Szárnyas napkorong üdő "idő" jellel - egy őriszentpéteri tál jelei - egy szentgyörgyvölgyi csupor jelei - egy szentgyörgyvölgyi korsó jelei - Bél isten jele rontáselhárító szerepkörben - magyarszombatfai tál Föld jellelmagyarszombatfai korsó a négy szár mondattalaz "us" (ős, isten) szójele - Jóma (is)ten mondatjele - a lyuk szójele - az atya szójele - a magyarszecsődi templom Dana ten mondatjele - a mártonhelyi Szent kristóf-freskó jó"folyó" szójeleaz ország szójele - a Föld szójele egy veleméri sindün - a "folyó" szójele egy őrségi korsón - a "víz" (folyó, vagy óceán?)  jele - a szár szójele - a sarok szójele - Dana isten és az ég jelképe - a veleméri templom ősvallásból örökölt jelei - a magyar jelkincs rétegei és párhuzamai táblázatokban - Dél-dunántúli hieroglifikus feliratok - Morvaországi leletek javasolt őrségi szálláshely

 

A veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóház nem csupán egy különleges szépségű őrségi szállás, hanem a magyar írástörténeti kutatások fontos terepe is. A szálláson megpihenő vendégek megtekinthetik a portán kialakított Sindümúzeumot és meg is beszélhetik a szállás írástörténész gazdájával a szakterület napirenden lévő kérdéseit. Mivel a szálláson megpihenő vendégek és az utcáról betérő látogatók között - nyilván a Sindümúzeum ismertté válásával párhuzamosan - egyre több néprajzkutató, régész, történész és nyelvész akad, ezek a beszélgetések gyakran érdekesek és tanulságosak. Van annak némi bája, amikor a Sindümúzeum tárgyai segítségével az ELTE tanárának sikerül bebizonyítani, hogy az ELTÉ-n a székely írás humanista feltalálásáról máig oktatott szégyenletes kitalációnak nincs tudományos alapja, de ellenkezik a székely írás és a magyar népi jelkincs tényeivel. A Sindümúzeum tevékenysége elsősorban az őrségi jelkincs feltérképezésére összpontosít (összhangban a szállás tájjellegű voltával), ezzel egyúttal a magyar népi jelkincs és a székely írás eredetét, összefüggését is tisztázza. Mindeközben az írás kialakulásáról, tehát a világ számára is érdekes, eddig félreértett kultúrtörténeti folyamatról is lényeges megállapításokra jutunk (az írást nem a könyvelés, hanem az ősvallás igényei hívták életre). 

Az Őrségben a mai napig készítenek kőkori eredetű jelekkel ellátott edényeket.  A lap alsó felében lévő táblázatok alapján belátható, hogy az őrségi jelkészlet lényegében azonos, vagy rokon egyrészt a magyar népi jelkészlettel, másrészt az antik írásrendszerek (a székely és a hettita hieroglif írás, valamint az indiánok legkorábbi jelrendszerének) jeleivel. Az ezer évvel ezelőtti vallásváltás miatt ma már sem a néprajztudomány, sem az őrségi fazekasság nem ismeri az őrségi népi jelek eredeti jelentését, vagy ilyen tudásra csak kivételesen akad példa, mint a rontáselhárító tárgyként megőrzött veleméri sindü égigérő fáján lévő "us" (ős, isten) jel esetében. A mintakincset azonban máig alkalmazzák, sőt esetenként a jelek óvó-védő szerepének az emléke is megmaradt (például az X alakú jelet is így ismerik a néprajzkutatók, a jobb fazekasok pedig a tejesköcsögökön máig alkalmazzák). Az archaikus őrségi fazekasjelek a székely rovásírás jeleivel azonosak, egy szó- és mondatjeleket alkalmazó íráshasználati mód emlékei. Elolvasásukat és megértésüket az 1990-es években az Írástörténeti Kutatóintézet által szervezett műhelymunka, a székely betűk akrofóniájának rekonstruálása tette lehetővé. Ez azt eredményezte, hogy a legfontosabb jelek esetében ma már tudjuk, hogy a rovásbetűink milyen szójelből alakultak ki, s ezek segítségével el tudunk olvasni, meg lehet érteni néhány elfeledett őrségi fazekasjelet, az ősvallás jelkészletéből reánk maradt rövid írásos üzenetet.

E két őrségi szállás vendégei és a Sindümúzeum látogatói olyan tudással gazdagodhatnak, amilyennel sehol másutt nem találkozhatnak. Ahogy azt többen megfogalmazták: Kinyílt előttük egy addig ismeretlen világ. Ebből, a szálláson folytatott kutatómunka eredményeiből, nyújt ízelítőt az alábbi néhány cikk.

 

Szárnyas napkorong üdő jellel

 

Cs%C3%B3t%C3%A1r%20Rezs%C5%91%20poh%C3%A1r%20sz%C3%A1rnyas%20napkorong%20kiv%C3%A1gva%20kicsi

Csótár Rezső szentgyörgyvölgyi fazekas pohara a több ezer éves szárnyas napkorong minta őrségi változatával; a székely írás segítségével minden részlete elolvasható; az elemi jelek a szár "Úr", a  "folyó" és az üdő/idő szavakat rögzítették (ezeknek a székely írásban az "sz", a "j" és a sugaras napot ábrázoló "ü" betű felel meg)

 

Egy őriszentpéteri tál jelei

 

oriszentpeteri_tal

Az őriszentpéteri tál a Szikszay Edit Néprajzi Gyűjteményből

 

Az 1773-ban készült szép őrségi tál a jelhasználatot illetően átmeneti állapotot tükröz. Ebben a korban a pogány hagyományok már évszázadok óta visszaszorultak, az ősvallás szertartásait rég elfeledték, legfeljebb a népies babonaság szokásai között maradtak meg valamelyest. A török idők a faluközösségek hagyományait elpusztították, a régi rend az ország nagy területein megsemmisült. A török időket követő idegen telepítések sok tájegységünkön nem csak a magyar hagyományok helyreállítását tették lehetetlenné; hanem azt is megakadályozták, hogy a töröktől kiürített területeket a magyar parasztság újra benépesítse. A szerencsésebb vidékeken, ahol az eredeti lakosság megmaradt, a fazekasok ugyan még őrízték a régi jelképeket, de azokat már alig értették, elsősorban díszként hasznosították őket. Feltehetően ennek köszönhető a fenti őrségi tál "díszítése" is.

