A Kerca patak völgyében fekvő településen több tanösvény érdemes a végigjárásra.

Kercaszomor fekvéseKercaszomor története - látnivaló - rendezvény - ajánlott őrségi szállás

 Kercaszomori ház

Szép kercaszomori ház

 

Kercaszomor fekvése

Kercaszomor a szlovén-magyar országhatár és az országhatárral párhuzamosan futó országút között, Vas megye déli részén, az Őrségben található. Tőle délre van a Zürich-völgy Magyarszombatfa, Gödörháza, Velemér és Szentgyörgyvölgy településekkel,  északra pedig Bajánsenye és Őriszentpéter található. A falu főutcája az országhatárnak fut neki, amelyen a közelmúltig nem lehetett átjárni. A 245 lakosú, öt kilométer hosszú település a Kerca patak mentén fekszik. A mai Kercaszomor az Őrséghez tartozó Kerca és Szomorócfalvak 1942-es egyesítésével jött létre.

Kercaszomori kék ház

Kercaszomori ház százéves őrségi vakolatdíszekkel és kúttal

 

Kercaszomor története

Mindkét település lakói az első királyaink által az országhatár védelmével megbízott őrállók utódai. Az Őrség a kora Árpád-korban a nyugati gyepű, majd az itt megszilárduló határ őrzésében látott el fontos szerepet. Az őrök szolgálataikért szabadságjogokat kaptak.

A településtől délre található Pusztatemető nevű helyen az Őrség legrégebbi kőből épült plébánia templomának, a Szent Vencel templomnak a helye látható. Első okleveles említése 1208-ból származik, amikor a felsőlendvai uradalom és az őrségi Kerca határán állóként írják le. Magának a falunak is ez az első említése, ekkor még Kurcite alakban. Egy későbbi, 1463-as határjárás leírásában már Kercha alakban szerepel. Szomoróc 1428-as forrásban jelenik meg először Zomorocz néven.

A Zala, a Kerka és a Kerca patakok menti őrök kiváltságaikat csak részben tudták megőrizni. 1392-ben Zsigmond király a Sárói családnak adományozta, majd 1524-ben a németújvári (ma Güssing, Ausztria) uradalom részeként a Batthyány család birtokába került.

A XVI. század második felében a teljes lakosság a reformáció követője lett. Kerca ekkor Velemérhez, Nagyrákoshoz, Hodoshoz és Őriszentpéterhez hasonlóan a környező kisebb települések egyházi központja volt. 1600-tól Kanizsa elestét követően az Őrség is a török adófizetőjévé vált közel egy évszázadra. Az adóterhek súlyosak voltak, mert továbbra is fizettek és robotoltak a földesúrnak is. Az őrségiek elkeseredése 1678-ban felkelésbe torkollott, melynek megtorlása beigazolta, hogy a Batthyányiak a pogánynál is rosszabbak. A fogolyszedéssel is együtt járó gyakori török portyázások tovább nehezítették a katonáskodó és földművelő lakosság sorsát. A felszabadító harcok újabb demográfiai katasztrófát hoztak, melyet tovább súlyosbított a rekatolizált Batthyányiak és a Habsburgok erőszakos protestánsüldözése. Ebből az időszakból (1705) származik az Őrség első nyelvemléke az akkori kercai református lelkésztől: Elpusztultak az Istennek templomai…

1732-ben katonai erővel elvették az összes protestáns templomot, köztük a kercait is. A lakosság több mint harmada Somogy megyében keresett menedéket. A következő fél évszázad az ún. árvaság kora: a templom kulcsa a hívek nélküli katolikus plébános kezében van, a nyakas kálvinisták pedig Kustánszegre jártak istentiszteletre, egészen II. József türelmi rendeletéig. 1788-ban a romos templomot lebontották, tégláit felhasználták a református templom építéséhez. A katolikus templomot 1834-ben szentelték fel Páduai Szent Antal tiszteletére.

