A sárvári Nádasdy-várkastély leírása - gyűjtemények a sárvári Nádasdy-várban -  Sárvár története - nyomdászat és könyvkiadás a sárvári Nádasdy-várkastélyban - huszártörténeti kiállítás - térképtörténeti kiállítás - iparművészeti kiállítás - ajánlott őrségi szállás

 orsegi_szallas

A sárvári Nádasdy-várkastély

A sárvári Nádasdy-várkastély leírása

Sárvár nincs az Őrség kapujában, de azon városaink közé tartozik, amelyeket az Őrségből induló vándorok autóval elérhetnek. A szép város és a várkastély érdemes a figyelmünkre.

A honfoglalás korában földvár állt a várkastély területén. A későbbi vár első írásos említése 1327-ből maradt fenn, amikor is a vár Károly Róbert királyi birtoka volt, amelyet a Németújvári család elbitorolt, majd Köcski Sándor visszaszerzett a királynak. 1390-ben Luxemburgi Zsigmond király a belső udvari köréhez tartozó Kanizsai János esztergomi érseknek adta. A Kanizsai család hűtlensége miatt több tucat évre a Garai család illetve Ozorai Pipo birtokába került. 1424-től ismét Kanizsai-birtok. A királyi építkezéseket követően a Kanizsaiak a 15. század végéig egy zárt udvarú palotaszárnyakkal és védőművekkel körbevett várat építettek ki, aminek az eredményeképpen zárt udvarú, palotaszárnyakkal és védőművekkel körbevett vár alakult ki. Majd Kanizsai Orsolya férje, Nádasdy Tamás kapta meg az épületet. Ezt követően Sárvár lett a központja a szépen gyarapodó Nádasdy család uradalmainak, ahol Orsolya asszony intézte férje sűrű távolléteiben a gazdasági ügyeket. A török rablóportyák elleni védelmül 1549 és 1562 között fokozatosan kiépítették a sárvári véghelyet, melynek öt olasz bástyás erődítményét széles vizesárok oltalmazta; ma is ezek határozzák meg az építmény formáját. A török hódítók által „erős fekete bégnek” nevezett Nádasdy Ferenc, a 16. század végén vitéz seregvezérként sokszor vitte győzelemre a magyar végváriak hadát, a török hódoltság területére behatolva. Halála után özvegye Báthory Erzsébet is lakott falai között, őt 1610-ben a felvidéki Csejte várkastélyában Thurzó György nádorispán parancsára elfogták, és haláláig várfogságban tartották. A 17. században Sárvár uradalmi központjában hatalmas vagyon halmozódott fel, aminek földesura Nádasdy III. Ferenc volt, aki az országbírói hivatalt viselte. Ő építtette a kastély fő látványosságának tartott dísztermet, aminek mennyezeti freskói 1653-ra készültek el. A 17. század közepén további jelentős építkezések folytak III. Nádasdy Ferenc országbíró irányítása alatt. A kastély secco és freskó technikával készült mennyezeti csataképsorozata a hazai barokk művészet legnagyobb szabású monumentális történeti falképsorozata, s mint ilyen ez az egy maradt meg. A képeket Hans Rudolf Miller festette 1653-ban, s nagyrészt II. Nádasdy Ferencnek a "fekete bég"-nek törökellenes csatáit ábrázolják. Az országbíró azonban belekeveredett a Habsburg császári ház elleni Wesselényi-féle összeesküvésbe, melynek napvilágra kerülése után a bosszú nem maradt el. Ferenc országbírót társaival együtt lefejezték, óriási birtokait elkobozták. Sárvárt a hozzá tartozó jobbágyfalvakkal együtt gróf Draskovich Miklós vásárolta meg az akkori időkben hatalmas összegnek számító egymillió háromszázezer forintért. A Rákóczi-szabadságharcban rövid ideig a felkelők kezén volt. A 18. század második felében Szily Ádámé volt; ő festette a díszterem falainak képeit. A díszterem oldalfalain a Sopronban letelepedett Dorffmaister Istvánnak jó száz évvel későbbi 1769-ben vegyes technikával (olaj és al fresco-al secco) készül ótestamentumi jeleneteket ábrázoló művei láthatóak. Ezután az Esterházy főnemesi família szerezte meg a várkastélyt. A XIX. század elején a modenai Estei család is alakított a váron. Ők feltöltették a külső vizes árkokat, és klasszicista stílusban újíttatták fel az épületeket. A sok átépítés ellenére lényegében ma is egy 16-17. századi várkastély tárul a látogató szeme elé. Az épület utolsó birtokosai a bajor Wittelsbach-ház királyi hercegei voltak; ők 1945-ig töltötték itt idejük egy részét. Mivel a vár épületeit folyamatosan lakták, hazai erődítményeink közül szerencsés kivételként teljes épségben fennmaradva várja a régmúlt idők iránt érdeklődőket. 1962-ben régészeti feltárásokat végeztek a várban, majd 1966-ban kezdték el a műemléki helyreállítást.

