Adatok - bevezető - tartalom - válasz Mandics György értékelésére - ajánlott őrségi szállás

  A magyarság jelképei

"A magyarság jelképei" c. kötet címlapja

 

Adatok 

A kötetet két kiadásban jelent meg, összesen 6000 példányban. Kiadó az Írástörténeti Kutatóintézet, első megjelenés: 1999-ben. 

 

Bevezető

A magyar jelképek (világmodellek, címer, tulipán, Nimród tamga, turulmadár, csodaszarvas és Szent Korona) hieroglifikus jeleket hordoznak, amelyek szimbolikája a székely rovásjelekkel értelmezhető. Abból a korból szólnak hozzánk, amikor az istenek még közöttünk jártak s arra tanították az eszmélő emberiséget, hogyan lehet sorsának urává. Kitűzésük az emberfeletti példaképek követésének szándékát jelzi. Viselőjük kész az isteni teremtés folytatására, hogy szentté váljon talpunk alatt a föld s igazzá a rajta élő ember.

A Szent Koronát 531 táján a mervi oázisban készíthették a szabírhunoknak.

 

Tartalom 

TARTALOM

 
BEVEZETŐ  7.
 
A VILÁGMODELLEKRŐL  11.
 
Világelképzelések felülnézetben 12. A felülnézeti világábrázolások elemei 14. A szembőlnézeti modellek 16. A térbeli világmodellek 18. Világtojás 18. Világmodell és tűzoltár 20. A mozgó világmodell 21. Istenné tevő ágy, terülj-terülj asztalkám 22. Hun világmodell 25. Magyar világmodell 26. A világmodellek forrása 27. Világmodellek és írásjelek 29. Világmodellek és földrajzi területek 32.
 
A MAGYAR CÍMER  40.
 
Az európai címerhasználat kialakulása 40. A magyar címer előzményei 42. A magyar címerek természethűségéről 43. Hurrita dombormű Assurból 45. Címerünk elemei hun nagyszíjvégeken 46. A zalakomári avar boglár 46. Esztergomi oroszlános freskó 47. A magyar címer oroszlánja 47.
 
HÁRMAS HALOM  52.
 
A halom etimológiája 52. Halomábrázolások 53. Hármas halom és toronytemplom 54. Akadémikus vélemények a hármas halom eredetéről 56. A hármas halom jelentése 58.
 
KETTŐS KERESZT  63.
 
Kettős kereszt ábrázolások 63. A kereszt etimológiája 63. A magyar címer kettős keresztje 65. A kettős kereszt akadémikus eredeztetése 66. A kereszt szimbolikája 68. A kettős kereszt értelme 70.
 
ÁRPÁDSÁVOK  75.
 
A sávos címerfél története 75. Vízből születő kultúrhősök 76. Mitológia és államszervezés 78. A sumér vízisten 79. Nílusba vetett Ozírisz 80. Thézeusz, a tengeristen fia 80. Tengerbe dobott fényisten 82. Az Eufráteszből kifogott Szargon 82. Folyóvíz szélén talált Mózes 83. Tiberisbe kitett Romulus 83. Tengeri lénytől származó Merovingok 84. Kürosz, az Ázsiát elborító forrás 84. Csillagösvényen visszatérő hun királyfi 84. Hősök útja 85. A "víz" fogalomjelek 88. Négy szent folyó 89. A magyarok istenének jelzői 90. Is 90. Ten 90. Egy 91. Jó 91. Atya 92. Teremtő 92. Úr 92. Élő 92. A magyar szent folyó 93.
 
TULIPÁN  99.
 
A tulipán-jelkép modern története 99. A szaszanida tulipán sztyeppi eredete 102. A tulipán etimológiája 103. Napot hozó Tulipánisten 104. Tulipánábrázolásaink "us" rovásjele 106. A vadtulipán és a magyarság szülőföldje 107.
 
A NIMRÓD TAMGA  111.
 
Nemzetalapítónk csillagképe 111. Keleti ezüstök 112. Kardtánc jelenetek 114. A tamga fogalma 115. Az ősatya jelképe 116. Az ősatya neve 117. Sztyeppi népnevek 118. A magyar és az onogur etimológiája 118. A hegykultusz és a magyar nyelv déli kapcsolatai 120. A Nimród tamga előfordulásai 120. Ninurta 121. Jima 122. Hajk 123. Orion 124. Belus 125. Nimród 126.
 
