Régi fazekasfalu a veleméri Csinyálóháztól 1 kilométerre. 

 Gödörháza története - látnivaló - rendezvény -  ajánlott őrségi szállás

 Godorhaza

A gödörházi harangláb; a párába vesző dombon van a veleméri Csinyálóház

Gödörháza története

Godorhaza

A gödörházi harangláb zsindelyfedése

 

Az Őrség délnyugati csücskét képező Belső Őrség egyik települése a szlovén határ mentén, a Veleméri-völgyben.  Ma már nem önálló község, mert 1973-ban egyesítették Magyarszombatfával.  A település és környéke a régészeti emlékek alapján már az őskorban is lakott hely volt, mert a kőkorszak viszonyai közepette ezen a tájon biztos megélhetést lehetett találni. Valami nagyon el van fuserálva ezen a világon, hogy ebben a modern korban ugyanez sehogyan sem akar sikerülni.


Az itt élő őslakos néptörzseket a kelták, majd a rómaiak hódították meg. A hódítók általában nem változtatták meg teljesen a lakosság összetételét, csak felülrétegződtek az itt élőkre. A rómaiak uralmát a rövid ideig tartó hun fennhatóság váltotta fel, azonban ez a népvándorlásokkal terhes időszak – ahogyan ez Európa más tájain is történt – nem múlt el nyomtalanul. Az Őrségben nagy valószínűséggel máig itt élnek a hunok leszármazottai. Nyugaton lakatlan gyepűt alakítottak ki, de a Borostyánkő úton a kereskedők biztonságban közlekedhettek.

A IX. század közepén az Őrség területét grófságokra osztották, s kialakultak a világi és egyházi igazgatási egységek, a vezetők birtokadományt kaptak. Taksony fejedelem az avar gyepük felhasználásával alakította ki a gyepüket és építette meg a határhoz vezető utakat. Azonban sem Szombatfa, sem Gödörháza nem tartozott a honfoglalás korára visszamenő települések közé.

A lakosság zömében őrségi családokból származik; eredetileg mezőgazdaságból, erdőgazdaságból, famunkákból és fazekasságból élt. A népesség a XIX. században mutatott növekvő számot, amikor a falu szokásrendje szilárd volt, amikor a trianoni országcsonkolás meg az állami beavatkozás még nem akadályozta a boldogulást és a szorgalmas lakosság úrrá tudott lenni a nehézségeken.

 

Trianon után a fejlődés megtorpant, a II. világháború után a határsávnak köszönhetően a visszaesés fokozottabban jelentkezett. A hatalom számára nem volt kívánatos semmilyen iparfejlesztés, különösen nem volt az a magángazdaságok fejlődése. A gazdaság támogatása helyett a jobb gazdák üldözése, agyonverése és internálása jött szokásba. Jellemző az ötvenes évek őrségi viszonyaira, hogy a kisöpört padlású parasztcsaládok akkor jutottak kenyérhez, amikor a városon élő rokonaiktól kaptak ajándékba.

Gödörháza lélekszáma az 1970-es évektől folyamatosan csökken. A születések száma alacsony, az elhalálozásoké ennél lényegesen magasabb. A szép tájban elterülő településen sok az üres ház.

Szerencsére a szép környezet vonzza a pihenni vágyókat, akik közül sokan vásároltak házat a településen. E külföldről, vagy az ország más vidékéről ideérkező bebírók a falu megújításának segítői lettek. Az általuk megvásárolt és felújított, legalább hétvégeken élettel megtöltött régi, értékes épületek nélkülük jórészt elpusztultak volna. A felújításokkal és az ingatlanhasznosítással munkát is adnak a környékbelieknek. A falu tehetséges vezetésének köszönhetően az eltelt másfél évtizedben a víz, telefon, gáz- és úthálózat kiépült illetve megújult, a szennyvízhálózat és -tisztítás is megvalósult. Megoldódott a szilárd hulladékok szervezett gyűjtése és szállítása is.

