Magyarszombatfa fekvése - látnivaló - rendezvény - magyarszombatfai Fazekasnapok - magyarszombatfai Fazekasház - ajánlott őrségi szállás

Fazekashaz 

A magyarszombatfai Fazekasház boronákból (fagerendákból) épült

Magyarszombatfa fekvése

Magyarszombatfa

Magyarszombatfai kódisállásos téglaház

 

Magyarszombatfa az Őrség délnyugati csücskét képező Belső Őrség egyik települése a szlovén határ mentén, a Veleméri-völgyben. Két – egykor önálló – falu (Magyarszombatfa és Gödörháza) 1973-ban történt egyesítéséből jött létre igen gyenge minőségű (csak „sütve jó” – azaz fazekasoknak való) földeken.

A település és környéke a régészeti emlékek alapján már az őskorban is lakott hely volt, mert a kőkorszak viszonyai közepette ezen a tájon biztos megélhetést lehetett találni. Valami nagyon el van fuserálva ezen a világon, hogy ebbena modern korban ugyanez sehogyan sem akar sikerülni.

Az itt élő őslakos néptörzseket a kelták, majd a rómaiak hódították meg. A hódítók általában nem változtatták meg teljesen a lakosság összetételét, csak felülrétegződtek az itt élőkre. A rómaiak uralmát a rövid ideig tartó hun fennhatóság váltotta fel, azonban ez a népvándorlásokkal terhes időszak – ahogyan ez Európa más tájain is történt – nem múlt el nyomtalanul. Az Őrségben nagy valószínűséggel máig itt élnek a hunok leszármazottai. Nyugaton lakatlan gyepűt alakítottak ki, de a Borostyánkő úton a kereskedők biztonságban közlekedhettek. 

A IX. század közepén az Őrség területét grófságokra osztották, s kialakultak a világi és egyházi igazgatási egységek, a vezetők birtokadományt kaptak. Taksony fejedelem az avar gyepük felhasználásával alakította ki a gyepüket és építette meg a határhoz vezető utakat. Azonban sem Szombatfa, sem Gödörháza nem tartozott a honfoglalás korára visszamenő települések közé.

A falu neve 1907 óta Magyarszombatfa, régebben Szombatfa. A lakosság zömében őrségi családokból származik; eredetileg mezőgazdaságból, erdőgazdaságból, famunkákból és fazekasságból élt. A népesség a XIX. században mutatott növekvő számot, amikor a falu szokásrendje szilárd volt, amikor a trianoni országcsonkolás meg az állami beavatkozás még nem akadályozta a boldogulást és a szorgalmas lakosság úrrá tudott lenni a nehézségeken.

 

Magyarszombatfa

Tóth Jancsi magyarszombatfai fazekas mester edénye a veleméri Sindümúzeum kiállításáról

 

Trianon után a fejlődés megtorpant, a II. világháború után a határsávnak köszönhetően a visszaesés fokozottabban jelentkezett. A hatalom számára nem volt kívánatos semmilyen iparfejlesztés, különösen nem volt az a magángazdaságok fejlődése. A gazdaság támogatása helyett a jobb gazdák üldözése, agyonverése és internálása jött szokásba. Jellemző az ötvenes évek őrségi viszonyaira, hogy a kisöpört padlású parasztcsaládok akkor jutottak kenyérhez, amikor a városon élő rokonaiktól kaptak ajándékba.

A település fazekasai, hogy a kenyerüket megmentsék, közös vállalkozást alapítottak, majd azt felajánlották az államnak. Ennek köszönhetően a Kerámiagyár egészen a rendszerváltásig megmaradt és vagy száz embernek adott munkát. A termelés azonban az állami vállalatok egy részénél megszokott módon alig vegetált: a megfelelő érdekeltség, irányítás és munkamorál hiányában igen alacsony hatékonyságú volt, ami a selejt magas arányában mutatkozott meg. A gyárat időnként a megyei vezetők egy-két vacsorával megvásárolható jóindulata mentette meg a csődtől. A rendszerváltás után azonban ez a szisztéma már nem működött tovább, s a gyár hamarosan bezárt. Az épületekben ma egy Zalaegerszegről idetelepült kisvállalkozás kályhacsempéket gyárt jóval kisebb létszámmal, de nyereségesen.

Az 1990-es évek politikai és társadalmi változásai nyomán a foglalkoztatási szerkezet alapvetően megváltozott. A nagyüzemi kerámiagyártás és a szövetkezeti mezőgazdálkodás helyett ma kisvállalkozások, kisgazdaságok jelentik a megélhetés forrását.