 

orsegi_szallas

A sárvári Nádasdy-várkastély kaputornya bélyegen


Gyűjtemények a sárvári Nádasdy-várban

Iparművészeti gyűjtemény elsősorban meisseni, bécsi, sevres-i, berlini, herendi, koppenhágai porcelánok a 18. századtól a 20. század első feléig, angol keménycserepek, delfti fajanszok, üvegek (17-19. század) találhatók. A magyar, osztrák, francia bútorok a 17. századtól a 20. század elejéig terjedő időszakot ölelik át. A 17-20. századi magyar és európai műtárgyak mellett, néhány keleti szőnyeg is található a gyűjteményben, melyek közül kiemelkedik egy 16. századi perzsa szőnyegtöredék. Külön meg kell említeni még három 17. századi flandriai falkárpitot. A Történeti gyűjtemény egyik legjelentősebb egysége a Huszárgyűjtemény, mely egykori huszárok ajándékozásaként jött létre. Alapját az 1983-ban Bécsből hazahozott Nádasdy-huszárezred emléktrágyai képezték. Zömét 19-20. századi magyar királyi és k.u.k. huszárezredekből származó egyenruhák, egyenruha tartozékok, fegyverek, emléktárgyak, lovagló díjak, festmények, dokumentumok, fotók alkotják. A Fegyvergyűjtemény 16-19. századi szúró-vágó, szál, ütő- és sújtó, védő és tűzfegyverekből tevődik össze.

 

orsegi_szallas

Barokk csatajelenet a sárvári Nádasdy-várkastély díszterméből

 

Sárvár története (történeti kiállítás)

A vár, a város és a Nádasdy-birtok történetét mutatja be a 13. század végétől a 19-20. század fordulójáig, eredeti dokumentumokkal, korabeli műtárgyakkal, különös hangsúlyt helyezve a 16-17. századra.

orsegi_szallas

A sárvári Nádasdy-várkastély bejárata


Nyomdászat és könyvkiadás a Nádasdy-birtokokon (történeti kiállítás)

A humanista műveltségű Nádasdy Tamás 1534-ben iskolát és nyomdát alapított Sárváron. A 1541-ben itt jelent meg Sylvester János fordításában az első Magyarországon nyomtatott magyar nyelvű könyv, az Új Testamentum. A kiállítás Nádasdy birtokok nyomdáinak 16-17. századi történetét tekinti át eredeti és faximile kiadványokkal, valamint egy korabeli nyomdagép rekonstrukciójával.

 

orsegi_szallashely

Csatajelenet a sárvári Nádasdy-várkastély díszterméből

 

Huszárok 1526-1945 (történeti kiállítás)

A kiállítás, hazánkban egyedülálló módon, e sajátosan magyar fegyvernem, a huszárság történetét mutatja be a kezdetektől a II. világháború végéig. A gyűjtemény alapját az 1983-ban Bécsből "hazatért" Nádasdy-huszárezred emléktárgyai jelentették. A kiállításban a viseletek, fegyverek, festmények mellett sok emlékérem, versenydíj, kitüntetés, személyes használati tárgy, fotó látható, amely egykori huszárok személyéhez kötődik.


Carta Hungarica (térképtörténeti kiállítás)

A túlnyomórészt 16-17. századi térképek nagy többsége Magyarországot, ill. szomszédait ábrázolják. A kiállításban 56 eredeti térkép és egy atlasz látható. A gyűjteményt a Sáváron született, de Oxfordban élő Gróf László adományozta a városnak. A kiállításban 56 eredeti térkép és egy atlasz látható.


