törlendő
Istentiszteletek és misék - Szent István nap - őrségi parasztlakodalom - Fazekasnapok - éttermek - búcsúk - Madarak és fák napja - szekértúra - Víz világnapja - Föld napja - Európai Nemzeti Parkok Napja - vadpörköltfőző verseny - Takarítási világnap - Állatok világnapja - Virágzás napjai - Őrségi vásár - Őrség-Goricsko gyalogtúra - Völgyhidi vásár - Hétrétország - Természetesen, Őrség! - Lovasnapok - Tökfesztivál - rönkhúzás - májusfa állítás - Sindümúzeum - szüreti felvonulás - betlehemezés és karácsony - szilveszteri mulatság - viszáki Pajtaszínház - ajánlott őrségi szállás
A dobronaki hímestojás.kiállítás plakátja
Az alább következő felsorolás korábban lezajlott eseményeket is tartalmaz, mert ez a cikk nem az aktuális programok tárháza kíván lenni, csupán étvágygerjesztő. A programok tőlünk független okok miatt változhatnak, a lezajlottak alapján azonban hozzávetőleges képet alkothatunk a következő évek kínálatáról is. A nem mozduló és az év minden szakában megtekinthető őrségi látnivalók , például a termálstrandok , a műemléktemplomok és a tavak mellett vannak időszaki rendezvények is, amelyek az Őrségbe csalogatják a pihenni és kikapcsolódni vágyó túristákat.
.jpg)
A veleméri Szentháromság-templom hajója és szentélye
Az Őrség településein ezer éven át tartott misék és istentiszteletek az őrállók összefogásának, nevelésének és megmérettetésének pillanatai. Például a kuruc időkben a templomokban szervezték a nemzeti ellenállást. Manapság különösen nevezetesek a veleméri műemléktemplomban Szentháromság napján és augusztus 20-án tartott ünnepi misék. Ezeken a miséken az őriszentpéteri Varga Ottó atya ismerteti a templom freskóinak - a napjárástól függően változó - üzenetét. A misét gyakran teszi emlékezetes zenei eseménnyé is egy-egy kitűnő kórus, vagy kamarazenekar vendégszereplése. A katolikus műemléktemplom egész évben látogatható, a kulcsát Szabó Elekné őrzi, tel: (30)448-9276.
Az Őrség népe többségében református (számukra a kercaszomori Ozsváth Imre tiszteletes úr tart istentiszteletet).
.jpg)
Harangszentelés a veleméri műemléktemplomban
A Szent István napi ünnepség a magyarság egyik legnagyobb ünnepe volt ezer éven át. Veleméren ma is minden év augusztus 20-án megünneplik a Szentháromság-templomban és a faluközpontban (bár Velemérnek nincs faluközpontja). A freskókkal díszített, méltán ismert műemléktemplomban tart misét az őriszentpéteri Varga Ottó atya. Az ország távoli tájairól idesereglő hívek a szokásos program szerint megismerhetik a freskóknak a Nap járásához fűződő mondanivalóját és páratlanul szép hangszeres zenei, vagy kórus-élményben is részük lehet.
Az őrségi lakodalom fogalma újabban két dolgot is takar.
- Egyrészt azt a rokonszenves törekvést jelenti, mely szerint az őrségi jegyeseken túl az ország sok pontjáról is az Őrségbe jönnek a jegyespárok, hogy itt fogadjanak egymásnak örök hűséget. A templomokhoz is kötődő nagybecsű események sorába tartozik az egyre gyakrabban megrendezésre kerülő valóságos őrségi esküvő és lakodalom is. Ezek a házasulandó párok a megkapó hangulatú veleméri műemléktemplomban tarják az esküvőt és a veleméri Csinyálóházban töltik el a mézesheteiket.