A lélekszám az 1970-es évektől folyamatosan csökken, napjainkban mindössze 278 fő. A születések száma alacsony, az elhalálozásoké ennél lényegesen magasabb. Nem ígér sok jót, hogy a lakosok több mint fele nyugdíjas.

Magyarszombatfa

Magyarszombatfa, Fazekasnapok

 

Az elvándorlásnak is köszönhető népességfogyás azzal lenne lassítható, ha a fiatalok munkalehetőséghez jutva itthon maradhatnának. Erre a turizmus kínálna lehetőséget, ha a gazdasági válság miatt nem csökkenne évről évre a vendégek száma, és nem lenne túlkínálat a szállásokból. A környező infrastruktúra a tőkeerős vállalkozásokat nem vonzza, ezért a munkaerőt foglalkoztató ipartelepítésre a falu nem nagyon számíthat. Ilyen körülmények között a meglévő erőforrásokra kellene támaszkodni, ami nagyjából a szép természeti környezetet és a kitűnő minőségű tűzálló agyagot jelenti.

Szerencsére a szép környezet vonzza a pihenni vágyókat, akik közül sokan vásároltak házat a településen. E külföldről, vagy az ország más vidékéről ideérkező bebírók a falu megújításának segítői lettek. Az általuk megvásárolt és felújított, legalább hétvégeken élettel megtöltött régi, értékes épületek nélkülük jórészt elpusztultak volna. A felújításokkal és az ingatlanhasznosítással munkát is adnak a környékbelieknek. A falu tehetséges vezetésének köszönhetően az eltelt másfél évtizedben a víz, telefon, gáz- és úthálózat kiépült illetve megújult, a szennyvízhálózat és -tisztítás is megvalósult. Megoldódott a szilárd hulladékok szervezett gyűjtése és szállítása is.

A magyarszombatfai vezetők szerencsés hozzáállását jelzi, hogy a falu honlapján kiemelik: a rendezési terv támogatja az új építkezéseket. Nincs ez így minden őrségi településen. A szomszédos Veleméren például a polgármester és a körjegyző javasolta egy szomszédnak, hogy mondvacsinált ürügyekkel fellebbezze meg egy új szálláshely első fokon megadott építési engedélyét; miközben a falu nem engedélyezte a telek mellett futó egyetlen út használatát a vendégháznak.

A falu közepén néhány elhagyott romos épület felújításával osztrák tőkéből 50 férőhelyes szálláshely épült, ahol étterem, játszótér, úszómedence, tekepálya várja a vendégeket. Azonban a nagy tőkebefektetéssel épült komplexum a felépítése óta veszteséges a téli üresjárat és a bérterhek miatt.

 

Magyarszombatfa

Magyarszombatfa, Fazekasnapok

 

Az Őrség gazdag vadállományát ismerhette meg a látogató a Vadászati Állandó Kiállításon, amely a 2011-es évben elszenvedett milliós veszteség miatt 2012-ben feltehetően bezár. A veszteségek a bérköltségből, az épület után az Önkormányzatnak fizetett magas bérleti díjból és a látogatószám drasztikus csökkenéséből adódtak.

A helyi és környékbeli gyümölcsösök termésének jelentős hányadát dolgozza fel az önkormányzat szeszfőzdéje. Ennek a termelését egyelőre nem vetette vissza a közelmúltban engedélyezett házi pálinkafőzés. A veleméri Cserépmadár szállás portáján termett gyümölcsből is itt főznek kitűnő minőségű pálinkát.

Magyarszombatfa és Gödörháza gazdag népi építészeti értékekben. A védelemre érdemes több száz éves faházak agyaggal tapasztottak, s eredetileg zsupptetősek voltak (A Fazekasház ma is ilyen). Ezek a régi boronaházak ma már korszerű belső tervekkel rendelkeznek. Sok közülük ma is használatban van lakásként, vagy hétvégi házként. A védendő épületek másik csoportját képezik a jobb módúak tornácos téglaépületei, amelyek közül néhány ma már üresen áll. Többnyire külföldiek, vagy hazai városlakók vásárolták meg ezeket, akik a felújítás után jellemzően hétvégi házként használják őket. Építészeti és funkcionális szempontból is értékes még a gödörházi fa harangláb, amely az 1700-as évek végén épült.

