Alsólendva, Bánffy-várkastély - képek - ajánlott őrségi szállás

 orsegi_szallas

Alsólendvai tornyok, háttérben a Bánffy-várkastély

 

Alsólendva, Bánffy-várkastély 

A Mura folyó mellett, a síkságból kiemelkedő Lendva-hegyen épült alsólendvai várkastély valaha a fontos utak kereszteződését ellenőrizte a magasból. A szőlővel telepített hegyről tiszta időben ma is messzire el lehet látni, az utak ma is fontosak, de a katonai szerep már a múlté.

 

A római korban a környéken Halicanum névvel katonai állomás állt a Poetovio (Ptuj) és Savaria (Szombathely) közötti hadiúton.

A Lendva folyó melletti település már 860-ban létezett, ekkor adományozta Német Lajos király a salzburgi püspöknek. 1192-ben a Hahótok (Hoholt) német eredetű nemzetségének birtokába került a környék. A 266 méterrel a tengerszint felett fekvő vár az aljában húzódó mezővárossal, amelyet nyugat felől széles mocsár szegélyezett, egykor jelentős végvári erődítménynek számított. Az erődrendszerhez tartozott a Csonka-dombon felállított védelmi vonal is, amelyet állandóan fegyveres katonaság őrzött, és amely összeköttetésben állt az alsólendvai várral, a Muravölgy fontos védőbástyájával. 

A tatárjárás időszakában a vár leromlott, majd az Ottokár féle cseh támadások során teljesen elpusztult. Várát 1272-ben már említik, ekkor a Hahót (Hahold) nemzetségé.  A XIII. század végén Hahold István újra felépítette. 1314-ben Kőszegi János foglalta el, de Károly Róbert 1323-ban visszadta a Hahót nembeli Miklósnak. A XIV. században Alsólendva piaci jogot is kapott, egyházközségét 1334-ben említik először a források. A XIII. és XIV. században a Haholdok fontos tisztségeket töltöttek be a magyar hatalmi rendszerben, így a horvát báni címet is több ízben viselték. A család a XIV. századtól Lindvay Bánffy családnak nevezte magát. A Bánffy név a "bán fia" jelzésből ered. A lendvai várban a Bánffyaknak köszönhetően figyelemre méltó szellemi és politikai élet bontakozott ki. A város az akkori Zala vármegye egyik jelentős gazdasági-katonai-kulturális központja lett. A várban 1480-ban Mátyás király is megfordult, négy évvel korábban Bánffy Miklós udvarában Hunyadi Mátyás jegyese, Beatrix nápolyi királykisasszony is megszállt.

 

A XVI. század végén Lendvát már a török veszélyeztette. Maga a vár és a Csonka-dombon lévő katonai erődítmény olyan fontos stratégiai pontok voltak, amelyekre a török is igényt formált. Az 1603. évi csata során a török a Szent János templomot felégette és nagy pusztulást hozott a városra is. 1644-ben a Bánffy-család kihalt, a várat a Nádasdyak, majd az Eszterházyak kapták meg. 

A vár mai formája a XVIII. századból maradt ránk, amikor Eszterházy herceg (Lipót császár tiszteletére) a vár központjában lévő középkori épületet L-alakú barokk várrá építtette át. A vár akkor kapta a ma is meglévő látványos tetőzetét. 1872 és 1896 között a várban polgári iskola működött. 

 

 

1644-ben az Eszterházy grófok birtokába került.

A település a török harcok alatt viszonylag keveset szenvedett. A 16. – 17. században a reformáció egyik fontos szellemi központjai is volt nyomdával, híres prédikátorokkal. A törökök végleges kiűzése után, 1690-1705 között alakították ki az Eszterházy hercegek a vár jelenlegi alakját.

Lendvát több földrengés is sújtotta, 1838-ban pedig tűzvész pusztította.