A XIX. század a viszonylagos béke és gyarapodás időszaka volt, leszámítva a földínségből fakadó egykézés átkos hatásait. Az 1848-as szabadságharcból a lakosság ugyanúgy kivette a részét, mint annak idején a Rákóczi-felkelésből. Az Őrség lakossága 1848 előtt végtelen pert folytatott nemesi jogainak elismertetéséért. Az őrállókat megillető kiváltságokért való kétszáz éves küzdelem csak a jobbágyfelszabadítást követően vált okafogyottá. Az 1848. évi 9. törvény megszüntette a földesúri joghatóságot, eltörölte az összes úrbéres szolgáltatást. A parasztság földjének szabad tulajdonosává vált, pontosan egy évszázadra, amikor megindult a kollektivizálás. A kiegyezés után kiépült a modern közigazgatás, 1871-től egészen 1950-ig Kerca körjegyzőségi székhely volt.

A XX. század két nagy háborúja a község lakosságától is rettentő áldozatot követelt. Az I. világháborúban a két községből 108-an vettek részt, közülük 25-en haltak hősi halált. Szomorócot 1919. végén megszállták a Szerb-Horvát-Szlovén királyság csapatai.

A határt még a XX. században is őrizték: 1920. augusztus 1-jén a helyi lakosság fegyverrel szállt szembe a betolakodókkal. Ennek köszönhetően 1922. február 9-én Szomoróc újra Magyarországhoz csatlakozhatott. Tettüket az Országgyűlés törvénybe iktatta, a „Communitas Fortissima” – Legbátrabb Község címet adományozva a településnek. A Kárpát-medence községei közül egyedül szálltak szembe fegyverrel a délszláv betolakodókkal. Hasonló kiállásra csak Balassagyarmat és Sopron városok szolgáltattak példát.

1942-ben egyesítették a két községet, Kercaszomoróc majd Kercaszomor néven. A Muravidék visszacsatolásával 1941. és 1945. között megszűnt a határ Domonkosfa irányába, de az újabb „béke” soha nem látott elzártságot eredményezett.

A XX. század második fele hozta el történelmünk legnagyobb megpróbáltatását, a legújabb „árvaság” korát. A vörös uralom alatt a lakosságszám csökkenése minden korábbit felülmúlt. Sajnos, a folyamat az elmaradt rendszerváltás óta sem állt meg. Amit németek, tatárok, törökök, Batthyányiak, Habsburgok, rácok, járványok a trianoni békével együtt sem tudtak bevégezni, azt megtette a tájidegen ideológia, a deportálások, a kollektivizálás, az erőszakos iparosítás és az ezek következtében fellépő elvándorlás és abortusz. Fél évszázad alatt a község lakossága a betelepülések ellenére is a harmadára csökkent és elöregedett.

A falu lakossága és vezetése rokonszenvesen használja ki a rendelkezésre álló szűkös erőforrásokat. Ez – akár az Őrség többi településén – a hagyományos mezőgazdasági és erdőgazdasági munkák mellett – alig jelent többet a vendégházak, parasztházból kialakított szállások, panziók létesítésénél. A település tanösvények és szálláshelyek kialakításával, látnivalóinak feltárásával és karbantartásával megpróbálja kihasználni a falusi turizmusból adódó lehetőségeket. Kercaszomor házai megújulnak, sőt újak is épülnek, lakói részt vesznek az Őrség gazdasági-kulturális életében.

Látványos bizonysága ennek a településen lakó Szerváciusz István által készített hősi emlékmű, amely egy régi veleméri rajzos sindü mintáját követve az ősvallás Istenét jelképező égigérő fát ábrázolja. Arról tanúskodik ez az emlékmű, hogy az Őrség őslakói és a betelepültek képesek az összefogásra, a legnemesebb hagyomány folytatására, az Őrség közös munkával történő felvirágoztatására.

 

Látnivaló

kercaszomor_vilagfa_emlekmu

A Kercaszomoron élő Szerváciusz István szobrászművész által készített emlékmű a trianoni döntés ellen lázadó helybéli lakosok hősiességének állít emléket; a művész egy veleméri rajzos sindü égigérőfa-ábrázolását vette mintának

Az 1877-ben épült haranglábba a trianoni rabló diktátummal való 1920-as bátor szembeszállás emlékére 1922-ben függesztett harang.

- Az 1700-as években elpusztult régi templom helyét övező pusztatemető.

- A református templom.

- Szerváciusz István szobrászművész műterme.

- A Szerváciusz István által készített hősi emlékmű.