- Másrészt a Bajánsenye központjában évente megrendezésre kerülő lakodalmas játékot is értjük alatta. Ez egy hagyományos őrségi lakodalom mintájára szervezett vigasság legénybúcsúval, menyasszony kikéréssel, tyúk kopasztással és a lakodalommal. A közönség számára felkínált ételek az itt szokásos régi lakodalmi menűsorral azonosak. Ezt csak évente egyszer rendezik meg Bajánsenyén, de arra már összecsődül az ország és az Őrség apraja-nagyja. Az itt látható menyasszony mindig szívfájdítóan szép, de a szertartás nem valóságos, hanem csak egy népünnepély ürügye. Nagyokat lehet itt enni és inni, s el lehet feledkezni minden búról-bajról, legfőképpen a fogyókúráról és a józanságról. Ez a kedves szokás néhány éve alakult ki, s az egyik legsikeresebb őrségi rendezvénnyé nőtte ki magát. Mert olyan töltött káposztát máskor aligha lehet enni, mint a Bajánsenyén évente megrendezett (műkedvelő szinészekkel eljátszott) lakodalomban. Azonban időben kell helyet foglalni, mert legutóbb sem jutott mindenkinek hely a gyönyörű menyasszony közelében. 2008-ban augusztus 15 - 17 között rendezték meg a bajánsenyei lakodalmat és 3000 Ft volt a vacsorajegy ára.
.jpg)
A magyarszombatfai Fazekasnapok egyik meghitt pillanata
Magyarszombatfa (Fazekasház és környéke). 2002. óta évente megrendezik június közepén. Az Őrség leginkább tájra jellemző rendezvénye, amely kezdettől megőrizte a népi és szakmai értékeket; mert a rendezők nem engedik be a bóvlit. Az őrségi és a távolabbi tájak legjobb fazekastermékeinek három napig tartó vására és kiállítása; korongozó bemutató és verseny; kulturális, sport és szórakoztató programokkal; vajdasági, burgenlandi, romániai résztvevőkkel. A program része a fazekasverseny. Nem nagyon értem, hogy miért kell minden évben megismételni, mert mindig Albert Attila nyeri meg (és ezt előre tudják a résztvevők is). Hiába, no, a megszokás nagy úr. Nyílván azért van mégis a korongtekerés, mert miközben egyik társuk az agyaggal dolgozik, addig a többiek a közönséggel egyetemben nagyokat tudnak beszélgetni, enni, inni, zenét hallgatni és szép cserepeket is vásárolhatnak. S persze végig lehet járni a Belső Őrségi fazekasnéző túra vagy a Sárgaliliom tanösvény útvonalát is, betérve a Ginti étterembe, a Cipó Művekbe, vagy a Sindümúzeumba (is). A fazekasversenyre Magyarszombatfán kerül sor, a Fazekasház udvarán és a környező tereken. A legszebb, őrségi jellegű ünnep. Általában július közepén tartatik. Érdeklődni lehet a magyarszombatfai Polgármesteri Hivatalban, a (94)544-003-as telefonszámon.
.jpg)
A magyarszombatfai Fazekasnapok helyszíne: a Fazekasház
A rendezvények egy részét az őrségi éttermek tulajdonosai szervezik. Ilyen pl. az őriszentpéteri Bognár étterem kertjében időnként megrendezett nagysikerű bográcsfőző verseny. Más esetekben az éttermek csak a rendezvények étel-ellátását biztosítják. Az Őrségi Teleházban rendezett műsorokra a bajánsenyei Határ csárda szokta szállítani a kitűnő őrségi ételeket (egy töltöttkáposztájukról azóta is álmodom).
.jpg)
Nem rendezvény az őrségi rendezvény eszem-iszom nélkül
.jpg)
6. ábra. A veleméri templom
Az őrségi településeken hagyományosan megrendezett búcsúk táncmulatságot, kisebb kirakodóvásárt és eszem-iszomot jelentenek. Ezek közül is kiemelkedik a veleméri bucsu napja (augusztus 20.), amikor egyúttal misét is tartanak a különleges hangulatú Szentháromság-templomban. Ez azért is jelentős esemény, mert ilyen nap csak kettő van az évben (lévén a falu református, a templom pedig katolikus) s ez alkalommal Varga Ottó atya ismertetni szokta a templom freskóihoz kötődő tudnivalókat. Ez a legautentikusabb ismertetése ezeknek az országos hírű freskóknak. Ilyen alkalmakkor neves kórus is szokta emelni a nap fényét. Mindezek együttesen életre szóló emlékként rögzülhetnek a szépre és jóra fogékony emberekben.