1848 szeptemberében és 1849 júniusában nemzetőrei visszaverték Jellasics horvát bán csapatainak támadását. 1867-ben városi és járás-központi rangot kapott, gyors fejlődésnek indult. Több ipari létesítmény után megépült a Zalaegerszeg–Alsólendva–Csáktornya vasútvonal is. 1910-ben 2729 lakosából 2375 magyar volt, rajtuk kívül többnyire szlovének éltek itt. A második világháborúig jelentős zsidó közösség is élt a városban.

1918-ban a Muraközből horvát csapatok törtek be, de a helyiek a támadást visszaverték. Ebben az időszakban a helyi szlovén frakciók Klekl József vezetésével egy autonóm, vagy független államot akartak teremteni Szlovenszka krajina néven, amelyhez a magyar többségű Alsólendvát is csatlakoztatni szerették volna, mivel gazdaságilag fontos központja volt a Vendvidéknek. 1919 késő tavaszán kikiáltották a Vendvidéki Köztársaságot (ez nincs összefüggésben a tervezett Szlovenszka krajinával), melyhez hozzátartozott Alsólendva is. Az áruló magyarországi baloldali kormány semmit sem tett a helyi magyarság védelme érdekében. A trianoni békeszerződésig Zala vármegye Alsólendvai járásának székhelye és a Hetés tájegység központja volt. A békeszerződés rendelkezése szerint a Muravidékkel együtt a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz került, de a jugoszláv hadsereg csak 1919. augusztus 12-én szállta meg. Ezután a város hanyatlásnak indult, addigi kapcsolatai a magyar területen maradt településekkel megszűntek, megszűnt a vasúti összeköttetés is az Alsólendva-Rédics vasútvonalon. Bár az 1945 utáni titóista vérengzések nem érintették olyan mértékben a magyar lakosságot, mint Jugoszlávia más területein, a magyarság asszimilációja itt is felgyorsult s a magyar lakosság lélekszáma az elcsatolt területeken a felére esett vissza.

Jugoszlávia felbomlásával 1991-ben a független Szlovénia része lett. 2002-ben 11 151 lakosából 5653 szlovén, 3917 magyar, 86 cigány volt. A trianoni elcsatoláskor szinte teljesen magyar lakosságú mezőváros ma már többnyelvű.

 

Az épületet a jugoszláv hadsereg a két háború között laktanyának használta, majd a második világháború után egy ideig általános iskola működött benne. Ma a muravidéki magyarok fontos kulturális központja, ahol érdekes és szép kiállításokat tekinthet meg a vándor. A galéria és a múzeum méltó helye. A hatalmas padlástérben különleges atmoszférájú kiállítóterem, az udvaron nyaranként szobrász-alkotótábor működik. A múzeumban megtalálhatók a lendvai születésű Zala György szobrászművész szobrai, valamint a környék néprajzi, régészeti és történeti érdekességei.

 

 Als%C3%B3lendva%20v%C3%A1ra%20metszeten%20pici
 
Als%C3%B3lendva%20v%C3%A1ra%20wikipedia%20pici
 
Alsólendva vára a szomszédos szőlőhegyről
 

Velemért a szerencsés adottságai kifejezetten alkalmassá teszik a falusi turizmus céljára, ezért szaporodnak itt is gombamódra a kiadó szobák, a parasztházból kialakított szállások és vendégházak. Nagyméretű (50 főt, vagy többet befogadó) szállás, vagy panzió nincs a településen. A legnagyobb befogadóképességű veleméri szálláshelyen is csak 16 ágy áll a vendégek rendelkezésére. A Botszer három szomszédos szálláshelye együttvéve 35 vendéget tud fogadni (az egyik szobát, a másik lakosztályt, a harmadik vendégházat kínál) . Termálstrandot és wellness szolgáltatást az alsómaráci fürdőben (Szlovéniában) lehet legközelebb igénybe venni.

 - Cserépmadár szállás és Csinyálóház (Velemér). cserepmadar@gmail.com 06(20)534-2780

 

orsegi_szallashelyek

A veleméri Cserépmadár szállás Kamraszobájának festett ajtaja (részlet)

   

A veleméri Cserépmadár szállás (3 szoba, 11 ágy, 3 fürdőszoba, konyha, étkező/előtér) valamivel olcsóbb a Csinyálóháznál, mert nászutasok helyett inkább csoportoknak, baráti családoknak van teremtve s érvényesülhet a csoportkedvezmény.