 Magyarszombatfa, lovastanya

Lovastanya Magyarszombatfán

Látnivaló

  

- Fazekasház; Tel: (94)544-003, nyitva május 1-től szeptember 30-ig, hétfő kivételével naponta 10.00-16.00 óráig. Belépődíj felnőtt: 100,-Ft, diák, nyugdíjas: 70,-Ft.

- Albert Attila fazekas műhelye Magyarszombatfán.

- Czugh Zsuzsa fazekas műhelye Magyarszombatfán.

- Cseke János fazekas műhelye Magyarszombatfán.

- Cukrászda Magyarszombatfán.

- Ginti étterem Magyarszombatfán.

- Vadászati kiállítás Magyarszombatfán.

- Pálinkafőző Magyarszombatfán.

- Kilátó Magyarszombatfán.

- Czugh János fazekas emlékszobája Magyarszombatfán.

- MAT Kerámia Kft. telephelye és bemutatóterme (cserépkályhák). Bővebben.

 

 

orsegi_szallasok

A Dávid Éva veleméri keramikus által díszített csempékből rakott cserépkályha a magyarszombatfai MAT kerámiaüzem kínálatában

 

Magyarszombatfai Fazekasház

A magyarszombatfai Fazekasház egy kétszáz éves boronafalú lakóházból kialakított kicsinyke múzeum, amely az Őrség egyik legkedvesebb és leghitelesebb helyszíne. Az épület egy valaha élt gerencsér lakóháza, amely a falura maradván múzeumként használtatik. A portán korongozás-bemutatót szoktak tartani s a vállalkozókedvűek ki is próbálhatják a saját ügyességüket. Hagyományos fatüzelésű kemencében ki is égetik az elkészült tárgyakat. Ilyen égetésre azonban ritkán, leginkább a Fazekasnapok alkalmából kerül sor. A kicsiny épületben berendezett múzeum a Körmendi Vármúzeum és Nagy Zoltán múzeológus, megyei múzeumigazgató személyes támogatását élvezi, ami garantálja a látnivalók szépségét és hitelességét.

 

 Fazekashaz

A magyarszombatfai Fazekasház

 

Magyarszombatfa

Magyarszombatfa, Fazekasház

 

 A Magyarszombatfával egyesült Gödörházán is vannak a falusi turizmus vándorai számára jelentőséggel bíró látnivalók:

 - Vörös Ferenc fazekas műhelye Gödörházán.

- Buzás Attila kecskesajt-üzeme Gödörházán.

- Harangláb Gödörházán.

A gödörházi harangláb

A gödörházi harangláb magasságát még császári rendelet korlátozta

 

A magyarszombatfai és gödörházai szállások vendégei akár gyalogosan is elindulhatnak megtekinteni a szomszédos Velemér látnivalóit, mert a két település annyira közel van egymáshoz.

- Velemér messze földön ismert látnivalója az Árpád-kori freskókkal díszített Szentháromság-templom. A műemléktemplom gondnoka: Szabó Elek, Fő u. 54., tel: (94)444-247, nyitvatartás minden nap 9-17; Belépődíj: gyerek 150 Ft/fő, felnőtt 300 Ft/fő.

- Sindümúzeum a 7500 éves szentgyörgyvölgyi tehénszobor hiteles másolatával (amelyen székely jelek előképeivel írt magyar nyelvű szöveg van rögzítve), őrségi cserépedényekkel, bútorokkal, népi hieroglifákkal és szakszerű vezetéssel.

- Műemlékjelleggel berendezett, vendégek nélküli napokon megtekinthető épület a Cserépmadár szállás és a Csinyálóház (ez utóbbi egy különleges szépségű szálláshely nászutasoknak).

- A faluban van a Cipó étterem/borozó (annak a kertjében egy tóka) és

- két tájház is.

- Meglátogatható Dávid Éva habán és reneszánsz edényeket kibocsátó kerámiaműhelye és

- Balogh István Péter festőművész műterme is.

- Szép tájon vezet végig a Velemér-patak mellett futó országút,

- a tájismertető táblákkal rendelkező sárgaliliom tanösvény és

- az országos kék túra útvonala.

- A Velemérből kiinduló gyalogos, kerékpáros, vagy autós túrákat térképes túrakártyák segítségével lehet végigjárni (ezeket a Cserépmadár szállás és Csinyálóház vendégei vehetik igénybe).

 Magasles Magyarszombatfán

Magasles Magyarszombatfán

Rendezvény

orsegi_szallas

Házi piac, játékkal egybekötve a magyarszombatfai Fazekasház portáján

 

- Májusban májusfa állítás és kitáncolás.