Madármegfigyelés, madarak és fák napja
A madarak és fák napját 2007. június 22-én Őriszentpéterben is megtartották. Egy túrával kötötték össze, amely a lombos erdők madárvilágát (pl. az ötféle harkályt) mutatta be. 2007. október 6-án Szalafőn rendezték meg. A nyílt túrán a fenyvesek és a lombos erdők madárvilágát figyelték. A másik, hasonló esemény 2009-ben május 8-9 között zajlott le. Az első napon egy kőszegi réten kezdték el, majd a másodikon a Nemzeti Park őriszentpéteri előadótermében folytatták.
A szekértúrának 2007. június 24-én a következő útvonala volt: Őriszentpéter - Szalafő. Egy muraközi ménes, magyartarka-állomány és tökmagolaj-ütő mellett a pityerszeri népi műemlékegyüttest is láthatták a szekerezők. 2009-ben a szekértúra június 28-án kezdődött a majorságban, de az Árpád-kori templomnál, a középkori téglaégetőnél és a Csörgőalma gyümölcsöskertnél is jártak a résztvevők.
A Szentgyörgyvölgyi-patak; ma ezen a néven található meg a térképeken, de első említésében még "Velemér pataka"-ként szerepel a mindkét településen keresztülfolyó patak; nyáron (mint az a képen is látható) kevés víz van a mederben, de tavasszal megárad és elönti a telkek alját; az öregek emlékei szerint az ilyen áradásoknak már halálos áldozata is volt (nem annyira az árvíz veszélyes voltának, mint inkább az áldozatok óvatlanságának köszönhetően)
2007. március 22-én Zalalövőn vízbiológiai mérés és előadás volt ezen a napon. 2009-ben is március 22-én lett megtartva, szintén Zalalövőn, hasonló programmal.
.jpg)
Az őrségi föld sütve a legjobb; őriszentpéteri cserépedény
2007. április 22-én Zalalövőn rendezték meg, a programban előadás és vetélkedő szerepelt. 2009-ben ugyanezt a napot választották és szintén Zalalövőn rendezték meg az eseménysort.
.jpg)
Az újabb keletű hagyomány szerint (talán) e dombról nézte Onogesius „Hun Győző”, Attila fővezére, a Róma ellen vonuló hun hadakat; a hagyomány ugyan fiatal, de a domb szép; ha tehetném, a Víz, a Madarak, a Fák és a Föld napja tiszteletére én is ezt nézném minden nap hálatelt szívvel, akár vonultak itt hadak Róma ellen, akár nem
.jpg)
Az őriszentpéteri templom tornya
2007. május 24-én Őriszentpéteren került megrendezésre, és egy természetismereti vetélkedő is volt benne.
.jpg)
Az őriszentpéteri Bognár étterem kertjében rendezett bográcsfőző verseny egyik szeretetre méltó résztvevője
Az ismétlődően megrendezésre kerülő Őrségi Vadpörköltfőző Verseny keretében ismerkedhetnek a látogatók a helyi ízekkel a Bognár Étterem mellett felállított sörsátorban, ahol a vadételeken kívül őrségi tájjellegű és bio-ételek is terítékre kerülnek. A főzőverseny általában igen nagy érdeklődés, egy lélekemelő cigányzenekar és több nemzetvesztő politikus fellépése mellett zajlott az elmúlt években.
2007. szeptember 15-én Őriszentpéterben, Bajánsenyén és Zalalövőn szemétgyűjtési akción vehetett részt a környezetért tenni is akaró honpolgár.
2007. október 4. Őriszentpéter, óvoda. Kirándulás a nemzeti park majorságába, az őshonos háziállatok bemutatása.
.jpg)
Szigorúan védett szibériai nőszirom minden évben megtartja a maga kis ünnepét a veleméri Csinyálóház dombja alatt elterülő lápréten
A virágzás napjai egy négynapos, összművészeti fesztivál, amely megmozgatja az Őrség lakóit és távolról is idecsalogatja a vendégeket. Minden évben megtartják Őriszentpéteren. Az évtizedes hagyományokkal rendelkező, minden év pünkösdjén megrendezésre kerülő, nagy sikerű program kiállításokkal, előadásokkal, koncertekkel és színházi előadásokkal várja a nagyérdeműt. A fesztiválközpont az Őrségi Teleházban van Őriszentpéteren. Érdeklődni lehet a (94)548-038-as telefonszámon.