 

Egész ház (3 szoba, 3 fürdőszoba, konyha, étkező, 11 ágy) ára: 

 

6000 Ft/fő/éj 1-3 éjszaka esetén 

5000 Ft/fő/éj 4 vagy több éjszaka esetén 

 

Az alapdíj: 6 főre eső díj (30-36 000 Ft).

 

orsegi_szallas

A veleméri Cserépmadár szállás festett előszobafalának részlete

 

Az Őrségben a falusi turizmus (szállás, vendégház, apartman, panzió és egyéb szálláshely fejlesztése) terén jelentős előrelépés történt az utóbbi években. Ennek köszönhetően sok panzió, vendégház, apartman (szebb szóval: lakosztály) és egyéb szállás nyílt meg az őrségi településeken. Van olyan őrségi falu, ahol nagyobb a turisztikai szálláshelyek fogadó kapacitása, mint a lakosság lélekszáma. Akinek van egy üres szobája, vagy háza; az már szállást, vendégházat, apartmant alakított belőle és bejelentkezett a falusi szállás kínálói közé. Ez természetes, hiszen minden őrségi család képes lehet egy kisebb szálláshely fenntartására. Szükség is van rá, mert a városok zajában elfáradt ember természetes igénye a nyaralás egy pihentető környezetben. Nem csak az évente két hetes pihenés (a családi nyaralás), hanem a falusi hétvégi üdülés is dukál (amely egyre hangsúlyosabb szokássá válik, a nyaralási szokások átrendeződésével). Megjelentek ugyanakkor a tőkeerős vállalkozók is, akik néha több százmilliós beruházással 50 főnél is nagyobb befogadóképességű panziók, vendégházak és szálláshelyek megjelenését segítették elő. Van olyan is, aki csak egy parasztházat újított fel s egy-két őrségi alkalmazottat távolról foglalkoztatva, megpróbálja kamatoztatni a befektetett tőkéjét. Gyakoribb, hogy egy-egy megüresedett őrségi ingatlant, vagy csak néhány szobát a rokonok hasznosítanak szálláshely céljára. A hírekben megjelent, hogy a gazdasági válság hatására a szálláshelyek harmada bezárt - ezt azonban a saját tapasztalataim alapján nem tudom alátámasztani. A szálláshelyek, panziók, vendégházak és magánszállások túlkínálata valóban teremtett némi feszültséget, de ez a szálláshelyek folyamatos fejlesztését eredményezi. A szállások versenye oda vezetett, hogy a szállás adása mellett ma már valami turisztikai többletet is kell nyújtani a falusi turizmus vándorainak. A tőkeerős szálláshely fürdési lehetőséget és éttermi szolgáltatásokat kínál (ez az összetettebb vállalkozási szerkezet úgy is kialakulhat, hogy egy fürdő, vagy étterem kezd szállás adásába - amire szintén van példa).

 

orsegi_szallas

Veleméren - mivel a porták nincsenek bekerítve - a tyúkok élete is egy idill, ha nem találkoznak a rókával

 