A TURULMADÁR  132.
 
Az első címerpajzsokon 132. Madár jelkép Egyiptomtól Mongóliáig 134. Turulmonda és képírás 135. A mítoszok madara 137. Emese Álma 138. Ügyek, Előd, Eunedubelianus és Thana 141. Rakamazi turul 142. Turulmonda és állameszme 142. A turul etimológiája 145.
 
CSODASZARVAS  148.
 
Szarvasüldözők 149. Kozmikus szarvas 149. A szarvas etimológiája 150. Jelek a szarvason 151. A szarvas neve 152. Az ősanya alakváltozatai 152. A vezető állat 153. A szarvaskultusz gyökerei 154. Szarvas a történelem hajnalán 155. Aranyborjú és csodaszarvas 157. Görög szarvasmondák 159. A hunok tehene és szarvasa 161. Kézai szarvasünője 162. Anonymus gyertyás szarvasa 163.. A Tarih-i üngürüsz csodálatos vadja 164. A Tarih-i üngürüsz színpompás szarvasa 165. Tummamarien magyar királyfi vadászata 166.
 
A SZENT KORONA  169.
 
A Szent Korona története 169. A korona felépítése 173. A koronakutatás tévedései és a jelentés 176. Hordozhat-e jelentést a Szent Korona? 176. Alap és felépítmény 177. A korona etimológiája 178. A kör és a korona 179. A korona felülnézete: Éden, király, város 180. A korona elölnézete: az eget tartó fa 181. Ég és Föld a koronán 182. A boltozott koronák 182. Korona és állameszme 183. A koronaeszme keleti gyökerei 186. Nusirvántól maradt ránk 188. A hunok koronája 192. Láncocskák és birodalmak 196. Városépítők koronája 198. A görög és latin feliratok 199. A zománcképek keresztény szellemisége 200.
   
AZ ELSŐ KIRÁLYSÁG ÜZENETE  205.
 
KÖNYVÉSZET  207.
 
TÁRGYMUTATÓ  212.
 
 
Mandics György "Róvott múltunk" c. trilógiájának harmadik kötetében (Irodalmi Jelen Kiadó, Arad, 2011.) van egy "A magyarság jelképei" címet viselő 11 oldalas fejezet, amelyben megtisztelően nagy teret szentel az általam kifejtetteknek. Nyilvánvalóan tőlem kölcsönözte a fejezet címét is (nem is beszélve az átvett ábrák soráról). Helyesen ismeri fel, hogy a fenti kötetemben a magyar jelképek és a székely rovásjelek kapcsolatát mutattam ki. Ezen túlmenően azonban a szerző értékeléseivel csak a legritkább esetben lehet egyetérteni. Mandics György kritikái ugyanis nem tudományos igényűek. A szerző nem adja az általam feltárt összefüggések (például jelpárhuzamok) jobb magyarázatát és nem mutatja ki a gondolatmenetem, vagy a felhasznált adataim hibáit sem (talán azért, mert nincsenek). Csupán egy hazulról hozott ellenérzés munkál benne mindennel szemben, ami a székely írás antik eredetét támasztja alá, különösen viszolyogva az ősvallás emlegetésétől.
 
Jellemzően hibás nézetet tükröznek a fejezet indításakor írt mondatai: "e fejezetet ezzel a kérdéssel kell indítanunk, hogy eljussunk a rovásírás kultikus szerepéhez. Ez egy élő téma, de eddig elkerültük, mivel kívül van a tudományos racionalitás azon keretein, amelyek eddigi kutatásainkat meghatározták."  Mi ugyanis úgy véljük, hogy a tudományos racionalitással egyáltalán nem ellenkezik, ha a székely írás eredetét kutatva a székely jeleket minden ismert jelkészlet jeleivel összehasonlítjuk (a Nemetz Tibor matematikussal 1992-ben elvégzett valószínűségszámításunk azt bizonyította, hogy a legtávolabbai írásrendszerek hasonló jelei is elsősorban a genetikus kapcsolatnak köszönhetőek - azaz a jelrendszerek hasonlóságát a rokonságuk okozza). Egy alapos kutatás el sem képzelhető a teljességre való törekvés nélkül.
 
