Összefoglalás Краткое описание总结Summary ResumenТүйін Tartalomjegyzék Bevezető – a könyv beszerezhető

 Magyar hieroglif írás legújabb címlap kiv

 

Összefoglalás

E kötet a magyar hieroglif írást mutatja be, amelyről eddig nem sokat tudott az írástudomány. A hieroglifikus írásrendszer felismeréséhez a székely írás eredetének négy évtizedes kutatása: írástani, történeti, nyelvi, régészeti, építészeti, genetikai, matematikai, mitológiai adatok és megfontolások vezettek el.

A székely írást ma alfabetikusnak tekintik és betűző módon használják, bár évszázadok óta ismert, hogy vannak többhangértékű jelei is. E szó- és mondatjelek az írásunk előző, hieroglifikus használati módjának maradványai. A hieroglifák és párhuzamaik napjainkig megtalálhatók a népi, uralmi és vallási jelhasználatban, a régészeti leleteken meg a klasszikus ókori írások jelei között is.

A magyar hieroglif írás jelkészlete kb. 50 000 évvel ezelőtt alakult ki a Közel-Keleten. Mintegy 20-50 jelét az onnan szétrajzó Homo sapiens sapiens csoportok vitték magukkal Eurázsia és Amerika távoli tájaira. Az ősvallás igényeinek kielégítésére szolgált; jelkészlete a vallási jellegű használatnak köszönhetően maradt fent és lett a későbbi írások alapja. A kötet külön szócikkeket szentel 41 magyar hieroglifa, a legfontosabb írásrendszerekkel meglévő kapcsolatuk és a hieroglifikus írás sajátosságainak bemutatására. Feltárul a jelek képi tartalma és az akrofónia folyamata is.

Az új adatok segítségével néhány kőkori szöveg érthetővé és olvashatóvá vált. A hieroglifikus írást egy magyarral rokon ősnyelv számára alkották meg, amely azonos lehet a Bibliában említett, a nyelvek összezavarodása előtt használt nyelvvel. Az írástörténeti összefüggések alátámasztják Götz László, Mario Alinei, Otto von Sadovszky, Csőke Sándor és mások felismeréseit a távoli kultúrák rokonságáról.

Az írástani és nyelvi jellemzők – társulva a pentatóniával meg a piramisépítést eredményező hegykultusszal – egyetlen centrumból kiindulva terjedtek el a világ távoli tájain, még a kőkorban. Ugyanannak az etnokulturális folyamatnak a különböző elemei, az emberi civilizáció alapkövei ezek.

Hieroglif írásemlékeink tanúsága szerint a magyarok a hunok utódai, jelhasználatuk egykor közös volt a sztyeppi és más népekkel.

 

Краткое описание

Эта книга рассказывает о венгерском иероглифическом письме, до сих пор ещё недостаточно исследованном учёными. К осознанию иероглифической системы письма привели соображения, возникшие в ходе сорокалетнего периода исследования письменных, исторических, языковых, археологических, архитектурных, генетических, математических и мифологических материалов.

На сегодняшний день секейское письмо считают алфавитным  и используют его как фонетический алфавит, хотя уже на протяжении нескольких веков известно, что в нём есть знаки, обозначающие несколько фонем. Эти знаки, обозначающие слова и предложения, являются рудиментами использования этого вида письменности в качестве иероглифического. Иероглифы и их аналоги можно и сегодня найти в использовании знаков в народной, аристократической и церковной среде, в археологических памятниках , и даже среди знаков классических трудов Древнего мира.

Набор знаков венгерского иероглифического письма возник на Ближнем Востоке приблизительно 50000 лет назад. Расселившиеся с этой территории племена Homo sapiens sapiens перенесли с собой около 20-50 знаков в далёкие земли Евразии и Америки. Иероглифическое письмо обслуживало потребности древней религии, набор его знаков сохранился благодаря религиозному характеру использования этой письменности и стало основой появившихся позже видов письменности.