Iparművészeti kiállítás

A kiállítás egy részében Vas megyei kastélyokból származó 16-19. századi bútorok, szőnyegek, ezüstök, kerámiák, üvegek láthatók enteriőrszerű elhelyezésben. Külön teremben helyeztük el a bajor királyi család 17-19. századi műtárgyait, ezüstöket, kerámiákat és néhány festményt, amelyek letétként vannak a múzeumban. Szintén külön teremben vannak azok a 17-20. századi üvegek, amelyeket Tasnádiné Marik Klára ajándékozott a múzeumnak, s azok a 18-19. századi magyar hutaüvegek is, amiket Bartha László Kossuth-díjas festőművésztől vásárolt a város 1984-ben.  

 orsegi_szallas
A veleméri Cserépmadár szállás névadója alkonyatkor
 
Ez a honlap a veleméri Csinyálóház honlapja, amely egy önálló épületben lévő, 2 hálóval, 5 ággyal, fürdőszobával és étkezőkonyhával rendelkező őrségi lakosztályt mutat be. A szállást keresőknek ezt javasoljuk elsősorban. E mellett ajánljuk még a véle egy portán lévő Cserépmadár szállást is. Ez utóbbi egy százéves parasztházból kialakított őrségi vendégház (3 szoba, 3 fürdőszoba, konyha, étkező, 11 ágy).
 
orsegi_szallas
A veleméri Cserépmadár szállás (egy 3 szobával, 3 fürdőszobával, 11 ággyal, konyhával és étkezővel rendelkező őrségi lakosztály) 4 férőhelyes Belső szobája
 

Velemért a szerencsés adottságai kifejezetten alkalmassá teszik a falusi turizmus céljára, ezért szaporodnak itt is gombamódra a kiadó szobák, a parasztházból kialakított szállások és vendégházak. Nagyméretű (50 főt, vagy többet befogadó) szálláshely nincs a településen. A legnagyobb befogadóképességű veleméri szálláson (azaz nálunk) is csak 16 ágy áll a nagyérdemű közönség rendelkezésére. A Botszer (Velemérnek az a dombja, ahol a szállásunk áll) három szomszédos szálláshelye együttvéve is csak 35 vendéget tud fogadni (az egyik szobát, a másik lakosztályt, a harmadik vendégházat kínál) . Termálstrandot és wellness szolgáltatást az alsómaráci fürdőben (Szlovéniában) lehet legközelebb igénybe venni.

 - Cserépmadár szállás (Velemér). Honlap: cserepmadar@gmail.com , telefon: 06(20)534-2780, villanyposta: cserepmadar@gmail.com . A szállásdíj kifizethető üdülési csekkel, vagy Széchenyi Pihenőkártyával (SZÉP Kártyával) is. Az árszámító és foglaltságjelző programunk kipróbálásához kattintson ide!

 

orsegi_szallashelyek

A veleméri Cserépmadár szállás Kamraszobájának festett ajtaja (részlet)

   

A veleméri Cserépmadár szállás (3 szoba, 11 ágy, 3 fürdőszoba, konyha, étkező/előtér) valamivel olcsóbb a Csinyálóháznál, mert nászutasok helyett inkább csoportoknak, baráti családoknak van teremtve s ezért teret kap a csoportkedvezmény is.

 

 orsegi_szallas

A veleméri Cserépmadár szállás (egy 11 ággyal rendelkező őrségi lakosztály) étkező-előtere

 

Egész ház:

Min. 3 éj és max. 6 fő esetén az egész ház 20 000 Ft/éj.

Min. 3 éj és 7-11 személy esetén az egész ház 30 000 Ft/éj.

1-2 éjszakás foglalás esetén az egész ház 40 000 Ft/éj. 

 

Egy szoba:

Tele szoba (3-4 fő) és min. 3 éj esetén 3 000 Ft/fő/éj.

1-2 éjszakás foglalás és nem tele szoba esetén 4000 Ft/fő/éj (valamint az üres ágyak után 1000 Ft/éj).