A tál közepén a körbe zárt pontot találjuk, egy forrást ábrázoló napjelképet (a napisten minden jó forrása), amely a felülnézeti világmodellek közepét szokta jelezni.

Körülötte azonban nem négy, hanem öt "eget tartó fa" képszerkezet van, pedig a világmodellekben négy (esetleg nyolc) szokott szerepelni a hasonló jelképekből. Ugyanez mondható el a Ten jelek és a "Nagy Óg" mondatjelek számáról is. A Nagy Óg mondatjelek és párhuzamaik jellegzetes sarokjelképek voltak, ezen a tálon azonban sormintává degradálódtak. Ezen az őrségi tálon az "n" (nagy) és az "o/ó" (Óg) jelek is vízszintesek, ahogy azt a képszerűségük megköveteli. A nagy jel ugyanis egy dombot ábrázol (ilyen a hettita hieroglif írás "nagy" szójele is), az "o/ó" jel pedig az ég boltozatát (az eurázsiai mítoszokból azt is tudjuk, hogy az égbolt ívének szélei azért hajlanak vissza, mert a Föld sarkához ütközvén, kicsorbultak). A székely rovásírásban e jelek függőleges állásúak, mert pálcába róni csak függőleges és ferde vonalakat lehet, vízszinteseket nem.

A tál napjelképe és az azt övező öt "eget tartó fa" kompozíció az ég jel csúcsán található, ami egyrészt utal a sarok hegyén álló égigérő fára (az egész kompozíció virágszerű, s az archaikus cserépedényeken lévő virágok az égigérő fa jelképei szoktak lenni). Az ég jel felbukkanása azt jelzi, hogy amit a tál közepén látunk, az az égi világ, közepén az Istennel.

 

oriszentpeteri_tal_nap_jele

Az őrségi tál közepén a székely írás "ly" (lyuk) jelével azonos napjelképet találunk; ez a jel a sumer írásban a "kút, forrás", a kínai és az egyiptomi írásban pedig a "Nap" jele (mert a Nap minden jó kútfeje és forrása)

 

oriszentpeteri_eget_tarto_fa_kettoskereszttel

Az őrségi tálon többször is megjelenik az "eget tartó fa" képszerkezet, amelyben a fa népmeséink Tejúttal azonos égigérő fája, amely ez esetben is kettőskereszt alakú; a kettőskereszt istenjelkép, a székely írás "gy" (Egy) jele

 

oriszentpeter_ ten_jel

Az őriszentpéteri tál Ten jele (a szó a magyarok Istenének régi neve, isten szavunk második szótagjával azonos); a nikolsburgi ábécében megtalálható "nt/tn" (Ten) jel megfelelője

 

oriszentpeteri_eg_jel

Az őriszentpéteri tál "ég" jele az "eget tartó fa" képszerkezet jelszerű változata, a székely "g" (ég) jellel azonos

 

oriszentpeteri_nagy_og 

Az őriszentpéteri tál "nagy Óg" mondatjele fentről lefelé a székely írás "n" (nagy) és "o/ó" (Óg) jeléből alkotott montázs; Óg Básán uralkodója az Ószövetség szerint a sémi népek honfoglalása előtt; a görögök Heraklészként emlegették és a szkíták ősapjának tartották; neve a magyar sarok (szár Óg) "Óg király" szóban is fennmaradt (a sarkoknak külön istene volt, mert csak ott érintkezett egymással a Föld és az ég)

 

Egy szentgyörgyvölgyi csupor jelei

 

szentgyorgyvolgyi_csupor

A szentgyörgyvölgyi csupor a körbefutó "négy jó" (négy folyó) felirattal

 

Szentgyörgyvölgy az Őrség egyik települése, jelei is őrségiek. Az egyik szentgyörgyvölgyi falunapon a község kultúrházában volt kiállítva néhány régi szentgyörgyvölgyi tárgy, közöttük a fenti cserépedény is.  A rajta lévő jelek miatt lefényképeztem. A csupor testén két szójelből álló mondat ismétlődik körbe-körbe, ezért nem lehet tudni, hogy balról jobbra, vagy jobbról balra kell-e olvasni ezt a mondatot; amint azt sem, hogy a két jel közül melyik az első. 

A négy függőleges vonal a magyar számrovás 4-es számjele.

A kacskaringó alakú jel a "jó" szójele (ugyanezt jelenti a csukcs szójelek között is). A szavunk az Isten egyik állandó jelzője; egykor "folyó" jelentésű is volt - ezért ábrázol a jel egy égig csapó hullámtarajt. Ez az égbe vezető folyó a Tejút, amely az ősvallás szerint azonos az égigérő fával és az Istennel.

Azaz a körbefutó és ismétlődő mondat a "négy folyó" értelmet rögzíti. Ez a négy folyó az Éden négy szent folyója, amelyek az archaikus cserépedényeinken rendszeresen felbukkannak legalább a hun kor óta (azonban a leggyakrabban csak négy függőleges hullámvonal képében). A négy szent folyó a Tejútból kapja és viszi tovább az isteni teremtő erőt jelentő vizét a Föld négy tájára.

 

 

jo_szar

A szójelekkel írt "négy jó" (négy folyó) mondat; ezen az ábrán jobbról balra olvasható el, de - mivel a körbefutó jelsornak nem ismerjük a kezdőpontját - a helyes olvasási sorrend lehetett balról jobbra haladó is

 

 Egy szentgyörgyvölgyi korsó jelei

 szentgyorgyvolgyi_korso

A szentgyörgyvölgyi világmodelles korsó oldalnézete

 

 Ezt a korsót is azon a fentebb említett falunapi kiállításon volt szerencsém lefényképezni. Áldja meg az Isten azokat, akik megőrízték és kiállították! Jól tudták, hogy kincseket őríznek és állítanak ki. Bizonyság ez arra, hogy a régi házak padlása és a fel nem tárt műgyűjtemények egy sor értéket rejthetnek még a magyar írástörténet kutatója számára. Ez az első pillantásra nem feltűnő korsó fontos tudományos kérdéseket segít eldönteni. Azt ugyanis, hogy voltak-e, vannak-e a székely írásnak szójelei; a székely betűk szójelekből alakultak-e ki; s e jeleket a magyar nép alkotta-e meg?  