.jpg)
Az Őrség és Velemér másik nevezetessége a sárgaliliom
.jpg)
Őrségi vásár pillanatkép, Őriszentpéter
Az Őrségi vásár egy szokásos rendezvény Őriszentpéteren. A Péter-Pálra eső hétvégén tartják meg, alapvetően a népi iparművészetek kirakodóvására lenne, de sok minden mást is beengednek a szervezők. A rendező őriszentpéteri Önkormányzat a három napos rendezvénysorozaton igyekszik ízelítőt adni mindenből: sportrendezvények, kulturális bemutatók, színház, koncert, képzőművészeti kiállítás követik egymást. Helyszínként a város minden fontos középületét igénybe veszik: az önkormányzati helyiségekben éppúgy találunk valami néznivalót, mint a művelődési házban, iskolában, templomban, vagy a sörsátorban. Szervezőként a helyi vezetők, résztvevőként pedig sok helyi és az ország távolabbi zugaiból, sőt külföldről (Erdélyből) érkező népművész, képzőművész vállalja a feladatokat. Az általuk bemutatott értékes portékák különleges hangulatot adnak az őrségi vásárnak. Ez az Őrség legnépesebb rendezvénye, ezekben a napokban több 10.000 ember keresi fel és ismeri meg az őrségi látnivalókat. Érdeklődni lehet a (94)548-050-es telefonszámon.
Az Őrség - Goricko gyalogtúra rendszeresen megtartott, szép program. Emlékezetes gyaloglást szerveztek a szervezők pl. 2007. június 23-án is Őriszentpéter, Szalafő, Hodos és Bajánsenye érintésével. A túra a trianoni rabló békével kettészakított Őrség határon inneni és túli részét járta be. 2009-ben június 27-én Szalafőről indult és Hodos, Kapornak, Bajánsenye érintésével ugynoda tért vissza. Érdeklődni lehet a (20)233-5093-as telefonszámon.
Nagyrákos település rendezvénye. Több éves hagyománya van már ennek a népművészeti- és kézművesvásárnak is. Első ízben 2001-ben rendezték meg. Az ötlet feltalálója és azóta is fő szervezője a település polgármester asszonya. Régen a lakosság a vásárok alkalmával tudta a számára szükséges ipari termékeket pl. a kötelet, a ruhákat, az edényeket, a szerszámokat és a gyermekek számára élményt jelentő elmaradhatatlan vásárfiát: a mézeskalácsot, a süvegcukrot és társaikat megvásárolni. Az új vásárokon is elsősorban a régihez hasonló választékot lehet kínálni és minden alkalommal szerveznek a helyi értékek bemutatására is egy-egy programot. 5 évenként egyszer hazahívják a településről elszármazottakat is. Ekkor megvalósul a rég látott barátok, iskolatársak, családtagok felejthetetlen találkozása. A rendezvény kevés pénzből és nagy összefogással valósul meg. Egy őrségi falu sagíteni akar magán és megteszi azt, amit lehetséges: hagyományt teremt. Érdeklődni lehet a (30)235-0895-ös telefonszámon.
.jpg)
A Hétrétország nevű rendezvénysorozatnak (a szerek és a nyitott porták fesztiváljának) egyik helyszíne a veleméri Sindümúzeum (a kép készítése óta megnyílt az állandó kiállítás is), a megtekintése előtt időpontot kell egyeztetni a (20)534-2780-as telefonszámon
Hétrétország a szerek és porták tíznapos fesztiválja. Az Őrség hazai és a trianoni rabló béke során határon túlra került falvaiban rendezik meg augusztus második felében. A program bővelkedik zenei, színházi, irodalmi és filmes eseményekben. Legjellegzetesebb műfaja azonban a látogatás. Ez alatt a tíz nap alatt ugyanis meglátogathatók a programban résztvevő őrségi porták, ahol a legkülönfélébb látnivalókkal várják a látogatókat. Kézművesek műhelyeibe, művészek műtermébe nyerhetnek bebocsátást a látogatók egy jóízű beszélgetés, esetenként kóstoló, vagy vásárlás erejéig. A nyitott porták sorában minden évben meglátogatható a veleméri Sindümúzeum (a Cserépmadár szállás és a Csinyálóház telkén), valamint Balogh István Péter festőművész és Dávid Éva habán keramikus műterme. A fesztivál központja az Őrségi Teleházban, Őriszentpéteren van. Érdelődni lehet a (94)548-038-as telefonszámon.