 

orsegi_szallas

A veleméri Cserépmadár szállás festett előszobafalának részlete

 

Az Őrségben a falusi turizmus szálláshelyeinek fejlesztése terén jelentős előrelépés történt a közelmúltban. Ennek köszönhetően sok vendégház, szoba és lakosztály nyílt meg az őrségi településeken, a régieket pedig folyamatosan csinosítják és korszerűsítik a tulajdonosok. Akinek van egy üres szobája, vagy háza; az már szállást alakít belőle és bejelentkezik a falusi szállások kínálói közé. Ez természetes, hiszen minden őrségi család képes lehet egy kisebb szálláshely fenntartására. Szükség is van rá, mert a városok zajában elfáradt ember természetes igénye a nyaralás egy pihentető környezetben - s az Őrség éppen ilyen. Nem csak az évente két hetes pihenés (a családi nyaralás), hanem a falusi hétvégi üdülés is dukál (amely egyre hangsúlyosabb programmá válik, a nyaralási szokások átrendeződésével). Van olyan szállásadó is, aki csak egy parasztházat újított fel s egy-két őrségi alkalmazottat távolról foglalkoztatva, megpróbálja kamatoztatni a befektetett tőkéjét. Gyakoribb, hogy egy-egy megüresedett őrségi ingatlant, vagy csak néhány szobát a rokonok hasznosítanak szálláshely céljára. A magánszállások túlkínálata valóban teremtett némi feszültséget, de ez a szállások folyamatos fejlesztését eredményezi. A verseny oda vezetett, hogy a szállásadás mellett ma már valami turisztikai többletet is kínálni kell a vándoroknak.

Mi abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy az írástörténet kezdetei iránt érdeklődőknek olyan kiselőadást tudunk tartani az 50 000 éves magyar írásról, hogy kétfelé áll tőle a fülük. Gyakran előfordul, hogy a Sindümúzeum előtt lassít, majd megáll egy-egy autó és a benne űlők hangosan elolvassák a cégtábla mondatait. Amikor oda érnek, ahol az 50 000 éves magyar jelkészletről esik szó, megcsóválják a fejüket és azt mondják: - Nem sok az egy kicsit? - Amikor aztán meghallgatják az előadást a múzeumban és megnézik az alátámasztást szolgáló bizonyítékok sorát, akkor meglepetten mondják, hogy érdekes ez a gondolatmenet, erre nem is gondoltak eddig. Hozzátehetjük: ilyet és hasonlókat nem is lehet máshol látni és hallani, csak nálunk. Például a 7500 éves szentgyörgyvölgyi tehénszobor eredeti példánya a Magyar Nemzeti Múzeumban van kiállítva, de a teremőrnek azonban én mutattam meg, hogy melyik az a vitrinben lévő sok tárgy közül (hálás volt érte a derék ember). Arról sem mondanak semmit a fővárosi múzeum ismertetői, hogy ez a világ legkorábbi, jól elolvasható írásemléke. Az már csak hab a tortán, hogy a székely rovásjelek előzményével és magyarul van írva a tehénszobor szövege. A Sindümúzeumban a hiteles múzeumi másolatát tudjuk bemutatni e tudományos szenzációnak. A tehénszobor felirata próbára teszi a tudósok és a dilettánsok írástörténeti szakértelmét, mert szójelekkel van írva, s azok olvasásához másfajta megközelítés (némi elmeél) szükségeltetik.

A tőkeerős szálláshelyek labdába sem tudnak rúgni e mellett az érdekesség mellett. Ők csak holmi fürdési lehetőséget és éttermi szolgáltatásokat kínálnak fel a szállás mellé. Ők úgy tesznek, mintha nekik csak pénzük volna, s őket csak az érdekelné (kiemelt tisztelet a szerencsére létező kivételnek, amelyik őszintén érdeklődik a hasonló kultúrtörténeti kuriózumok iránt).  Az összetettebb vállalkozási szerkezet (szállás, fürdő, étterem együttese) úgy is kialakulhat, hogy egy fürdő, vagy étterem kezd szállás adásába. Az ilyesfajta fejlődésre egyre több példa akad az Őrségben.

 

orsegi_szallas

Veleméren - mivel a porták nincsenek bekerítve - a tyúkok élete is egy idill, ha nem találkoznak a rókával

 