 

szentgyorgyvolgyi_korso_oldalnezete

A szentgyörgyvölgyi világmodelles korsó felülnézete; a székely írás "ly" (lyuk) jelének közepén van a lyuk, a korsó nyílása

 

 

 

szentgyorgyvolgyi_korso_vilagmodellje

A szentgyörgyvölgyi korsó világmodellje (fotógrafika)

 

A szentgyörgyvölgyi korsó világmodellje két dolgot tesz nyilvánvalóvá:

- Egyrészt azt, hogy a korsó "díszítésének" megalkotói ismerték a felhasznált jelek jelentését (a lyuk szójele a korsó száját jelöli ki).

- Másrészt azt, hogy az Éden (ennek térképe a felülnézeti világmodell) és az edény (archaikus népi cserépedényeink állandóan visszatérő témája az Éden jelképes ábrázolása) szavak nem véletlenül, hanem az ősvallási képzetek közös gyökere miatt hasonlítanak egymásra.

 

szentgyorgyvolgyi_korso_lyuk_jele

A szentgyörgyvölgyi világmodell lyuk szójele (a székely írás "ly" betűjének előképe)

 

A körbe zárt pont, vagy két koncentrikus kör alakú jel az egyiptomi és a kínai írásban a Nap jele, a sumerben "kút, forrás" jelentésű, a székely írásban a "ly" betű. A székely írás elődjét jelentő magyar hieroglif írásban ez a jel a lyuk szójele (erre példa a most elemzett szentgyörgyvölgyi korsó jele is).

 

szentgyorgyvolgyi_korso_eg_jele

A szentgyörgyvölgyi világmodell ég szójele (a székely írás "g" betűje és a kínai lolo írás "ég" szójele azonosítható vele)

 

 

Bél isten jele rontáselhárító szerepkörben

 orsegi_szallas

A magyarszombatfai Czugh Zsuzsa fazekas által készített hagyományos őrségi tejesköcsög az X alakú rontáselhárító jellel, Bél isten jelével

 

Az X alakú jelről tudja a néprajztudomány, hogy apotropaikus, azaz óvó-védő jel (tejesköcsögökön, meg tetőcserepeken szolgált), de nem tudja megmagyarázni, hogy miért éppen ilyen alakja van az óvó-védő jelnek. A székely rovásírás segítségével azonban kideríthető, hogy ez a jel (amely ma a "b" rovásbetű), eredetileg Bél fiúisten jelképe volt. A jelforma a négy szent folyó térképe, amelyek forrása a világ szakrális közepén (azaz belsejében) található. 

 

 

Magyarszombatfai tál Föld jellel

 

magyarszombatfai_tal_fold_jellel

A magyarszombatfai tál

 

A magyarszombatfai tál Czugh Zsuzsa magyarszombatfai fazekas tulajdonában van, a műhelyében megtekinthető. A nagyapja készítette vagy 80 évvel ezelőtt. A tál mintája egy szép felülnézeti világmodell, amelynek legfontosabb alakzatai a székely írás "f" (Föld) jelét juttatják az eszünkbe. Amíg azonban a székely jel lineáris, ezen a tálon részletgazdag, képszerű ábrázolást találunk. A tál jelmontázsa többféle értelmezést és megközelítést tesz lehetővé, de ezek ugyanazt az ősvallási témát járják körül.   

 

magyarszombatfai_tal_fold_jele

A körbe zárt kereszt, vagy X a székely rovásírás "f" (Föld) jelével azonos

 

magyarszombatfai_tal_bel_jele

A tál közepén lévő X a székely írás "b" (Bél) jelével egyezik meg; az Ararát tövében eredő négy szent folyó (Halüsz, Arakszész, Tigris, Eufrátesz) térképe (ezek a vize az ősvallási képzet szerint a hegy tetején álló, az Istennel azonos Tejútból származik)

 

magyarszombatfai_tal_lyuk_jele

A körbe zárt pont a székely írásban a "lyuk" jele (egy szokásos napjelkép)

 

magyarszombatfai_tal_udo_jele

A sugaras napábrázolás a székely írás sugaras Napot ábrázoló "ü" (üdő) jelével azonosítható

 

magyarszombatfai_tal_sarok_jele

A világmodell négy sarkán a hegyet ábrázoló sarok jelek vannak, amelyek a székely írás "s" brtűjével és a szentgyörgyvölgyi tehénszobor sarok jelével is kapcsolatot mutatnak 

 

magyarszombatfai_tal_eget_tarto_folyo_jele

Az "eget tartó folyó" képszerkezet a Tejutat ábrázolja

 

 

magyarszombatfai_tal_folyo_jele

A tál "folyó" jeleinek egyike; a székely írás hullám alakú "ak" (patak) és "ü" (ügy) jeleinek rokona

 

 

Magyarszombatfai korsó a négy szár mondattal

 magyarszombatfai_korso_negy_szar

A magyarszombatfai korsó felső részén a négy és a szár szójele fut körbe; alatta pedig (a feje tetejére állítva, azaz a korsó közepe felől nézve) a nagy ég mondat ismétlődik 

 

magyarszombatfai_korso_negy_szar_mondat

A négy szár mondat

 

magyarszombatfai_korso_nagy_eg

A nagy ég mondat 

 

 

 

Az "us" (ős, isten) szójele

szallas

Veleméri rajzos sindü (tetőcserép) az égigérő fa ábrázolásával; a fa tetején a székely írás "us" (ős) jele látható, amely a hettita hieroglif írásban az "isten" szójele

 

Az ősi jelek jelentését illetően a régi tudásból alig maradt meg valami. E sorok írója fedezte fel, hogy a magyar népi jelkincs a székely rovásírás jeleivel összevethető, sőt a segítségükkel megérthető és esetenként el is olvasható. Az fenti cserépen látható veleméri égigérő-fa ábrázolás "ős" jele segít elfogadni a fenti állítást. 

Ugyanez a jel a hettita hieroglif írásban az "Isten" jele. Isten szavunk "ős Ten" értelmű - azaz ős szavunk is az Istenre vonatkozik. Az egyezés nem véletlen, hanem rendszerszerű, mert a hettita hieroglif írásnak kb. 20 jele megtalálható a székely írásban is. Ráadásul a hettita "Isten" szó Estan-nak hangzott - vagyis az egyezés genetikus.

Antal József, a fenti cserép néhai gazdája szerint a sindüre "az Isten valamicsodája" van rajzolva s ennek tulajdonította, hogy az 1928-as nagy vihar idején nem sérült meg a tető. Berze Nagy János pedig azt írja az égigérő fáról szóló kötetében, hogy a magyar nép az Istennel azonosította ezt a fát. Mindebből - és a hasonló párhuzamok sorából - nyilvánvaló, hogy a veleméri (őrségi, vagy magyar népi) jelkincs egyértelműen azonosítható egyrészt a székely írással, másrészt a hettita írásban is megjelenő ősvallási eredetű jelkinccsel.