Книга рассказывает о 41 венгерском иероглифе, об их связи с наиболее важными системами письменности, и об особенностях иероглифической письменности, показывает визуальное содержание знаков и процесс акрофонии.

На основании новых данных удалось прочесть и понять несколько текстов, датируемых каменным веком. Иероглифическое письмо было создано для одного родственного венгерскому праязыка, который может быть именно тем языком, который упоминается в Библии, и которым пользовались до смешения языков. Закономерности в истории письменности подтверждают открытия о родстве далёких культур, сделанные Ласло Гётц, Марио Алинеи, Отто фон Садовски, Шандором Чёке и другими исследователями. Письменные и языковые особенности, в сочетании с пентатонией и культом гор, в результате которого были возведены пирамиды, ещё в каменном веке распространились из единого центра по отдалённым частям мира.Элементы тех этнокультурных процессов стали краеугольными камнями цивилизации.

Памятники венгерского иероглифического письма свидетельствуют о том, что венгры являются потомками гуннов: когда-то они использовали те же знаки письменности, как степные и другие народы.                   (Fordította: Vékony Ljudmila)

 

总结

         本卷介绍了匈牙利的象形文字。迄今为止,金石学对其还知之甚少。经过对塞克利文学著作,包括古地理、历史、语言、考古、建筑、基因、数学、神话、以及思想等方面,长达40年的研究,才有了象形文字书写系统的发现。

         虽然几百年来人们认为塞克利文化具有众多文字符号,但今天塞克利文学被认为是用字母书写的。这些单词和句子是早期象形文字书写模式的遗迹。即使在今天,我们也可以在民间、统治层、宗教标志、考古证据、甚至经典古典作品的符号中找到象形文字及其相似的文字。

         大约5万年前,匈牙利象形文字就在中东地区逐渐形成了。从那里,不断迁移的人类将一部分字符带到了遥远的欧亚大陆和美洲。它服务于古老宗教的需要。这些字符也得益于其宗教用途,可以保留下来,并为后来的著作奠下了基础。

         本卷专设一篇独立文章,展示41个匈牙利象形文字,论证其和最重要的书写系统的联系,以及象形文字的特点。揭示了图形符号的内容和截头表音法的过程。

         在新数据的帮助下,人们已经可以理解并阅读石器时代的一些文字。人们创造象形文字是为了使用另一种和匈牙利语很像的古代语言,这个古代语言可能是《圣经》中提到的“祖语”。很多研究人员—Götz László, Mario Alinei, Otto von Sadovszky, Csőke Sándor 等发现了遥远文化的关系。

         在石器时代,提铭和语言的属性从一个中心向世界传播。这些元素是种族文化发展过程和人类文明的基石。

         依据匈牙利象形文字文物的记载,匈牙利人是匈奴人的后裔; 他们的文字曾经跟草原民族和其他的人的文字是一样的。(Fordította: Kürti Tamás és Cynthia Luo)

 

Summary

This volume introduces the Hungarian hieroglyph writing, which Epigraphy has not known much about thus far. Four decades of research on the Szekler writing, which includes paleographic, historic, linguistic, archaeological, architectural, genetic, mathematical, mythological data, and cogitation have led to the discovery of the hieroglyphic writing system.

Today the Szekler writing is considered alphabetical and used so although it has been known for centuries that it has multiliteral symbols, too. These word and sentence symbols are remains of the previous, hieroglyphic mode of writing. The hieroglyphs and their parallels can be found even today in the use of folk, dominion, religious signs, in archaeological evidence, and even among the symbols of classic antique writings.

The symbol set of the Hungarian hieroglyph writing evolved about 50000 years ago in the Middle-East. From there, migrating homo sapiens sapiens groups carried about 20-50 of its symbols to distant regions of Eurasia and America. It served the needs of the ancient religion; its set of symbols survived and became the foundation of later writings thanks to its religious use.

This volume dedicates a separate article for the  demonstration of 41 Hungarian hieroglyphs, their connection to the most important writing systems, and the peculiarity of hieroglyphic writing. The pictorial content of the symbols and the process of acrophony are revealed.