- Szép tájakon átvezető tanösvények.

- A Kerca-patak völgye.

sindu_us

Az égigérő fát ábrázoló veleméri rajzos sindü, amelynek rajza mintául szolgált a kercaszomori hősi emlékműhöz (a Sindümúzeum kiállításáról)

Rendezvény

  Augusztusban falunap.

- Szeptemberben Szent Vendel napja. Tel: (94)444-132.

 

Ajánlott őrségi szállás

A közeli Veleméren található a Cserépmadár szállás és Csinyálóház

 

Az öt fő elhelyezésére alkalmas Csinyálóház két hálóval, fürdőszobával és étkezőkonyhával várja a vendégeit (nászutas párnak, vagy gyermekes családnak ajánljuk). Az alapdíj a 3 főre eső díj (18 000 Ft/éj). Árak és foglalás.

 

A véle egy portán található Cserépmadár szállás egy 3 szobás, 3 fürdőszobás, nagy konyhával és étkezővel rendelkező őrségi jellegű vendégház. Kisebb csorportnak ajánljuk, de szobánként is kivehető. Tel: 06(20)534-2780. Honlap: cserepmadar@gmail.com . Villanyposta: cserepmadar@gmail.com . A szállásdíj kifizethető SZÉP Kártya segítségével is. A veleméri Cserépmadár szállás nászutasok helyett inkább csoportoknak, baráti családoknak van teremtve. Egész ház (3 szoba, 3 fürdőszoba, konyha, étkező, 11 ágy) ára:  6000 Ft/fő/éj 1-3 éjszaka esetén; 5000 Ft/fő/éj 4 vagy több éjszaka esetén. Az alapdíj a 6 főre eső díj (30-36 000 Ft/éj). Árak és foglalás.

 

Cserepmadar_szallas

A veleméri Cserépmadár szállásnak nevet adó százéves agyagmadár

 

 

Az Őrségben a falusi turizmus (szállás, vendégház, apartman, panzió és egyéb szálláshely fejlesztése) terén jelentős előrelépés történt az utóbbi években. Ennek köszönhetően sok panzió, vendégház, apartman (szebb szóval: lakosztály) és egyéb szállás nyílt meg az őrségi településeken. Van olyan őrségi falu, ahol nagyobb a turisztikai szálláshelyek fogadó kapacitása, mint a lakosság lélekszáma. Akinek van egy üres szobája, vagy háza; az már szállást, vendégházat, apartmant alakított belőle és bejelentkezett a falusi szállás kínálói közé. Ez természetes, hiszen minden őrségi család képes lehet egy kisebb szálláshely fenntartására. Megjelentek ugyanakkor a tőkeerős vállalkozók is, akik néha több százmilliós beruházással 50 főnél is nagyobb befogadóképességű panziók, vendégházak és szálláshelyek megjelenését segítették elő. Van olyan is, aki csak egy parasztházat újított fel s egy-két őrségi alkalmazottat távolról foglalkoztatva, megpróbálja kamatoztatni a befektetett tőkéjét. Gyakoribb, hogy egy-egy megüresedett őrségi ingatlant, vagy csak néhány szobát a rokonok hasznosítanak szálláshely céljára. A hírekben megjelent, hogy a gazdasági válság hatására a szálláshelyek harmada bezárt - ezt azonban a saját tapasztalataim alapján nem tudom alátámasztani. A szálláshelyek, panziók, vendégházak és magánszállások túlkínálata valóban teremtett némi feszültséget, de ez a szálláshelyek folyamatos fejlesztését eredményezi. A szállások versenye oda vezetett, hogy a szállás adása mellett ma már valami turisztikai többletet is kell nyújtani a falusi turizmus vándorainak. A tőkeerős szálláshely fürdési lehetőséget és éttermi szolgáltatásokat kínál (ez az összetettebb vállalkozási szerkezet úgy is kialakulhat, hogy egy fürdő, vagy étterem kezd szállás adásába - amire szintén van példa). Azonban a tőkeerős fejlesztéseknek is van korlátja. Akad rá példa, hogy a nagyobb panzió a magas rezsiköltség miatt nem lehet nyereséges és eladni is csak a beruházási költség töredékéért lehetne. Mert nem lehet minden őrségi szállás mellé rentábilis fürdőt és éttermet építeni. A kisebb őrségi szállások többnyire valamilyen olcsó megoldást választanak s például kulturális programot és egyfajta őrségi hangulatot kínálnak. A szállás területén bemutatják az Őrség népi kultúráját - egy múzeumként berendezett helyiséggel, vagy a szállás múzeális értékű berendezésével. E kisebb őrségi szállások fennmaradását segíti még, hogy azt az elkülönült nyugalmat tudják biztosítani, amit a városok forgalmától menekülö vendég keres az Őrségben. Azaz itt egymásra talált a turisztikai kereslet és az, amit az Őrség lakossága a szállás terén nyújtani tud. A vendég nem ritkán azért jön e szép tájra, mert a szállás nyugalmát meghitt elkülönültségben kívánja élvezni a párjával, a családjával, vagy a barátaival. Falusi parasztházat keres, ahol megtapasztalhatja a csendet és a Őrség természeti szépségeit.  Miközben a nagy befogadóképességű panziók ezt csak csökkentett mértékben képesek biztosítani, a fogyatkozó őrségi lakosságszám miatt megüresedő szép házakból kialakítható kisebb szállások éppen ilyen célra alkalmasak. Ez azt jelenti, hogy a parasztházakból kialakított kis őrségi szállás is létjogosult, meg a nagyobb panzió is. Sőt, egymásra is vannak utalva, mert a nagyobb szálláshely éttermét és fürdőjét csak a közeli kis szallások vendégei tehetik rentábilissá; miközben a kis szállás vendégének is hasznára lehet a közeli étterem és medence.