.jpg)
Használaton kívüli kút a veleméri cserépmadár szállás udvarán
.jpg)
Szeptember végén mindent beleng a virágok édes illata a veleméri Csinyálóház körül
2007. szeptember 29-30. Őriszentpéteri ökokiállítás- és vásár. 2009-ben október 10-én tartják, érdeklődni lehet a (94)548-038-as telefonszámon.
Kerkáskápolnán minden évben megrendezik az országos érdeklődést keltő lovasnapokat. Az Őrség leglátogatottabb szabadtéri programjai közé tartozik. Az utóbbi időben az Őrállók Alapítvány vállalta magára a szervezését. Kezdetben a Lovas Napok középpontjában leginkább a fogathajtó sport állt. 1996-ban Vas megyében elsőként itt került megrendezésre összetett (díjhajtás, maraton, akadályhajtás) fogatverseny, amelyen nemzetközi viszonylatban is jelentős versenyzők nagy számban vettek részt. A későbbi években a díjugratás is bekerült a programba. A versenyek mellett egyre több lovasbemutatót, kulturális- és gyermekprogramot lehet itt látni, például színvonalas kézműves és népművészeti vásár és bemutató is kíséri a rendezvényt. A kulturális programok az egész család számára kellemes nyári időtöltést jelentenek.
.jpg)
Tökfesztivál, Őriszentpéter
Az Őrségi Nemzetközi Tökfesztivált minden év október közepén rendezik meg. A rendezvény helyszíne: Őriszentpéter (sportpálya) és Szalafő-Pityerszer. Ennek keretében egész napos felnőtt- és gyermekprogramok, népi játékok, művészeti bemutatók zajlanak. Megismerhető az őrségiek számára fontos terméket jelentő tök helyi kultusza. A tök az Őrség fontos kultúrnövénye, amelyet elsősorban a belőle nyerhető tökmagolaj miatt termesztenek. Műsoron: a legnagyobb tök kiválasztása, humoros vetélkedők, tökbáb-bemutatók, töklámpás felvonulás, tökkirály-választás, töklökő bajnokság, tökmagolaj-ütés, tökből készült ételek kóstolása, tökmagolaj-vásár, táncház. 2009-ben október 10-én lesz, érdeklődni lehet a (94)500-354-es telefonszámon.
Pankasz, Őrimagyarósd, Őriszentpéter rendezvénye. A hagyományos rönkhúzás egy vidám, tréfás felvonulás, amolyan farsangi téltemető bolondlakodalom majdnem igazi násznéppel, pappal és lakodalmas menettel.
A májusfa állítás április 30-án, a döntés május 31-én szokás. Bajánsenye-Hodos (határátkelő), Felsőjánosfa, Hegyhátszentjakab, Őrimagyarósd, Szőce (sportpálya), Viszák érintett általa.
.jpg)
Egy polcnyi régi cserépedény a veleméri Sindümúzeum kiállításáról
A Fazekasnapok résztvevői rendszerint meg szokták tekinteni a szomszédos Veleméren a Sindümúzeumot, amely a legátfogóbb bemutatása az Őrségi fazekasságnak és termékeinek. A 2010-es Fazekasnapok néhány tudós szakértőjének e kiállítás révén volt módja betekinteni a fazekasközpont régmúltjába és a népi cserépedények jelkincsének mondanivalójába. Valódi tudományos szenzációt jelent, őrségi népművészeti tárgyak segítségével illusztrálja az írástörténeti mondanivalóját. A kiállítás megtekintése díjtalan, érdeklődni lehet a 06(20)534-2780-as telefonszámon.