Some Stone Age texts have become understandable and readable with the help of new data. The hieroglyphic writing was created for an ancient language relative to Hungarian, which might be identical to the one antedating the confusion of tongues mentioned in the Bible. The epigraphic correspondences confirm the findings of Götz László, Mario Alinei, Otto von Sadovszky, Csőke Sándor and others about the relationship of distant cultures.

The epigraphic and lingual attributes – partnering with pentatony and the mountain cult eventuating the building of pyramids – have spread from one center to distant regions of the Earth while in the Stone Age. These are the various elements of the same ethnocultural process and cornerstones of human civilization.

According to the testimony of the Hungarian hieroglyphic relics, the Hungarians are the Huns’ descendants; their script had once been common with those of the Steppe and other people. (Ford.: Varga Endre Szabolcs, Arjun Sabharval és Zombori Lajos)

 

Resumen

Este libro presenta la escritura jeroglífica húngara, de la que la epigrafía no sabía mucho hasta ahora. Cuatro décadas de investigación de la escritura Szekely: que incluye documentación paleográfica, histórica, lingüística, arqueológica, arquitectónica, genética, matemáticas y mitológicas, y análisis reflexivo han llevado al descubrimiento del sistema de escritura jeroglífica.

Hoy, la escritura Szekely está considerada como alfabética y usada de esa manera, aunque es conocido que hace siglos, la escritura Szekely tuvo símbolos miltiliterales también. Estos símbolos representando palabras y oraciones, son remanentes de la manera de la precedente, escritura jeroglífica. Los jeroglíficos y sus paralelos aún pueden encontrar incluso hoy en día en el uso popular, dominativo, signos religiosos, en la evidencia arqueológica e inclusive entre los símbolos de la escritura antigua clásica.

El conjunto de símbolos de la escritura jeroglífica húngara se desarrolló en el Oriente Medio apoximadamente hace 50 000 años atrás. El Homo sapiens sapiens llevaba consigo cerca de 20-50 símbolos de aquella escritura desde el Oriente Medio hacia Eurasia y América. Sirvió a las necesidades de la religión ancestral; el conjunto de símbolos se conservó y se convirtió en fundamento de escrituras posteriores gracias al uso religioso.

Este volumen dedica a un artículo independiente para exponer los 41 jeroglíficos húngaros, su conexión con los más importantes sistemas de escritura y la peculiaridad de la escritura jeroglífica. Se revela así el contenido pictórico de los símbolos y el proceso de la acrofonía.

Algunos textos de la edad de piedra se hicieron comprensibles y decifrables con la ayuda de esta nueva información. La escritura jeroglífica fue creada por una lengua antigua relativa al húngaro, la cual podría ser idéntica a la lengua usada antes de la confusión de las lenguas según se meciona en la Biblia. Las correspondencias epigráficas confirman los descubrimientos de Götz László, Mario Alinei, Otto von Sadovszky, Csőke Sándor y otros sobre el parentesco de culturas distantes.

Los atributos de la epigrafía y la lingüística – asociados con la pentatónica y el culto de montaña manifestándose en la construcción de pirámides - se extendieron desde un centro hacia lugares lejanos del planeta aún en la edad de piedra. Estos son los diferentes elementos del mismo proceso etnocultural, y piedras angulares de la civilización humana.

Según el testimonio de la reliquias jeroglíficas húngaras, los húngaros son los descendientes de los hunos, su escritura alguna vez fue común a la usada por la gente de las estepas y otros pueblos. (Fordította: Kiss Rita és Manuel Palacios)

 

Түйін

Жинақ бұған дейін жазу ғылымының назарына аз іліккен  мажар иероглиф жазуын таныстырады. Бұл иероглифтік жазу жүйесін танып-білу үшін Секей жазуын жазу тарихы, тарихи, археологиялық, архитектуралық, генетикалық, математикалық, мифологиялық деректерге сүйеніп қырық жыл зерттеу керек болды

Секей жазуы бүгінде әліпбилік жазу және фонетикалық әліпби ретінде қарастыралады, алайда бірнеше дыбысты белгілейтін таңбаларының бар екендігі бірнеше ғасыр бұрын мәлім болған. Сөз бен сөйлемді белгілейтін таңбалар – иероглифтік жазуымыздың қалдықтары. Иероглифтер мен олардың баламаларын  қарапайым халық, билеуші және діни топтар бірдей қолданған болса, археологиялық қазбалар оларды классикалық көне дәуірдегі жазба белгілерінің арасынан да тапқан.