Hogyan illeszkedik e képbe a veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóház? Hogyan tagozódik be az őrségi szállások, szálláshelyek, panziók, vendégházak, lakosztályok, parasztházból kialakított magánszállások és nagyobb szállodák sorába?  Nos, elsősorban az adottságok határozzák meg a lehetőségeket. Ezek a szállás céljára szolgáló veleméri épületek az egyik legyszebb (ha nem a legszebb) őrségi tájban épültek meg. A dombtetőn lévő szállások körül virágzó rétek, néhány száz méterre patakok és erdők találhatók. Jellemzője a portának és Velemérnek a béke és szépség. Amikor egy végtelen csendben átaludt, pihentető éjszaka után kilépünk a teraszra és megrészegülünk a tájat átlengő boldog madárcsicsergéstől, vagy a virágzó árnyékliliomok illatától - akkor nehezen felejthető élménnyel gazdagodunk. Évekig hálásan emlékezhetünk rá s erőt ad az elkövetkező munkához. Az épületeket elsősorban őrségi parasztbútorokkal rendeztük be, amelyeket saját tervezésű elemekkel egészítettünk ki - de van egy múzeumunk is. A Sindümúzeum látogatóinak rendszeresen megmutatjuk a szállásokat is, ha azokban éppen nincs vendég. Az összhatásra jellemző, hogy belépve a szállás céljára átalakított épületekbe, a látogatók rendszerint megkérdezik egymástól: - Drágám, nem tudod, hogy mi miért nem itt szálltunk meg?

 

Bababarát őrségi falusi magánszálláshely antik parasztbútorokkal
(2 szoba, 5 ágy, fürdőszoba, konyha)

9946 Velemér, Fő utca 7
+36-20-534-2780

foglalas@csinyalohaz.hu

Booknow Hu

 

K&H Szép kártya elfogadóhely

OTP Széchenyi Pihenőkártya elfogadóhely

MKB Széchenyi Pihenőkártya elfogadóhely

Elfogadott bankkártyák: VISA, Mastercard, American ExpressElfogadott bankkártyák: VISA, Mastercard, American Express

Romantikus Ejszakak

Orsegi Wellness Akcio Csinyalohaz

 

Rólunk mondták

Elsosorban a ház különös varázsa fogott meg bennünket. Ha valaki igazi nyugalomra és kikapcsolódásra vágyik, itt igazán megkaphatja.

Molnár József, Nagyesztergál


Az Önök háza gyönyörű és minden igényt kielégít.

Szántó Anita


Nekünk maga az Őrség is élmény volt, és ezt csak fokozta a gyönyörűen berendezett házikó.

Harangozó Éva