Gödörháza gazdag népi építészeti értékekben. A védelemre érdemes több száz éves faházak agyaggal tapasztottak, s eredetileg zsupptetősek voltak. Néhány ma is használatban van közülük lakásként, vagy hétvégi házként. A védendő épületek másik csoportját képezik a jobb módúak tornácos téglaépületei. Az üres házakat többnyire külföldiek, vagy hazai városlakók vásárolták meg ezeket, akik a felújítás után jellemzően hétvégi házként használják őket. Építészeti szempontból is értékes emlék a gödörházi fa harangláb, amely az 1700-as évek végén épült, magasságát császári rendelet korlátozta.

Godorhaza

A gödörházi harangláb belseje



Látnivaló

Godorhaza

Vörös Ferenc gödörházi fazekas ikercsupra

 

- Vörös Ferenc fazekas műhelye Gödörházán.
- Buzás Attila kecskesajt-üzeme Gödörházán.
- Harangláb Gödörházán.

Godorhaza

Varga Ferenc gödörházi fazekas tejesköcsögje


A faluval egyesült Magyarszombatfán is vannak a falusi turizmus számára jelentős látnivalók:

- Fazekasház; Tel: (94)544-003, nyitva május 1-től szeptember 30-ig, hétfő kivételével naponta 10.00-16.00 óráig. Belépődíj felnőtt: 100,-Ft, diák, nyugdíjas: 70,-Ft.
- Albert Attila fazekas műhelye Magyarszombatfán.
- Czugh Zsuzsa fazekas műhelye Magyarszombatfán.
- Cseke János fazekas műhelye Magyarszombatfán.
- Cukrászda Magyarszombatfán.
- Ginti étterem Magyarszombatfán.
- Vadászati kiállítás Magyarszombatfán.
- Pálinkafőző Magyarszombatfán.
- Kilátó Magyarszombatfán.
- Czugh János fazekas emlékszobája Magyarszombatfán.

A magyarszombatfai és gödörházi szállások vendégei akár gyalogosan is elindulhatnak megtekinteni a szomszédos Velemér látnivalóit, mert a két település annyira közel van egymáshoz.

- Velemér messze földön ismert látnivalója az Árpád-kori freskókkal díszített Szentháromság-templom. A műemléktemplom gondnoka: Szabó Elek, Fő u. 54., tel: (94)444-247, nyitvatartás minden nap 9-17; Belépődíj: gyerek 150 Ft/fő, felnőtt 300 Ft/fő.
- Sindümúzeum a 7500 éves szentgyörgyvölgyi tehénszobor hiteles másolatával (amelyen székely jelek előképeivel írt magyar nyelvű szöveg van rögzítve), őrségi cserépedényekkel, bútorokkal, népi hieroglifákkal és szakszerű vezetéssel.
- Műemlékjelleggel berendezett, vendégek nélküli napokon megtekinthető épület a Cserépmadár szállás és a Csinyálóház (ez utóbbi egy különleges szépségű szálláshely nászutasoknak).
- A faluban van a Cipó étterem/borozó (annak a kertjében egy tóka) és
- két tájház is.
- Meglátogatható Dávid Éva habán és reneszánsz edényeket kibocsátó kerámiaműhelye és
- Balogh István Péter festőművész műterme is.
- Szép tájon vezet végig a Velemér-patak mellett futó országút,
- a tájismertető táblákkal rendelkező sárgaliliom tanösvény és
- az országos kék túra útvonala.
- A Velemérből kiinduló gyalogos, kerékpáros, vagy autós túrákat térképes túrakártyák segítségével lehet végigjárni (ezeket a Cserépmadár szállás és Csinyálóház vendégei vehetik igénybe).

Godorhaza

Egy Gödörházi domb a haranglábbal


Rendezvény

Godorhaza

A Buzás Attila gödörházi kecskesajtüzemében gyártott sajtok cimkéi


- Áprilisban állatkihajtás
- Májusban májusfa állítás és kitáncolás.
- Júliusban Fazekasnapok, amelynek központja a magyarszombatfai Fazekasház, a kapcsolódó előadásokra a gödörházi könyvtárban kerül sor.
- Augusztusban Szent István ünnep,
- Érdemes meghallgatni a helyi citerazenekar alkalmi fellépéseit is. Tel: (94)544-003.