 

Jóma (is)ten mondatjele

 

orsegi_szallas

A magyarszombatfai tál égigérő fát ábrázoló, a székely írás segítségével elolvasható mondatjele a Jóma ten "jó magas isten" szöveget rögzíti 

 

A lyuk szójele

orsegi_szallas

Magyarszombatfai tányér a szár és lyuk szójelekből alkotott felülnézeti világmodellel

 

Az atya szójele

 velemeri_szallashelyek

A magyarszecsődi templom freskójának részlete az atya jelével

 

A magyarszecsődi katolikus templom belsejében szép freskókat találunk. Közülük mutatunk be egyet a fenti képen, amelyen a székely írás atya szójelét találjuk meg az égigérő fát jelképező virágzó növény tövében. A jelet ma a székely írás "ty" (atya) jeleként ismerjük. A magyarszecsődi alkalmazás (az "atya jeléből növő virág" képszerkezet) nem példátlan a magyar népművészetben, hortobágyi szarükürtön és nógrádi hímzésen is van párja. Azt az ősvallási eredetű vallási tételt fejezi ki, miszerint az atyaisten minden életerő és bőség forrása. Az ábrázoláshoz azért használták a székely írás atya jelét, mert ez a képszerkezet általánosan elterjedt és közismert volt. Az Eurázsia észak-keleti részén elterjedt, ősvallási jelentőségű égigérőfa-ábrázolások jellegzetessége, hogy a fa székely jelek párhuzamából áll, vagy ilyeneket is tartalmaz (mint pl. a gjunovkai szkíta nyeregdísz eget tartó fája). Ez a magyarszecsődi ábrázolás ennek az ősvallási hagyománynak megfelel. 

 

 

A magyarszecsődi templom Dana ten mondatjele

 

A magyarszecsődi templomnak van egy másik írástörténeti jelentőségű emléke is. Fettich Nándor régész ugyanis készített egy rajzot a templom keleti végéről, a tetőcsúcs alatt található jelekről. Ezek téglából vannak kialakítva, be vannak vakolva és meszelve. A templom leírásai már igen korán megemlítik őket. Aki ma veszi őket szemügyre, csak három keresztet talál a templom oromzatának csúcsán. Fettich Nándor régész rajzán azonban a középső keresztnek még van egy kalapja, amely a nikolsburgi székely ábécé "nt/tn" (Ten) jelével azonosítható. Ugyanez a jel fordul elő a székelyderzsi rovásírásos téglán is. S amiképpen a székelyderzsi téglán nem tudtak mit kezdeni vele a megfejtők, azonképpen a magyarszecsődi templom ormán is zavaró körülménynek bizonyulhatott. Lehetséges, hogy valamelyik restaurálás alkalmával a talán egyébként is szétfagyott kalapot leverték a középső keresztről s azt csak Fettich Nándor rajza őrízte meg nekünk.

A jel a "d" és az "nt/tn" ligatúrája. A magyarok Istenének régi nevét (a Ten d-vel kezdődő változatát) őrzi az Erdélyben ma is használatos "Dana verjen meg!" mondáshoz hasonlóan. Isten szavunk ugyanis egy ma már nem értett jelzős szerkezet, eredetileg am. "ős Ten". A Ten szótagnak (a régi névnek) felel meg a Dana, vagy az Anonymusnál fennmaradt Du istennév.

 

magyarszecsodi_dana_ten_mondatjel

Fettich Nándor rajza a magyarszecsődi templomról, az oromzat csúcsán a Du/Dana ten mondatjellel; ma - talán egy restaurálásnak "köszönhetően" - csak három kereszt látható ugyanott

 

magyarszecsodi_dana_ten

A magyarszecsődi Du/Dana ten (Du/Dana isten) mondatjel Fettich Nándor nyomán

 

szekelyderzsi_tegla

A Du/Dana ten - mai magyarsággal: Du/Dana (is)ten - ligatúra ismert előfordulása a székelyderzsi rovásírásos téglán; a téglára jobbról balra a "Miklós, Du/Dana (is)ten papp(j)a" mondatot írták

 

 

A mártonhelyi Szent kristóf-freskó jó szójele

 

 martonhelyi_fenykep

A mártonhelyi Szent Kristóf-freskó fényképe

 

Az elcsatolt Muravidék egyik települése Mártonhely (Martjanci), amelynek gótikus temploma a székely "j" betű eredetének kérdését is megvilágítja. Van ugyanis a templom keleti falán egy hat méter magas Szent Kristóf-freskó. Ez a szent a vállára emelve vitte át a kis Jézust egy folyón (a folyó a Tejút lehet). Kristóf ma már nem szerepel az egyház hivatalos szentjei között, de a freskó ma is hívja a híveket a misére. A szent öltözete jellegzetes sztyeppi eredetű magyar viselet, amelyre jellemző a méltóságot jelölő öv. A freskót készítő mester a folyó ábrázolását a jó "folyó" szavunk szójelével oldotta meg, azaz nem képet festett a folyóról, hanem egy képszerű jeleket alkalmazott. Ezek a jelek egyrészt képszerűen jelölik a hullámfodrokat, másrészt fonetikusan is rögzítik a jó szavunkat, amelyik abban az időben még őrízhette a "folyó" jelentését is. Ez a jelszerű ábrázolás magyar jelenség, összefügg a magyar jelkincs ősiségével, az írás és a rajz - a magyar kultúrában tapasztalható - szoros rokonságával.

Ez a szójel csak emlékeztet a székely írás "j" betűjére. A freskótechnikának megfelelően ívesen kanyarodik, azaz nyoma sincs benne a rovástechnológia miatt később kialakuló szálkásságnak, merevségnek.

A freskó alapján belátható, hogy a székely "j" betű a szójeléből alakult ki, s a ma ismert formája a rovástechnológia következménye.