- Júliusban Fazekasnapok,

- Augusztusban Szent István ünnep,

- Érdemes meghallgatni a helyi citerazenekar alkalmi fellépéseit is. Tel: (94)544-003.

 

 Magyarszombatfai Fazekasnapok

Egy fazekas árukészlete a magyarszombatfai Fazekasnapokon

 

Ajánlott őrségi szállás 

 

orsegi_szallas

A veleméri Cserépmadár szállás (egy háromszobás őrségi szálláshely) főbejárata

 

A veleméri Csinyálóház mellett az véle egy portán lévő Cserépmadár szállást is ajánljuk. A Csinyálóház (2 háló, 5 ágy, fürdőszoba, konyha, terasz) nászutas párnak, vagy gyermekes családnak megfelelő. A Cserépmadár szállás (3 szoba, 3 fürdőszoba, 11 ágy, konyha, étkező) inkább baráti családokból álló csoportnak ajánlható.

Honlap: www.cserepmadar.hu . Telefon: +36(20)534-2780 . Villanyposta: cserepmadar@gmail.com .

 

Velemer

A veleméri Cserépmadár szállás és a Sindümúzeum épülete

  

A veleméri Cserépmadár szállás nászutasok helyett inkább csoportoknak, baráti családoknak van teremtve.

Árak és foglalás. Honlap: www.cserepmadar.hu . Telefon: 06(20)534-2780. Hívja most!

 

orsegi_szallas

A veleméri Cserépmadár szállás parasztházból lett az őrségi falusi turizmus kedvelt kiindulópontja

 

 Az Őrségben a falusi turizmus (szállás, vendégház, apartman, panzió és egyéb szálláshely fejlesztése) terén jelentős előrelépés történt az utóbbi években. Ennek köszönhetően sok panzió, vendégház, apartman (szebb szóval: lakosztály) és egyéb szállás nyílt meg az őrségi településeken. Van olyan őrségi falu, ahol nagyobb a turisztikai szálláshelyek fogadó kapacitása, mint a lakosság lélekszáma. Akinek van egy üres szobája, vagy háza; az már szállást, vendégházat, apartmant alakított belőle és bejelentkezett a falusi szállás kínálói közé. Ez természetes, hiszen minden őrségi család képes lehet egy kisebb szálláshely fenntartására.

 

orsegi_szallashely

A veleméri Cserépmadár szállás (egy háromszobás, három fürdőszobás őrségi lakosztály) utcai homlokzata orgonavirágzáskor

 

Megjelentek ugyanakkor a tőkeerős vállalkozók is, akik néha több százmilliós beruházással 50 főnél is nagyobb befogadóképességű panziók, vendégházak és szálláshelyek megjelenését segítették elő. Van olyan is, aki csak egy parasztházat újított fel s egy-két őrségi alkalmazottat távolról foglalkoztatva, megpróbálja kamatoztatni a befektetett tőkéjét. Gyakoribb, hogy egy-egy megüresedett őrségi ingatlant, vagy csak néhány szobát a rokonok hasznosítanak szálláshely céljára. A hírekben megjelent, hogy a gazdasági válság hatására a szálláshelyek harmada bezárt - ezt azonban a saját tapasztalataim alapján nem tudom alátámasztani. A szálláshelyek, panziók, vendégházak és magánszállások túlkínálata valóban teremtett némi feszültséget, de ez a szálláshelyek folyamatos fejlesztését eredményezi.

 

orsegi_szallashely

A veleméri Cserépmadár szállás (egy 11 személyt befogadó őrségi szálláshely) 4 ágyas Kamra szobájának részlete

 