- A Sindümúzeumban megtekinthető az őrségi fazekasvidék legkorábbi agyagtárgyának (a szomszédos Szentgyörgyvölgyön régészek által 1995-ben kiásott tehénszobornak) a Magyar Nemzeti Múzeumban készített hiteles másolata és a rajta lévő, székely jelekkel írt magyar nyelvű felirat olvasata, meghallgatható a hozzá kapcsolódó előadás.
- Megtekinthetők az őrségi és környékbeli fazekasoknak az elmúlt két évtizedben készített legszebb tárgyai. Maguknál a fazekasoknál a hasonló szép darabok csak elvétve találhatók meg (kivételt képeznek a Fazekasnapok, amelyre kiemelten készülnek a mesterek). Egyébként jellemzően csak a legutolsó égetések anyagát, vagy a korábbiakból megmaradt darabokat kínálják. Az írókázással és az igényesebb mázolozással nem mindig bajlódnak (kiemelt tisztelet a kivételnek). A vásárlók általában a legvonzóbb termékeket viszik el leghamarabb – ezért a legszebb őrségi fazekastermékek teljes választékát maguknál a fazekasoknál nem mindig lehet megtalálni.
- A nyomtatott és szóbeli tájékoztatóból megismerhető az őrségi népi jelkincs, valamint e jelkincs kapcsolata a székely rovásírással és a magyar ősvallással. Sok néprajzkutató, vagy öreg gerencsér ismeri az őrségi jelkincset, de ez a népi jellegű tudás nem hozzáférhető az átlagos látogató számára. A cserépedényeken lévő "díszítés" olvashatósága és ősvallási mondanivalója az utóbbi években végzett kutatások során vált nyilvánvalóvá, ezért a szakértők számára is újdonság.
- Kivételes leletanyagot jelentenek a múzeumnak nevet adó veleméri rajzos sindük (tetőcserepek), amelyeken több ezer éves jelhagyomány szemlélhető meg. A budapesti Néprajzi Múzeumnak egyetlen rajzos sindüje sincs.
- A Sindümúzeumban tárgyak, fényképek és iratok mutatják be az Őrség és az őrségi fazekasság közelmúltját.
Bajánsenye – Kerkáskápolna – Hodos – Szalafő községek rendezik szeptember végén, október elején.
Betlehemi jászol Őriszentpéteren
Karácsonyi ünnepi műsor, betlehemezés (a karácsony előtti napokon) . Szatta, Szőce, Hegyhátszentjakab és Viszák jeleskedik a megrendezésében, de másutt is megtalálható a hagyomány.
Szatta, Szőce és Viszák Művelődési és Faluházai rendezik december 31-én, de mindenütt másutt is alkalom a jókedvű mulatozásra.
Pajta Színház és Galéria. Rendezvényei, színes programjai teszik pezsgővé a kis őrségi falu életét. Sok viszáki ember hozzájárulásával, segítségével immár hat éve működik. Lelkes gazdája Szarvas József színművész. Címe: Viszák, Fő út 46. Honlap: http://www.kulturpajta.hu/kulturpajta/
.jpg)
A viszáki Pajtaszínház 2012. március 15-i plakátja
Pajta Színház és Galéria 2012. évi programja (március 15- augusztus 20 )
Március 15 "10 ÉVES AZ ÚJ NEMZETI SZÍNHÁZ"
Pajtában: A Nemzeti Színház valamennyi plakátja - kiállítás.
Galériában:Kaiser Ottó fotóművész kiállítása.
Az Ünnepi Koncert programja:
Hubay Jenő: (Csévi Flóra, hegedű)
Erkel Ferenc: Dózsa esküje
Erkel Ferenc: Hunyadi László - Gara Mária cavatinája
Erkel Ferenc: Bánk bán - Keserű bordal
Erkel Ferenc: Bánk bán - Bánk és Tiborc kettőse
Erkel Ferenc: A magyarok Istene
Kacsoh Pongrác: Rákóczi megtérése - Fülembe csendül egy nóta rég
Erkel Ferenc: Hunyadi László - Mária, László és Gara hármas
Erkel Ferenc: Hunyadi László - Meghalt a cselszövő
Erkel Ferenc: Bánk bán - Hazám, hazám...
Közreműködnek:
Kassai István, zongoraművész
Valter Ferenc, operaénekes
Szakács Ildikó, operaénekes
Csévi Flóra, hegedűművész,
Szarvas József, színművész
Az eseményt köszönti Kaiser Ottó fotóművész.