 

martonhelyi_grafika

A mártonhelyi Szent Kristóf-freskó

 

martonhelyi_jelek

A freskón a "folyó" szót  rögzítő jelek

 

M%C3%A1rtonhelyi%20j%C3%B3%20sz%C3%B3jel%20kiv%C3%A1gva%20pici(1)

Az egyik mártonhelyi "folyó" szójel (ebből a formából alakult ki a székely írás 1-eshez hasonló "j" betűje)

 

 

Az ország szójele

orsegi_szallasok

Regedei régi cserépedény az ország jelével

 

A Föld szójele egy veleméri sindün

velemeri_vendeghazak

 Veleméri rajzos sindü a székely írás X alakú "b" (Bél, belső) és körbe zárt kereszt alakú "f" (Föld) jelének párhuzamából alkotott felülnézeti világmodellel (az egy forrásból négy irányba tartó, a Földet négy világtájra osztó szent folyók ábrázolásával)

 

A jó "folyó" szójele

orsegi_paraszthaz

Korsó Fraz Simon őrségi gyűjtéséből a "folyó" kacskaringó alakú jelével

 

A víz jele

orsegi_szallas

Veleméri rajzos sindü a körbe zárt pont alakú lyuk jellel (napjelkép) és a hullámvonal alakú víz (folyó) jellel

 

A szár szójele

orsegi_szallas

Szentgyörgyvölgyi tál a szár jellel

 

A sarok szójele

velemeri_szallas

Vas megyei lepedőszél az égigérő fa és (a tulipánokban) a világhegy ábrázolásával (a sarok szójelével)

 

Dana isten és az ég jelképe 

velemeri_parasztporta

Veleméri festett láda felülnézeti világmodellel; a kereszt alakú világábrázolás a székely "d" (Dana) megfelelője lehet; a világmodell negyedeiben az eget tartó folyó képet találjuk, amely a székely "g" (ég) és "j" (jó) megfelelőiből alkotott ligatúra

 

Hasonló írástörténeti tanulságokkal szolgál a honlapunkon olvasható cikksorozat és a veleméri Sindümúzeum, a magyar hieroglif írás egyetlen múzeuma.

 

A magyar jelkincs rétegei és párhuzamai táblázatokban

 

orsegi_szallas_nepi_hieroglifak_1

Székely jelekkel azonos magyar népi hieroglifák táblázatának eleje (e jelek megtalálhatók, vagy a felbukkanásuk várható az Őrségben is)

 

orsegi_szallas_nepi_hieroglifak_2

Székely jelekkel azonos magyar népi hieroglifák táblázatának vége (e jelek megtalálhatók, vagy a felbukkanásuk várható az Őrségben is)

 

orsegi_szallas_nepi_hieroglifak_3

A székely írásból hiányzó "ország" jel; valamint ligatúrák és ábrázolási konvenciók a magyar népi hieroglifák között

 

orsegi_szallas_velemeri_rajzis_sinduk_jelei

Az őrségi jelkészlet egy része megtalálható a veleméri rajzos sindükön is; e táblázatban bemutatjuk ezek hettita, kínai és indián megfelelőit is

 

uralmi_jeleink

Az uralmi jelvényeinken (a Szent Koronán, a jogaron, a koronázó paláston és a címerben) alkalmazott jelek és rokonságuk táblázata

 

szojelek

Székely szójelekkel írt mondatok őrségi edényekről, honfoglaláskori és Árpád-kori ötvöstárgyakról, uralmi jelvényeinkről, valamint az énlakai és a tusnádi rovásfeliratból.

 

orsegi_szallas_szent_korona

A Szent Korona székely rovásjelekkel rokon hieroglifái;

e táblázatok Varga Géza szerző és a forrás (www.csinyalohaz.hu) megjelölésével szabadon felhasználhatók

 

Dél-dunántúli hieroglifikus feliratok

Illegális fémkeresés eredményeként évek alatt összegyűlt, jelentős mennyiségű régiség jutott el a közelmúltban a Magyar Nemzeti Múzeumba (sajnos, a legértékesebbeket előzőleg már külföldre vitték). A tárgyak restaurálása és leírása jelenleg folyik. E cikkben néhány fémtárgy írástani elemzését kezdjük el. (1) Fellelési körülményeikből csak az ismert, hogy valahol a Dél-Dunántúlon kerültek nejlonzacskóba. A kutató által velük együtt őrzött (a jelen cikk témáját nem képező) további tárgyak a XIV-XVII. századra jellemzőek. E századoknál a most tárgyalt hieroglifikus feliratok – pogány gondolati rendszerük miatt – idősebbnek tűnnek. 

 

1_abra

1. ábra. Az írástörténeti-vallástörténeti környezet hieroglifikus írásemlékei 

 

Az újonnan előkerült dél-dunántúli írásemlékek (anyaguk, méretük, stílusuk, állapotuk és jelhasználatuk alapján) azonos kulturális forrásból valók. Jeleik egyeztethetők a sztyeppi ősvallás jeleivel; amelyek a népi és az egyházi jelkészletben (1. ábra), valamint a székely írásban napjainkig fennmaradtak.

Jelentést hordoz a tárgyak alakja is. A felső rész általában az égi országot jelképezi (2), vagy a sztúpa alakját vette fel (4. ábra). Egyes tárgyakon az alsó rész határozottan vékonyabb; mert az égbe vezető út, amit jelképez, szintén keskeny (nehezen járható).

A töröttségük összetörve eltemetett sírmellékletre (egy pogány szokásra) utal. A tárgyak a törékenységük miatt hétköznapi célra (például lószerszám díszeként) eleve használhatatlanok. Rendeltetésük a halott búcsúztatásához kötődhetett: azért törékenyek, mert a temetéskor szokás szerint ketté kellett őket törni.

A tárgyak és felirataik a holt léleknek mutatták az égbe vezető utat. A jelek pontatlansága a poncolás és a hevenyészettség következménye (az írástechnológia ez esetben is meghatározta a jelformát).

Formájukat és mondanivalójukat illetően is hasonló tárgyak a sztyeppi kultúrkörből (a szkíták, hunok, avarok és a honfoglaló magyarok hagyatékából) ismertek (2. ábra).

 

2_abra

2. ábra. A dél-dunántúli emlékek párhuzamainak felső része hármas tagolású (az égi országot jelzi), alsó részükön pedig az égbe vezető út elolvasható ábrázolása (hegyek sora, vagy égigérő fa) látható; balról jobbra: szkíta "jó napistenhez (vezető) sarok",  avar "Egy (Is)ten országa", dél-dunántúli "Északi sarok országa", honfoglalás-kori "Magas kő országa", hun "Egy (szent, isteni) sarok" 

 

A Dél-Dunántúl pogány hagyományai jórészt az avarhunoktól származhatnak; mert – leleteik alapján – a honfoglalók nem jutottak el jelentős számban e területre, miközben az avarok nagy tömegei élték meg itt a honfoglalást. A hunok és az avarok használták a későbbi székely írás jeleit; ezért a csoportba tartozó írásemlékek karakterei székely jelekkel azonosíthatók. Az új leletek a székely írás eredetéről, dél-dunántúli elterjedtségéről és jellemzőinek változásáról szolgáltatnak adatokat. A jelek a szemünk előtt válnak képszerűből lineárissá és az ünnepi felhasználásból kialakuló hétköznapi alkalmazást dokumentálják. A hozzájuk fogható dunántúli írásemlékek száma figyelemre méltó, de ezek – az íráshasználat hieroglifikus jellege miatt – nem közismertek (1. ábra). 