Godorhaza

Kecskesajt készítés

 

 

Április 29.-én az alábbi programokkal várjuk vendégeiket Gödörházán:

                 09 órakor legelőrehajtás a kecskemajorban  Magyarszombatfa - Gödörházán lovas felvezetéssel

                  09.30  hogy működik a villanypásztor

                  10.00   Istállótárlat megnyitása dr Nagy Zoltán múzeumok Vas megyei igazgatója

                          Gazda piac megnyitása

                   11.00   Old Timer traktorok felvonulása

                   11.30-tól látogatás a fazekasoknál

                    17.30   kecskefejés friss kecsketej kóstolás

Házi ételek, népi ételek

Mindenkit szeretettel várunk

Buzás Attila Sándor  30 / 238 41 01  buzas.attila@inyes.hu

 


Ajánlott őrségi szállás
  

 Velemer

Velemér, Cserépmadár szállás, festett ajtó sarka

 

 

A veleméri Csinyálóházzal (2 háló, 5 ágy) egy portán található a Cserépmadár szállás (3 szoba, 11 ágy), egy százéves parasztház, amely szintén az őrségi falusi turizmus szolgálatában áll. Honlap: www.cserepmadar.hu . Telefon: 06(20)534-2780. Villanyposta: cserepmadar@gmail.com . Árak és foglalás.

orsegi_szallas_falusi_turizmus

A veleméri Cserépmadár szállás homlokzata orgonavirágzás idején

 

A veleméri Cserépmadár szállás nászutasok helyett inkább csoportoknak, baráti családoknak van teremtve.

 

Egész ház (3 szoba, 3 fürdőszoba, konyha, étkező, 11 ágy) ára: 

 

6000 Ft/fő/éj 1-3 éjszaka esetén 

5000 Ft/fő/éj 4 vagy több éjszaka esetén 

 

Az alapdíj a 6 főre eső díj (30-36 000 Ft/éj). Árak és foglalás.

Honlap: www.cserepmadar.hu . Telefon: 06(20)534-2780.

 

orsegi_szallas

A veleméri Cserépmadár szállás parasztházból lett az őrségi falusi turizmus kedvelt kiindulópontja

 

 

Az Őrségben a falusi turizmus (szállás, vendégház, apartman, panzió és egyéb szálláshely fejlesztése) terén jelentős előrelépés történt az utóbbi években. Ennek köszönhetően sok panzió, vendégház, apartman (szebb szóval: lakosztály) és egyéb szállás nyílt meg az őrségi településeken. Van olyan őrségi falu, ahol nagyobb a turisztikai szálláshelyek fogadó kapacitása, mint a lakosság lélekszáma. Akinek van egy üres szobája, vagy háza; az már szállást, vendégházat, apartmant alakított belőle és bejelentkezett a falusi szállás kínálói közé. Ez természetes, hiszen minden őrségi család képes lehet egy kisebb szálláshely fenntartására. Megjelentek ugyanakkor a tőkeerős vállalkozók is, akik néha több százmilliós beruházással 50 főnél is nagyobb befogadóképességű panziók, vendégházak és szálláshelyek megjelenését segítették elő. Van olyan is, aki csak egy parasztházat újított fel s egy-két őrségi alkalmazottat távolról foglalkoztatva, megpróbálja kamatoztatni a befektetett tőkéjét. Gyakoribb, hogy egy-egy megüresedett őrségi ingatlant, vagy csak néhány szobát a rokonok hasznosítanak szálláshely céljára. A hírekben megjelent, hogy a gazdasági válság hatására a szálláshelyek harmada bezárt - ezt azonban a saját tapasztalataim alapján nem tudom alátámasztani. A szálláshelyek, panziók, vendégházak és magánszállások túlkínálata valóban teremtett némi feszültséget, de ez a szálláshelyek folyamatos fejlesztését eredményezi. A szállások versenye oda vezetett, hogy a szállás adása mellett ma már valami turisztikai többletet is kell nyújtani a falusi turizmus vándorainak. A tőkeerős szálláshely fürdési lehetőséget és éttermi szolgáltatásokat kínál (ez az összetettebb vállalkozási szerkezet úgy is kialakulhat, hogy egy fürdő, vagy étterem kezd szállás adásába - amire szintén van példa). Azonban a tőkeerős fejlesztéseknek is van korlátja. Akad rá példa, hogy a nagyobb panzió a magas rezsiköltség miatt nem lehet nyereséges és eladni is csak a beruházási költség töredékéért lehetne. Mert nem lehet minden őrségi szállás mellé rentábilis fürdőt és éttermet építeni. A kisebb őrségi szállások többnyire valamilyen olcsó megoldást választanak s például kulturális programot és egyfajta őrségi hangulatot kínálnak. A szállás területén bemutatják az Őrség népi kultúráját - egy múzeumként berendezett helyiséggel, vagy a szállás múzeális értékű berendezésével. E kisebb őrségi szállások fennmaradását segíti még, hogy azt az elkülönült nyugalmat tudják biztosítani, amit a városok forgalmától menekülö vendég keres az Őrségben. Azaz itt egymásra talált a turisztikai kereslet és az, amit az Őrség lakossága a szállás terén nyújtani tud. A vendég nem ritkán azért jön e szép tájra, mert a szállás nyugalmát meghitt elkülönültségben kívánja élvezni a párjával, a családjával, vagy a barátaival. Falusi parasztházat keres, ahol megtapasztalhatja a csendet és a Őrség természeti szépségeit.  Miközben a nagy befogadóképességű panziók ezt csak csökkentett mértékben képesek biztosítani, a fogyatkozó őrségi lakosságszám miatt megüresedő szép házakból kialakítható kisebb szállások éppen ilyen célra alkalmasak. Ez azt jelenti, hogy a parasztházakból kialakított kis őrségi szállás is létjogosult, meg a nagyobb panzió is. Sőt, egymásra is vannak utalva, mert a nagyobb szálláshely éttermét és fürdőjét csak a közeli kis szallások vendégei tehetik rentábilissá; miközben a kis szállás vendégének is hasznára lehet a közeli étterem és medence.