A szállások versenye oda vezetett, hogy a szállás adása mellett ma már valami turisztikai többletet is kell nyújtani a falusi turizmus vándorainak. A tőkeerős szálláshely fürdési lehetőséget és éttermi szolgáltatásokat kínál (ez az összetettebb vállalkozási szerkezet úgy is kialakulhat, hogy egy fürdő, vagy étterem kezd szállás adásába - amire szintén van példa). Azonban a tőkeerős fejlesztéseknek is van korlátja. Akad rá példa, hogy a nagyobb panzió a magas rezsiköltség miatt nem lehet nyereséges és eladni is csak a beruházási költség töredékéért lehetne. Mert nem lehet minden őrségi szállás mellé rentábilis fürdőt és éttermet építeni. A kisebb őrségi szállások többnyire valamilyen olcsó megoldást választanak s például kulturális programot és egyfajta őrségi hangulatot kínálnak. A szállás területén bemutatják az Őrség népi kultúráját - egy múzeumként berendezett helyiséggel, vagy a szállás múzeális értékű berendezésével. E kisebb őrségi szállások fennmaradását segíti még, hogy azt az elkülönült nyugalmat tudják biztosítani, amit a városok forgalmától menekülö vendég keres az Őrségben. Azaz itt egymásra talált a turisztikai kereslet és az, amit az Őrség lakossága a szállás terén nyújtani tud. A vendég nem ritkán azért jön e szép tájra, mert a szállás nyugalmát meghitt elkülönültségben kívánja élvezni a párjával, a családjával, vagy a barátaival. Falusi parasztházat keres, ahol megtapasztalhatja a csendet és a Őrség természeti szépségeit.  Miközben a nagy befogadóképességű panziók ezt csak csökkentett mértékben képesek biztosítani, a fogyatkozó őrségi lakosságszám miatt megüresedő szép házakból kialakítható kisebb szállások éppen ilyen célra alkalmasak. Ez azt jelenti, hogy a parasztházakból kialakított kis őrségi szállás is létjogosult, meg a nagyobb panzió is. Sőt, egymásra is vannak utalva, mert a nagyobb szálláshely éttermét és fürdőjét csak a közeli kis szallások vendégei tehetik rentábilissá; miközben a kis szállás vendégének is hasznára lehet a közeli étterem és medence.

 

orsegi_szallas

A veleméri Cserépmadár szállás (egy 3 szobás, 11 fő elszállásolására alkalmas őrségi lakosztály)  4 ágyas belső szobája

 

Hogyan illeszkedik e képbe a veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóház? Hogyan tagozódik be az őrségi szállások, szálláshelyek, panziók, vendégházak, lakosztályok, parasztházból kialakított magánszállások és nagyobb szállodák sorába?  Nos, elsősorban az adottságok határozzák meg a lehetőségeket. Ezek a szállás céljára szolgáló veleméri épületek az egyik legyszebb (ha nem a legszebb) őrségi tájban épültek meg. A dombtetőn lévő szállások körül virágzó rétek, néhány száz méterre patakok és erdők találhatók. Jellemzője a portának és Velemérnek a béke és szépség. Amikor egy végtelen csendben átaludt, pihentető éjszaka után kilépünk a teraszra és megrészegülünk a tájat átlengő boldog madárcsicsergéstől, vagy a virágzó árnyékliliomok illatától - akkor nehezen felejthető élménnyel gazdagodunk. Évekig hálásan emlékezhetünk rá s erőt ad az elkövetkező munkához. Az épületeket elsősorban őrségi parasztbútorokkal rendeztük be, amelyeket saját tervezésű elemekkel egészítettünk ki - de van egy múzeumunk is. A Sindümúzeum látogatóinak rendszeresen megmutatjuk a szállásokat is, ha azokban éppen nincs vendég. Az összhatásra jellemző, hogy belépve a szállás céljára átalakított épületekbe, a látogatók rendszerint megkérdezik egymástól: - Drágám, nem tudod, hogy mi miért nem itt szálltunk meg?

 

orsegi_szallashely

A veleméri Cserépmadár szállás (egy 3 szobás őrségi lakosztály) étkező-előtere

 

Bababarát őrségi falusi magánszálláshely antik parasztbútorokkal
(2 szoba, 5 ágy, fürdőszoba, konyha)

9946 Velemér, Fő utca 7
+36-20-534-2780

foglalas@csinyalohaz.hu

 

K&H Szép kártya elfogadóhely

OTP Széchenyi Pihenőkártya elfogadóhely

MKB Széchenyi Pihenőkártya elfogadóhely

Elfogadott bankkártyák: VISA, Mastercard, American ExpressElfogadott bankkártyák: VISA, Mastercard, American Express

Orsegi Wellness Akcio Csinyalohaz

Rólunk mondták

Elsosorban a ház különös varázsa fogott meg bennünket. Ha valaki igazi nyugalomra és kikapcsolódásra vágyik, itt igazán megkaphatja.

Molnár József, Nagyesztergál


Az Önök háza gyönyörű és minden igényt kielégít.

Szántó Anita


Nekünk maga az Őrség is élmény volt, és ezt csak fokozta a gyönyörűen berendezett házikó.

Harangozó Éva