 

„Magas kő” töredék

 
D%C3%A9ldun%C3%A1nt%C3%BAli%203%20%C3%A1bra%20pici
3. ábra. A „Magas kő” töredék és a rajta lévő jelek párhuzamai; a toronytemplom ábrázolásából két hieroglifa alakul ki
 
A „Magas kő” töredéken két szójel, a székely „m” (magas) és a „harmadik k” (kő) jel hieroglifikus előzménye látható. E két szójel eredetileg a lépcsős toronytemplom, a „magas kő” ábrázolásának két oldala, azaz két lépcső rajza. A paziriki és a tiszalöki szkíta írásemléken, valamint a karcagi csatkarikán e szójelek között egy harmadik jel is felbukkan, amely a toronytemplomon tisztelt isten nevét, (3) vagy jelzőjét  rögzíti. (4) A „Magas kő” töredéken a két szójel sorrendje felcserélődött, összeállításuk így már nem felel meg a lépcsős toronytemplom természetes ábrázolásának. Időközben ugyanis az olvasási sorrend megváltozása miatt, a tuzséri honfoglalás-kori lelethez hasonlóan (2. ábra), fel kellett cserélni a jelek sorrendjét. Annak az évezredekig tartó átmeneti kornak az emlékei ezek, amikor a képjelből szójelek keletkeztek. (5) 
 
 
„Ragyogó, nagyon nagy folyó” töredék
 
deldunantul_4_abra_szallas
 4. ábra. A „Ragyogó, nagyon nagy folyó” töredék és jeleinek párhuzamai
 
A „Ragyogó, nagyon nagy folyó” töredék felső részének körvonala egy sztúpa alakját, a hegyen álló folyó képzetét idézi fel. (6) A tárgy csúcsdísze a székely írás „sz” (szár „úr”) jele, amely a Tejút/égigérő fa neve, a folyóval/fával azonos Isten jelzője. A hegyen álló folyó tiszteletére utaló jeleket találunk az 531 táján a mervi oázisban készített Szent Koronán, a nagyszentmiklósi kincsen, a komáromszentpéteri honfoglalás-kori hajkarikán (4. ábra) és egy horezmi uralkodóábrázoláson is. A törött tárgy alsó része szabályosan elkeskenyedik, a rajta lévő jelek elhelyezése azonban olyannyira pontatlan, hogy csak a párhuzamok alapján ítélhetjük a sarok szójelének (2. ábra). A „sztúpa” testébe poncolt négy szójel a székely párhuzamok segítségével a „Ragyogó, nagyon nagy folyó” értelmet adja. A korabeli hangzó olvasat ettől valamelyest eltérhetett: „Rá, nagyon nagy ügy”. (7)
 
 
Töredék nehezen azonosítható jelekkel
 
deldunantul_5_abra_szallas
 5. ábra. Jellegzetes töredék, felül „Szár (is)ten”, vagy „Szár országa” olvasatú hármashalommal, középen azonosítatlan jelekkel, alul a „Magas kő” mondattal
 
Az 5. ábrán látható töredék három értelmezési tartománya közül kettő jelentése tisztázható. A tárgy felső részén a szokásos hármashalom-szerű körvonal jelenik meg. A középső halomról letört világoszlop-jelkép a szár „úr” szójellel azonos. (8) A két vízszintes vonal között lévő poncolt jelek a részletezettség miatt nehezen azonosíthatók, balról jobbra talán az „ak” (patak, Heraklész), az „u” (ushu „őskő”) és az „sz” (szár) jelek követik egymást. Az elkeskenyedő alsó részen az égbe vezető útra emlékeztetnek a „Magas kő” mondat lépcsőfokai.
 
 
 „Heraklész, a nagyon nagy folyó” töredék
 
deldunantul_6_szallas
 6. ábra. A „Heraklész, a nagyon nagy folyó” töredék és jeleinek párhuzamai
 
A töredék felső részén lévő csúcs az Istennel azonos világoszlop (Tejút, égigérő fa, sztúpacsúcs) jele; a székely rovásírásban az „sz” (szár „úr”) jele. A két szélső kiemelkedéssel együtt hármashalmot képeznek s a „Szár országa” értelmet adják. (9)
Középen, a két vízszintes vonal között lévő jelek szimmetrikusak, amint a vélük rögzített szöveg is az. (10) 
- A két szélső jel hullám alakú és vizet ábrázol, (11) a székely írásban az „ak” (patak, Oka, Ókeánosz, Heraklész) és „ü” (ügy „folyó”) jele. (12) 
- A középső tükrözött jelek az „n” (nagy) változatai. (13) 
A négy jel megközelítőleg az Ak, a nagyon nagy ügy hangalakot rögzíthette, aminek értelmét mai magyarsággal a „Heraklész, a nagyon nagy folyó/oszlop” mondat adja vissza.
A jelvény alsó részén a szokásos sarok szójel maradéka (a székely írás „s” betűjének hieroglifikus előképe) látható. (14) 
 
  
Körbe zárt pont alakú jeleket hordozó töredék
 
deldunantuli_7_abra_szallas
7. ábra. Napjelképek egy töredéken
 
A tárgyon látható körbe zárt pont alakú jelek a székely írás „ly” (lyuk) jelei. Ez a lyuk a Napot jelenti, amelyet a vallásos hagyomány (Kőhalmi Katalin szibériai kutatásai alapján) az életfolyó forrásával azonosított.  
 