Azonban a tőkeerős fejlesztéseknek is van korlátja. Akad rá példa, hogy a nagyobb panzió a magas rezsiköltség miatt nem lehet nyereséges és eladni is csak a beruházási költség töredékéért lehetne. Mert nem lehet minden őrségi szállás mellé rentábilis fürdőt és éttermet építeni. A kisebb őrségi szállások többnyire valamilyen olcsó megoldást választanak s például kulturális programot és egyfajta őrségi hangulatot kínálnak. A szállás területén bemutatják az Őrség népi kultúráját - egy múzeumként berendezett helyiséggel, vagy a szállás múzeális értékű berendezésével. E kisebb őrségi szállások fennmaradását segíti még, hogy azt az elkülönült nyugalmat tudják biztosítani, amit a városok forgalmától menekülö vendég keres az Őrségben. Azaz itt egymásra talált a turisztikai kereslet és az, amit az Őrség lakossága a szállás terén nyújtani tud. A vendég nem ritkán azért jön e szép tájra, mert a szállás nyugalmát meghitt elkülönültségben kívánja élvezni a párjával, a családjával, vagy a barátaival. Falusi parasztházat keres, ahol megtapasztalhatja a csendet és a Őrség természeti szépségeit.  Miközben a nagy befogadóképességű panziók ezt csak csökkentett mértékben képesek biztosítani, a fogyatkozó őrségi lakosságszám miatt megüresedő szép parasztházakból kialakítható kisebb szállások éppen ilyen célra alkalmasak. Ez azt jelenti, hogy a parasztházból kialakított őrségi vendégház is létjogosult, meg a nagyobb panzió is. Sőt, egymásra is vannak utalva, mert a nagyobb szálláshely éttermét és fürdőjét csak a közeli kis szallások vendégei tehetik rentábilissá; miközben a kis szállás vendégének is hasznára lehet a közeli étterem és medence.

 

orsegi_szallas

Részlet a veleméri Cserépmadár szállás Kamra szobájából

 

Hogyan illeszkedik e képbe a veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóház? Hogyan tagozódik be az őrségi szállások, szálláshelyek, panziók, vendégházak, lakosztályok, parasztházból kialakított magánszállások és nagyobb szállodák sorába?  Nos, elsősorban az adottságok határozzák meg a lehetőségeket. Ezek a szállás céljára szolgáló veleméri épületek az egyik legyszebb (ha nem a legszebb) őrségi tájban épültek meg. A dombtetőn lévő szállások körül virágzó rétek, néhány száz méterre patakok és erdők találhatók. Jellemzője a portának és Velemérnek a béke és szépség. Amikor egy végtelen csendben átaludt, pihentető éjszaka után kilépünk a teraszra és megrészegülünk a tájat átlengő boldog madárcsicsergéstől, vagy a virágzó árnyékliliomok illatától - akkor nehezen felejthető élménnyel gazdagodunk. Évekig hálásan emlékezhetünk rá s erőt ad az elkövetkező munkához.

Az épületeket elsősorban őrségi parasztbútorokkal rendeztük be, amelyeket saját tervezésű elemekkel egészítettünk ki - de van egy múzeumunk is. A Sindümúzeum látogatóinak rendszeresen megmutatjuk a szállásokat is, ha azokban éppen nincs vendég. Az összhatásra jellemző, hogy belépve a szállás céljára átalakított épületekbe, a látogatók rendszerint megkérdezik egymástól: - Drágám, nem tudod, hogy mi miért nem itt szálltunk meg?

Ha nem akarja ugyanezt a kérdést hallgatni kedves élete párjától, akkor az ár kiszámításához és a foglaláshoz kattintson ide!

 

 orsegi_szallas

A veleméri Cserépmadár szállás utcafrontja liliomokkal

 

orsegi_szallashely

A veleméri Cserépmadár szállás (egy 3 szobás őrségi lakosztály)  főbejárata

Bababarát őrségi falusi magánszálláshely antik parasztbútorokkal
(2 szoba, 5 ágy, fürdőszoba, konyha)

9946 Velemér, Fő utca 7
+36-20-534-2780

foglalas@csinyalohaz.hu

Booknow Hu

 

K&H Szép kártya elfogadóhely

OTP Széchenyi Pihenőkártya elfogadóhely

MKB Széchenyi Pihenőkártya elfogadóhely

Elfogadott bankkártyák: VISA, Mastercard, American ExpressElfogadott bankkártyák: VISA, Mastercard, American Express

Romantikus Ejszakak

Orsegi Wellness Akcio Csinyalohaz

 

Rólunk mondták

Elsosorban a ház különös varázsa fogott meg bennünket. Ha valaki igazi nyugalomra és kikapcsolódásra vágyik, itt igazán megkaphatja.

Molnár József, Nagyesztergál


Az Önök háza gyönyörű és minden igényt kielégít.

Szántó Anita


Nekünk maga az Őrség is élmény volt, és ezt csak fokozta a gyönyörűen berendezett házikó.

Harangozó Éva