Az udvaron: „10 éves az új Nemzeti Színház”plakátkiállítás
A Galériában: Kaiser Ottó, fotóművész kiállítása
Várja Önt szeretettel: Szarvas József, házigazda
Június 3. 18 óra: FERENCZI GYÖRGY és a RACKAJAM koncertje.
Gál Tamás: Arany János:A nagyidai cigányok.
Pajtában:Hegedűs Endre, Munkácsy-díjas festőművész kiállítása.
Galériában: Állandó kiállítás.
Kiállító művészek:
Horváth János, Horváth Nóra, Hegedűs Endre, Sulyok Gabriella, Szkok
Iván, Tenk László, Verebes György festőművészek, valamint Krisztiáni
Sándor grafikus, szobrász.
Július 19. Berecz András előadó estje
Július 20. Petőfi Sándor: A helység kalapácsa. Előadja: Gál Tamás színművész.
Táncház.
Július 21. Dresh Quartett koncert
Július 22. Cantemus vegyeskar.
Augusztus 11-20 NYITOTT SZEREK ÉS PORTÁK KERETÉBEN
Pajtában: Verebes György festőművész.
Galériában: Állandó kiállítás az Őrségről
Dobronaki hímestojás-kiállítás
Dobronak az elcsatolt Muravidék egyik szép települése. A község egyik nevezetessége a hímestojások serege, amelyet szorgalmas és ügyeskezű dobronaki asszonyok a mai napig készítenek. Ebben az évben is kiállítják a legszebb darabokat. Bővebben Dobronakról és a dobronaki hímestojásokról.
A dobronaki hímestojás.kiállítás plakátja
.jpg)
Veleméri ház
A veleméri Cserépmadár szállás (3 szoba, 11 ágy, 3 fürdőszoba, konyha, étkező/előtér) valamivel olcsóbb a Csinyálóháznál, mert nászutasok helyett inkább csoportoknak, baráti családoknak van teremtve s érvényesülhet a csoportkedvezmény.
Egész ház:
Min. 3 éj és max. 6 fő esetén az egész ház 20 000 Ft/éj.
Min. 3 éj és 7-11 személy esetén az egész ház 30 000 Ft/éj.
1-2 éjszakás foglalás esetén az egész ház 40 000 Ft/éj.
Egy szoba:
Tele szoba (3-4 fő) és min. 3 éj esetén 3 000 Ft/fő/éj.
1-2 éjszakás foglalás és nem tele szoba esetén 4000 Ft/fő/éj (valamint az üres ágyak után 1000 Ft/éj).
.jpg)
A veleméri Cserépmadár szállás Belső szobájának részlete
Az Őrségben a falusi turizmus (szállás, vendégház, apartman, panzió és egyéb szálláshely fejlesztése) terén jelentős előrelépés történt az utóbbi években. Ennek köszönhetően sok panzió, vendégház, apartman (szebb szóval: lakosztály) és egyéb szállás nyílt meg az őrségi településeken. Van olyan őrségi falu, ahol nagyobb a turisztikai szálláshelyek fogadó kapacitása, mint a lakosság lélekszáma. Akinek van egy üres szobája, vagy háza; az már szállást, vendégházat, apartmant alakított belőle és bejelentkezett a falusi szállás kínálói közé. Ez természetes, hiszen minden őrségi család képes lehet egy kisebb szálláshely fenntartására. Megjelentek ugyanakkor a tőkeerős vállalkozók is, akik néha több százmilliós beruházással 50 főnél is nagyobb befogadóképességű panziók, vendégházak és szálláshelyek megjelenését segítették elő. Van olyan is, aki csak egy parasztházat újított fel s egy-két őrségi alkalmazottat távolról foglalkoztatva, megpróbálja kamatoztatni a befektetett tőkéjét. Gyakoribb, hogy egy-egy megüresedett őrségi ingatlant, vagy csak néhány szobát a rokonok hasznosítanak szálláshely céljára. A hírekben megjelent, hogy a gazdasági válság hatására a szálláshelyek harmada bezárt - ezt azonban a saját tapasztalataim alapján nem tudom alátámasztani. A szálláshelyek, panziók, vendégházak és magánszállások túlkínálata valóban teremtett némi feszültséget, de ez a szálláshelyek folyamatos fejlesztését eredményezi. A szállások versenye oda vezetett, hogy a szállás adása mellett ma már