Hogyan illeszkedik e képbe a veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóház? Hogyan tagozódik be az őrségi szállások, szálláshelyek, panziók, vendégházak, lakosztályok, parasztházból kialakított magánszállások és nagyobb szállodák sorába?  Nos, elsősorban az adottságok határozzák meg a lehetőségeket. Ezek a szállás céljára szolgáló veleméri épületek az egyik legyszebb (ha nem a legszebb) őrségi tájban épültek meg. A dombtetőn lévő szállások körül virágzó rétek, néhány száz méterre patakok és erdők találhatók. Jellemzője a portának és Velemérnek a béke és szépség. Amikor egy végtelen csendben átaludt, pihentető éjszaka után kilépünk a teraszra és megrészegülünk a tájat átlengő boldog madárcsicsergéstől, vagy a virágzó árnyékliliomok illatától - akkor nehezen felejthető élménnyel gazdagodunk. Évekig hálásan emlékezhetünk rá s erőt ad az elkövetkező munkához. Az épületeket elsősorban őrségi parasztbútorokkal rendeztük be, amelyeket saját tervezésű elemekkel egészítettünk ki - de van egy múzeumunk is. A Sindümúzeum látogatóinak rendszeresen megmutatjuk a szállásokat is, ha azokban éppen nincs vendég. Az összhatásra jellemző, hogy belépve a szállás céljára átalakított épületekbe, a látogatók rendszerint megkérdezik egymástól: - Drágám, nem tudod, hogy mi miért nem itt szálltunk meg?

 

Bababarát őrségi falusi magánszálláshely antik parasztbútorokkal
(2 szoba, 5 ágy, fürdőszoba, konyha)

9946 Velemér, Fő utca 7
+36-20-534-2780

foglalas@csinyalohaz.hu

Booknow Hu

 

K&H Szép kártya elfogadóhely

OTP Széchenyi Pihenőkártya elfogadóhely

MKB Széchenyi Pihenőkártya elfogadóhely

Elfogadott bankkártyák: VISA, Mastercard, American ExpressElfogadott bankkártyák: VISA, Mastercard, American Express

Romantikus Ejszakak

Orsegi Wellness Akcio Csinyalohaz

 

Rólunk mondták

Elsosorban a ház különös varázsa fogott meg bennünket. Ha valaki igazi nyugalomra és kikapcsolódásra vágyik, itt igazán megkaphatja.

Molnár József, Nagyesztergál


Az Önök háza gyönyörű és minden igényt kielégít.

Szántó Anita


Nekünk maga az Őrség is élmény volt, és ezt csak fokozta a gyönyörűen berendezett házikó.

Harangozó Éva