Ismert, hogy a korábbi évtizedekben a magyar kultúra kezdeteinek kutatása csak egy bizonyos, szükre szabott földrajzi térségben volt engedélyezve (a földrajzi korlátokat Róna-Tas András közölte). Egyes szerzőknél még a magyar ősvallás, vagy a magyar mitológia kifejezés használata is eleve tudománytalannak számított. Mandics György trilógiája ezt a ma már túlhaladott, nyilvánvalóan elhibázott és tudományon kívüli törekvéseket tükrözö nézetrendszert képviseli.
 
A vallástörténészek egyébként már régen kimutatták (de bármelyik nyitott szemű földi halandó is hamar ugyanerre a következtetésre juthat), hogy a fejlett vallásoknak saját jelrendszere is van. Ezeket pedig joggal hasonlítjuk össze a székely írás és általában a magyar jelkincs elemeivel egy tudományos igényű elemzés során. Úgy gondoljuk, hogy a kötetünkben valóságos összefüggéseket fedeztünk fel a székely jelek és az ősvallás jelképei között, és azokra az eddigi legjobb magyarázatokkal szolgáltunk. A kötet megjelenése óta végzett további kutatások mindezt csak megerősítették. Például Záhonyi András a sumer és a tatárlakai jelek segítségével igazolta a Nimród tamga című fejezetben írtakat, mely szerint a székely írás "ty" betűje nem csak az atya fogalomjele volt, hanem egyúttal az Orion csillagképet is ábrázolta (amihez a kínai "atya" fogalomjel páldáját is társíthatjuk). Az általunk feltárt formai és tartalmi összefüggésrendszer kerek egészet alkot, amely önmagát hitelesíti. Ráadásul seregnyi alátámasztását is találjuk az írástörténeti, a vallástörténeti, a nyelvészeti és a néprajzi irodalomban - bár ez nem olyan fontos, mert a tudományos bizonyítás nem népszavazás kérdése.
 
Köszönjük, hogy a szerző felfigyelt a gondolatainkra és válaszra érdemesítette őket! A kötetünkben kifejtettekhez képest azonban a puszta fanyalgásai, vagy jelzőosztogatásai erőtlenek és hiteltelenek.  A tudományos igényű kritikához ugyanis megfelelő érvelésre is szüksége lenne, az ellenérzések egyszerű megfogalmazása nem elegendő.
 

A szállást kereső olvasónak két vendégházat ajánlunk: a veleméri Csinyálóházat (ennek a honlapját olvassa most), valamint a véle egy portán lévő Cserépmadár szállást. Ez utóbbiban 3 szoba, 3 fürdőszoba, konyha és étkező áll a vendégek rendelkezésére 11 ággyal és két holdas saját területtel egy erdő és egy patak között természeti környezetben elterülő területen. Honlap: www.cserepmadar.hu , villanyposta: cserepmadar@gmail.com , telefon: 06(20)534-2780.

 

orsegi_szallas

A veleméri Cserépmadár szállás (egy őrségi lakosztály) Belső szobájának részlete

 

Bababarát őrségi falusi magánszálláshely antik parasztbútorokkal
(2 szoba, 5 ágy, fürdőszoba, konyha)

9946 Velemér, Fő utca 7
+36-20-534-2780

foglalas@csinyalohaz.hu

 

K&H Szép kártya elfogadóhely

OTP Széchenyi Pihenőkártya elfogadóhely

MKB Széchenyi Pihenőkártya elfogadóhely

Elfogadott bankkártyák: VISA, Mastercard, American ExpressElfogadott bankkártyák: VISA, Mastercard, American Express

Orsegi Wellness Akcio Csinyalohaz

Rólunk mondták

Elsosorban a ház különös varázsa fogott meg bennünket. Ha valaki igazi nyugalomra és kikapcsolódásra vágyik, itt igazán megkaphatja.

Molnár József, Nagyesztergál


Az Önök háza gyönyörű és minden igényt kielégít.

Szántó Anita


Nekünk maga az Őrség is élmény volt, és ezt csak fokozta a gyönyörűen berendezett házikó.

Harangozó Éva