valami turisztikai többletet is kell nyújtani a falusi turizmus vándorainak. A tőkeerős szálláshely fürdési lehetőséget és éttermi szolgáltatásokat kínál (ez az összetettebb vállalkozási szerkezet úgy is kialakulhat, hogy egy fürdő, vagy étterem kezd szállás adásába - amire szintén van példa). Azonban a tőkeerős fejlesztéseknek is van korlátja. Akad rá példa, hogy a nagyobb panzió a magas rezsiköltség miatt nem lehet nyereséges és eladni is csak a beruházási költség töredékéért lehetne. Mert nem lehet minden őrségi szállás mellé rentábilis fürdőt és éttermet építeni. A kisebb őrségi szállások többnyire valamilyen olcsó megoldást választanak s például kulturális programot és egyfajta őrségi hangulatot kínálnak. A szállás területén bemutatják az Őrség népi kultúráját - egy múzeumként berendezett helyiséggel, vagy a szállás múzeális értékű berendezésével. E kisebb őrségi szállások fennmaradását segíti még, hogy azt az elkülönült nyugalmat tudják biztosítani, amit a városok forgalmától menekülö vendég keres az Őrségben. Azaz itt egymásra talált a turisztikai kereslet és az, amit az Őrség lakossága a szállás terén nyújtani tud. A vendég nem ritkán azért jön e szép tájra, mert a szállás nyugalmát meghitt elkülönültségben kívánja élvezni a párjával, a családjával, vagy a barátaival. Falusi parasztházat keres, ahol megtapasztalhatja a csendet és a Őrség természeti szépségeit. Miközben a nagy befogadóképességű panziók ezt csak csökkentett mértékben képesek biztosítani, a fogyatkozó őrségi lakosságszám miatt megüresedő szép házakból kialakítható kisebb szállások éppen ilyen célra alkalmasak. Ez azt jelenti, hogy a parasztházakból kialakított kis őrségi szállás is létjogosult, meg a nagyobb panzió is. Sőt, egymásra is vannak utalva, mert a nagyobb szálláshely éttermét és fürdőjét csak a közeli kis szallások vendégei tehetik rentábilissá; miközben a kis szállás vendégének is hasznára lehet a közeli étterem és medence.
.jpg)
A veleméri Cserépmadár szállás utcai homlokzata orgonavirágzáskor
Hogyan illeszkedik e képbe a veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóház? Hogyan tagozódik be az őrségi szállások, szálláshelyek, panziók, vendégházak, lakosztályok, parasztházból kialakított magánszállások és nagyobb szállodák sorába? Nos, elsősorban az adottságok határozzák meg a lehetőségeket. Ezek a szállás céljára szolgáló veleméri épületek az egyik legyszebb (ha nem a legszebb) őrségi tájban épültek meg. A dombtetőn lévő szállások körül virágzó rétek, néhány száz méterre patakok és erdők találhatók. Jellemzője a portának és Velemérnek a béke és szépség. Amikor egy végtelen csendben átaludt, pihentető éjszaka után kilépünk a teraszra és megrészegülünk a tájat átlengő boldog madárcsicsergéstől, vagy a virágzó árnyékliliomok illatától - akkor nehezen felejthető élménnyel gazdagodunk. Évekig hálásan emlékezhetünk rá s erőt ad az elkövetkező munkához. Az épületeket elsősorban őrségi parasztbútorokkal rendeztük be, amelyeket saját tervezésű elemekkel egészítettünk ki - de van egy múzeumunk is. A Sindümúzeum látogatóinak rendszeresen megmutatjuk a szállásokat is, ha azokban éppen nincs vendég. Az összhatásra jellemző, hogy belépve a szállás céljára átalakított épületekbe, a látogatók rendszerint megkérdezik egymástól: - Drágám, nem tudod, hogy mi miért nem itt szálltunk meg?
.jpg)
A veleméri Cserépmadár szállás festett előszobafalának részlete