 
 
 
A neten bukkant fel két párhuzam fényképe. Mindegyiket fémdetektorokkal találták Brno és Uherské Brod között félúton. Mivel az Uherské egykor volt magyar lakosságra utal, lehetséges, hogy korai magyar telep hagyatéka.
 
morva 1 orsegi_szallas
Feltehető, hogy ezen a leleten is az Ak, a nagyon nagy ügy (mai magyarsággal: Heraklész, a nagyon nagy folyó) szöveg olvasható, azonban a két szélső jelen lévő rovátkolást nem értjük. 
 
morva 2 kep orsegi szallas
 
morva 2 rajz orsegi szallas
Ezen a leleten csak három jel van a bekeretezett területen. Ez a három jel a nagyon nagy ügy (mai magyarsággal: nagyon nagy folyó) szöveget rögzíti.
 
 
Összegzés
 
A rendelkezésre álló tudásunk és az írásemlékek száma nem elegendő a pontos, korabeli hangzó olvasatok megállapításához s erre talán soha nem is leszünk képesek, hiszen a múlt egy része visszavonhatatlanul elveszett (15). A tárgyak rendeltetését és a rajtuk lévő feliratok értelmét azonban – úgy vélem – sikerült megközelíteni. E leletek egy szkíta és avarhun gyökerekből táplálkozó honfoglalás-kori ősvallási hagyomány dokumentumai. A kis lemezeken felismerhető hieroglifikus jelrendszert (a székely írás ősét) ez az ősvallási igény hívta életre.
 
 

Jegyzet

(1) A fényképeket Tomka Gábornak és Hajnal Zsuzsának köszönöm. A budapesti hun jelvény néven bemutatott írásemlék párhuzamait képezik, amelyet korábban több régész hun cikáda fibulaként jellemzett. Később e meghatározás megkérdőjeleződött. A jelvény nem cikáda fibula, s a párhuzamai jobbára honfoglalás-koriak.

(2)  A hármashalom az „ország” szójele.

(3) Az iráni mitológia megőrizte Jima, az özönvíz előtti kor uralkodójának emlékét (vö. finn jumala „isten”!).
(4) Ipolyi Arnold szerint az Isten jelzőit (pl. a jó jelzőt) a sztyeppről hoztuk.
(5) A lépcsős toronytemplom rajzát eredetileg a természetazonos képnek megfelelően balról jobbra olvasták. Ebből az egységes képből a bal oldali lépcső a „magas”, a jobb oldali pedig a „kő” szójelévé vált. Amikor a rovástechnológia elterjedése miatt az eredeti írásirány megfordult és jobbról balra kezdték írni-olvasni az elkülönült jeleket, akkor alakult ki a dél-dunántúli töredéken látható szembefordított elhelyezés (3. ábra). A hagyományos ábrázolási formák és az eredeti sorvezetés fennmaradása miatt ezzel párhuzamosan megőrződött a paziriki és tiszalöki változatokon lévő képszerűbb elhelyezés is, amit a karcagi csatkarika jelei illusztrálnak. Az írás szabályai nem váltak kötelezővé, alkalmazási területenként eltérőek maradtak.
(6) A sztúpa a világoszlop ábrázolása: alsó része a világhegy, csúcsa pedig a Tejút jelképe. Az oldalán körbefutó lépcsők az égbe vezető út lépéseire emlékeztetnek.
(7) A szójelek nem képesek a szó alakjának, például a ragozásnak a rögzítésére. A két középső „n” (nagy) jelet az ábrázolás szimmetriája kedvéért tükrözhették (a sopronkőhidai sótartóhoz hasonlóan). Az utolsó szójel olvasata ügy-nek hangozhatott, de a szónak akkor még „folyó” jelentése is volt (vö. a Feketeügy folyónév Erdélyben!).
(8) A gnadendorfi vereten az oldalra hajló szélső halmok a Ten „isten” szójelét képezik, ezért a Szár ten „Úristen” olvasatot adják (5. ábra jobb felső sarka). Erre emlékeztethet e töredék felső része is.
(9) A szár megfelelője szerepel a szkíta Oitoszürosz (Utu szár, Időúr) napisten nevében is.
(10) Talán egy versbe szedett ima részlete.
(11) Szimmetrikus szövegek rögzítéséhez alakult ki e vizet ábrázoló jelek tükörkép formája?
(12) Az „ak” és „ügy” jelnevek az ég (ék, ág, agy, Egy stb.) történelem előtti szócsaládjába tartoznak.
(13) A nagy jelek szimmetrikus elhelyezése az Isten jellemzésekor a „nagyon nagy” kifejezésnek felelhet meg.
(14) Az égbe vezető út a sarkok hegyén át vezetett, mert a négyszögletes Föld és a kerek ég csak ott érintkezett. Sarok (szár Ak „úr Ak”) szavunk Heraklésznek (a szkíták ősapjának) magyar neve. E név jelenik meg az ogur „Óg úr” szóban, pl. onogur és magyar (vö. Muagerisz!).
(15) Ezek a leletek és a körülöttük kialakuló vita eldöntheti azt a vitát, ami a Bodrog-alsóbűi rovásírásos fúvóka előkerülésekor fellángolt. Annak akkor az volt a lényege (bár ezt a vitatkozók nem mindig fogalmazták meg ilyen világosan), hogy a székely írást használták-e Erdélyen kívül is, hogy a székelység és a székely írás török eredetű-e, hogy a székely írás avarhun örökség-e, hogy a magyarság a hunok és az avarok utóda-e. A vitába csak az akadémikus tudomány arra érdemesnek tekintett szereplői szólhattak bele, ezért a kérdések megválaszolása elmaradt.  
 
 

Javasolt őrségi szálláshely

A veleméri Csinyálóházat (2 háló, 5 ágy, konyha/étkező, fürdőszoba, nagy terasz) egy nászutas párnak, vagy egy gyermekes családnak ajánljuk. Véle egy  portán van a Cserépmadár szállás, amelyet szintén ajánlunk (3 szoba, 11 ágy, 3 fürdőszoba, konyha, étkező/előtér). Ez egy százéves parasztház, amelyet gondos felújítás után az őrségi falusi turizmus szolgálatába állítottunk. Valamivel olcsóbb a Csinyálóháznál, mert nászutas pár helyett inkább csoportoknak, baráti családoknak van teremtve - ezért érvényesül a csoportkedvezmény. 

Velemért a szerencsés adottságai kifejezetten alkalmassá teszik a falusi turizmus céljára, ezért szaporodnak itt is gombamódra a kiadó szobák, a parasztházból kialakított szállások és vendégházak. Nagyméretű (50 főt, vagy többet befogadó) szállás, vagy panzió nincs a településen. A legnagyobb befogadóképességű veleméri szálláson (azaz nálunk) is csak 16 ágy áll a vendégek rendelkezésére. Azon a dombon, ahol a veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóház is megtalálható (a Botszeren) három szomszédos szálláshely együttvéve is csak 35 vendéget tud fogadni (az egyik szobát, a másik lakosztályt, a harmadik vendégházat kínál) . Termálstrandot és wellness szolgáltatást az alsómaráci fürdőben (Szlovéniában) lehet legközelebb igénybe venni.

