Veleméri Sindümúzeum

Adatok - tudományos program - a Sindümúzeum támogatása - képek - irodalom

sindu_us

A veleméri Sindümúzeum egyik kincse az égigérő fát ábrázolja; a tetején lévő jel párhuzama a székely rovásírásban az "us" (ős), a hettita hieroglif írásban pedig az "Isten" jele

Adatok

A veleméri Sindümúzeum a világ legnagyobb kismúzeuma. Az alapterülete zsebkendőnyi, a tudományos mondanivalója alapján azonban (reméljük, hogy ezt az értékelést a látogató a múzeum megismerése után alátámasztottnak tekinti) nagynak ítélhető.

A Sindümúzeum Veleméren, a Fő utca 7. sz. alatt található és előzetes egyeztetés esetén, díjmentesen látogatható, tel: 06(20)534-2780. Fenntartója Varga Géza írástörténész.

Világviszonylatban is egyedülálló eredményeket értünk el az Őrség jelkincsének feltárását, megértését és közzétételét célzó legfontosabb működési területünkön. E mellett a paraszti kultúra néhány egyéb tárgyát is bemutatjuk, különös tekintettel a népi fazekasság jeleket hordozó, vagy más ok miatt érdekes alkotásaira. A múzeum nevében szereplő sindü szó a zsindely rokona, Veleméren tetőcserepet jelent.

korong

A Sindümúzeumban található az egyik utolsó veleméri gerencsér, Bicsák Jenő korongja

Tudományos program

A veleméri sindüket házilag készítették az agyagművességhez jól értő veleméri paraszt-gerencsérek. A sindük különlegességét az adja, hogy a veleméri gerencsérek tetőcserép-készítés közben az ősvallásból örökölt óvó-védő jelképeket is belerajzolták a cserepekbe. A Sindümúzeumnak mintegy 200 darab rajzos cserepe van, míg a Néprajzi Múzeumnak nincs egy sem. Sokkal fontosabb ennél az a különbség, hogy a veleméri Sindümúzeum az egyetlen hely a világon, ahol ezekről a jelekről meg lehet hallgatni a szakszerű magyarázatot is. Az akadémikus áltudomány ugyanis nem foglalkozik a székely rovásírással - amelyekkel ezek a népi hieroglifák szoros rokonságot tartanak. Itt ismerhető meg az a tudományos adattömeg, amely bizonyítja, hogy a székely rovásírás a magyar népi jekinccsel azonos gyökerű és a magyar nép alkotása. Olyan párhuzamokat ismerhetünk meg a Sindümúzeumban, amelyek bizonyítják a magyar jelkincs mintegy 50 000 évvel ezelőtti keletkezését is. Segítségükkel megértjük, esetenként el is tudjuk olvasni népi cserépedényeink virággá alakult archaikus "díszítését".

ket_velemeri_gerencser

Az utolsó két veleméri gerencsér: Varga Sándor és Bicsák Jenő

A Sindümúzeum támogatása
A múzeum tevékenységét az Írástörténeti Kutatóintézet baráti köre és a Nap Fiai alapítvány (címe: 1121 Bp., Irhás árok 56., adószáma: 19670694-1-43) támogatja a személyi jövedelemadónak az OTP-nél vezetett 11712004-20119296 számú számlánkra befizetett 1%-ából.

Az alapítvány 2010-ben Varga Géza: „Így írtok ti magyar őstörténetet” c. kötetének kiadását 100 000 Ft-tal, a szentgyörgyvölgyi tehénszobor múzeumi másolatának elkészítését pedig 60 000 Ft-tal támogatta.

Minden támogatást - például az SZJA 1%-ának átutalását is - köszönettel fogadunk.

Ha a veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóház vendégszeretetét veszi igénybe a nyaralása alkalmával, azzal is támogatja a Sindümúzeumot.

tejeskocsog_X_jellel

Jellegzetes őrségi tejesköcsög a rontáselhárító jelként ismert X alakú jellel; amely Bél istennek, az ősvallás fiúistenének jelképe (azonos a székely írás "b" betűjével)

A Sindümúzeum képei

Czugh Miklós tányéra