Azonban a tőkeerős fejlesztéseknek is van korlátja. Akad rá példa, hogy a nagyobb panzió a magas rezsiköltség miatt nem lehet nyereséges és eladni is csak a beruházási költség töredékéért lehetne. Mert nem lehet minden őrségi szállás mellé rentábilis fürdőt és éttermet építeni. A kisebb őrségi szállások többnyire valamilyen olcsó megoldást választanak s például kulturális programot és egyfajta őrségi hangulatot kínálnak. A szállás területén bemutatják az Őrség népi kultúráját - egy múzeumként berendezett helyiséggel, vagy a szállás múzeális értékű berendezésével. E kisebb őrségi szállások fennmaradását segíti még, hogy azt az elkülönült nyugalmat tudják biztosítani, amit a városok forgalmától menekülö vendég keres az Őrségben. Azaz itt egymásra talált a turisztikai kereslet és az, amit az Őrség lakossága a szállás terén nyújtani tud. A vendég nem ritkán azért jön e szép tájra, mert a szállás nyugalmát meghitt elkülönültségben kívánja élvezni a párjával, a családjával, vagy a barátaival. Falusi parasztházat keres, ahol megtapasztalhatja a csendet és a Őrség természeti szépségeit.  Miközben a nagy befogadóképességű panziók ezt csak csökkentett mértékben képesek biztosítani, a fogyatkozó őrségi lakosságszám miatt megüresedő szép házakból kialakítható kisebb szállások éppen ilyen célra alkalmasak. Ez azt jelenti, hogy a parasztházakból kialakított kis őrségi szállás is létjogosult, meg a nagyobb panzió is. Sőt, egymásra is vannak utalva, mert a nagyobb szálláshely éttermét és fürdőjét csak a közeli kis szallások vendégei tehetik rentábilissá; miközben a kis szállás vendégének is hasznára lehet a közeli étterem és medence.

orsegi_szallashely_paraszthazban

Részlet a veleméri Cserépmadár szállás Belső szobájából

 

Hogyan illeszkedik e képbe a veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóház? Hogyan tagozódik be az őrségi szállások, szálláshelyek, panziók, vendégházak, lakosztályok, parasztházból kialakított magánszállások és nagyobb szállodák sorába?  Nos, elsősorban az adottságok határozzák meg a lehetőségeket. Ezek a szállás céljára szolgáló veleméri épületek az egyik legyszebb (ha nem a legszebb) őrségi tájban épültek meg. A dombtetőn lévő szállások körül virágzó rétek, néhány száz méterre patakok és erdők találhatók. Jellemzője a portának és Velemérnek a béke és szépség. Amikor egy végtelen csendben átaludt, pihentető éjszaka után kilépünk a teraszra és megrészegülünk a tájat átlengő boldog madárcsicsergéstől, vagy a virágzó árnyékliliomok illatától - akkor nehezen felejthető élménnyel gazdagodunk. Évekig hálásan emlékezhetünk rá s erőt ad az elkövetkező munkához. Az épületeket elsősorban őrségi parasztbútorokkal rendeztük be, amelyeket saját tervezésű elemekkel egészítettünk ki - de van egy múzeumunk is. A Sindümúzeum látogatóinak rendszeresen megmutatjuk a szállásokat is, ha azokban éppen nincs vendég. Az összhatásra jellemző, hogy belépve a szállás céljára átalakított épületekbe, a látogatók rendszerint megkérdezik egymástól: - Drágám, nem tudod, hogy mi miért nem itt szálltunk meg?

 

 orsegi_szallas

A veleméri Cserépmadár szállás utcafrontja liliomokkal

 

Bababarát őrségi falusi magánszálláshely antik parasztbútorokkal
(2 szoba, 5 ágy, fürdőszoba, konyha)

9946 Velemér, Fő utca 7
+36-20-534-2780

foglalas@csinyalohaz.hu

Booknow Hu

 

K&H Szép kártya elfogadóhely

OTP Széchenyi Pihenőkártya elfogadóhely

MKB Széchenyi Pihenőkártya elfogadóhely

Elfogadott bankkártyák: VISA, Mastercard, American ExpressElfogadott bankkártyák: VISA, Mastercard, American Express

Romantikus Ejszakak

Orsegi Wellness Akcio Csinyalohaz

 

Rólunk mondták

Elsosorban a ház különös varázsa fogott meg bennünket. Ha valaki igazi nyugalomra és kikapcsolódásra vágyik, itt igazán megkaphatja.

Molnár József, Nagyesztergál


Az Önök háza gyönyörű és minden igényt kielégít.

Szántó Anita


Nekünk maga az Őrség is élmény volt, és ezt csak fokozta a gyönyörűen berendezett házikó.

Harangozó Éva