 - Cserépmadár szállás és Csinyálóház (Velemér). Villanyposta: cserepmadar@gmail.com . Telefon: 06(20)534-2780. Honlap: www.cserepmadar.hu . A szállásdíj kifizethető üdülési csekk és SZÉP Kártya (Széchenyi Pihenőkártya) segítségével is.

 

orsegi_szallashelyek

A veleméri Cserépmadár szállás Kamraszobájának festett ajtaja (részlet)

   

A veleméri Cserépmadár szállás (3 szoba, 11 ágy, 3 fürdőszoba, konyha, étkező/előtér) valamivel olcsóbb a Csinyálóháznál, mert nászutasok helyett inkább csoportoknak, baráti családoknak van teremtve s érvényesülhet a csoportkedvezmény.

 

Egész ház:

Min. 3 éj és max. 6 fő esetén az egész ház 20 000 Ft/éj.

Min. 3 éj és 7-11 személy esetén az egész ház 30 000 Ft/éj.

1-2 éjszakás foglalás esetén az egész ház 40 000 Ft/éj. 

 

Egy szoba:

Tele szoba (3-4 fő) és min. 3 éj esetén 3 000 Ft/fő/éj.

1-2 éjszakás foglalás és nem tele szoba esetén 4000 Ft/fő/éj (valamint az üres ágyak után 1000 Ft/éj).

 

orsegi_szallas

A veleméri Cserépmadár szállás festett előszobafalának részlete

 

Az Őrségben a falusi turizmus szálláshely fejlesztése terén jelentős előrelépés történt az utóbbi időszakban. Ennek köszönhetően sok vendégház és egyéb szálláshely nyílt meg. Van olyan őrségi falu, ahol nagyobb a turisztikai szálláshelyek fogadó kapacitása, mint a lakosság lélekszáma. Szerencsére kereslet is mutatkozik irántuk, mert az Őrség éppen azt kínálja, amit a vendégek keresnek: a békét, a szépséget és a nyugalmat. A városok zajában elfáradt ember természetes igénye a nyaralás egy pihentető környezetben. Nem csak az évente két hetes pihenés (a családi nyaralás), hanem a falusi hétvégi üdülés is dukál (amely egyre hangsúlyosabb szokássá válik, a nyaralási szokások átrendeződésével). Jellemző, hogy egy-egy megüresedett őrségi ingatlant, vagy csak néhány szobát az örökösök hasznosítanak szálláshely céljára. 

 

orsegi_szallas

Veleméren - mivel a porták nincsenek bekerítve - a tyúkok élete is egy idill, ha nem találkoznak a rókával

 

A jellemzően kicsi őrségi szállások békét és egyfajta őrségi hangulatot kínálnak. Azaz itt egymásra talált a turisztikai kereslet és az, amit az Őrség lakossága a szállás terén nyújtani tud. A vendég falusi parasztházat keres, ahol megtapasztalhatja a csendet és az Őrség természeti szépségeit. A fogyatkozó őrségi lakosságszám miatt megüresedő szép házakból kialakítható kisebb szállások éppen ilyen célra alkalmasak. Ez azt jelenti, hogy a parasztházakból kialakított kis őrségi szállás létjogosult. 

 

orsegi_szallashely_paraszthazban

Részlet a veleméri Cserépmadár szállás Belső szobájából

 

Hogyan illeszkedik e képbe a veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóház? Nos, ez esetben is az adottságok határozzák meg a lehetőségeket. Ezek a szállás céljára szolgáló veleméri épületek az egyik legyszebb (ha nem a legszebb) őrségi tájban épültek meg. A dombtetőn lévő szállások körül virágzó rétek, néhány száz méterre patakok és erdők találhatók. Jellemzője a portának és Velemérnek a béke és szépség. Amikor egy végtelen csendben átaludt, pihentető éjszaka után kilépünk a teraszra és megrészegülünk a tájat átlengő boldog madárcsicsergéstől, vagy a virágzó árnyékliliomok illatától - akkor nehezen felejthető élménnyel gazdagodunk. Évekig hálásan emlékezhetünk rá s erőt ad az elkövetkező munkához. Az épületeket elsősorban őrségi parasztbútorokkal rendeztük be, amelyeket saját tervezésű elemekkel egészítettünk ki - de van egy múzeumunk is. A Sindümúzeum látogatóinak rendszeresen megmutatjuk a szállásokat is, ha azokban éppen nincs vendég. Az összhatásra jellemző, hogy belépve a szállás céljára átalakított épületekbe, a látogatók rendszerint megkérdezik egymástól: - Drágám, nem tudod, hogy mi miért nem itt szálltunk meg?

A nyájas olvasó szerencsés helyzetben van, mert könnyen elkerülheti ezt a szemrehányásnak is beillő kérdést, ha az árak és foglalás menűpontra kattint.

 

 orsegi_szallas

A veleméri Cserépmadár szállás utcafrontja liliomokkal

 

 

orsegi_szallas 

A veleméri Cserépmadár szállás utcafrontja orgonavirágzáskor

 

 

Bababarát őrségi falusi magánszálláshely antik parasztbútorokkal
(2 szoba, 5 ágy, fürdőszoba, konyha)

9946 Velemér, Fő utca 7
+36-20-534-2780

foglalas@csinyalohaz.hu

Booknow Hu

 

K&H Szép kártya elfogadóhely

OTP Széchenyi Pihenőkártya elfogadóhely

MKB Széchenyi Pihenőkártya elfogadóhely

Elfogadott bankkártyák: VISA, Mastercard, American ExpressElfogadott bankkártyák: VISA, Mastercard, American Express

Romantikus Ejszakak

Orsegi Wellness Akcio Csinyalohaz

 

Rólunk mondták

Elsosorban a ház különös varázsa fogott meg bennünket. Ha valaki igazi nyugalomra és kikapcsolódásra vágyik, itt igazán megkaphatja.

Molnár József, Nagyesztergál


Az Önök háza gyönyörű és minden igényt kielégít.

Szántó Anita


Nekünk maga az Őrség is élmény volt, és ezt csak fokozta a gyönyörűen berendezett házikó.

Harangozó Éva