Мажар иероглифінің белгі жүйесі шамамен 50 000 жыл бұрын Таяу Шығыста пайда болған. Барлығы 20-50 белгіні сол жерлерден тараған Homo sapiens sapiens топтары өздерімен Еуразия мен Американың алыс аймақтарына алып кеткен. Көне наным-сенімдердің талаптарын қанағаттандыруға қызмет еткен белгі жүйесі діни сипаттағы қолданысының арқасында сақталып, кейін пайда болған жазулардың негізін қалаған. Жинақ 41 мажар иероглифін таныстырады, олардың ең маңызды жазу белгілерімен байланысын және иероглифтік жазудың ерекшеліктерін сөз етеді. Белгілердің суреттік мазмұны мен акрофониялық үдерісі де кең баяндалады.

Жаңа деректердің көмегі арқылы бірнеше тас дәуіріндегі мәтіндер түсіндірілді және оқылды.  Иероглифтік жазу мажар тілімен туыс бір көне тіл үшін жасағалған, ол Інжілде әңгімеленетін тілдердің шатасу оқиғасынан бұрын қолданылған тіл болуы мүмкін. Ласло Гөтц, Марио Алинеи, Отто фон Садовски, Шандор Чөке және басқалар бір-бірінен алыс мәдениеттердің туыстығын жазу тарихының заңдылықтары арқылы растаған.

Жазу және тілдік ерекшеліктер пентатоникамен және пирамида пішінді ғимараттарды тудырған тауға табынушылықпен бірге тас дәуірінде-ақ бір орталықтан әлемнің алыс аймақтарына тараған. Осындай этно-мәдени үдерістің  әр түрлі элементтері адамзат өркениетінің іргетастары болып табылады.

Мажар иероглифінің жазу белгілеріне қарағанда, мажарлар – ғұндардың ұрпақтары, ал бұл жазу басқа дала халықтарына да ортақ болған.

 

Tartalomjegyzék

TARTALOMJEGYZÉK

TARTALOMJEGYZÉK

5.

BEVEZETŐ

Bejelentés 8. Hieroglifa, magyar hieroglif írás 10. Felfedezhető-e Európa közepén egy ismeretlen írásrendszer? 12.

8.

ELMÉLET

Elméleti kérdések 14. Az írás fogalma 14. Monogenezis vagy poligenezis? 17. Az ősvallás és az írás kapcsolata 19. Írás vagy díszítés? 21. A világmodell egy eddig ismeretlen irodalmi műfaj 22. Hatott-e a latin írás a székely írásra? 25. Jelhasadás 26.

A ligatúrák eredete 27. Vannak-e szó- és mondatjeleink? 28. Jelkapcsolatok 29. Távoli írásrendszerek hasonló jelmontázsai 30. A jel környezete 32.

Módszertan 33. Kőkori írásjelek szemantikai feltárása 33. Jelentés megismerése a képi tartalom alapján 35. Hangalak-rekonstrukció 36. Valószínűség-számítás 38. Az akrofónia rekonstrukciója 38.

A székely írás összehasonlítása idegen írásrendszerekkel 40.

Párbeszéd 42. A karcagi csatkarikáról Sándor Klárával 42.

A karcagi csatkarikáról a Magyar Nyelv szerkesztőségével 55. Konferenciáról az ELTE BTK dékánjával 57. A magyar–kínai írástani kapcsolatokról Bárdi Lászlóval 58. Róna-Tas András kitér a válasz elől 63. A Magyar Néprajzi Társaság értékelőlapja 64.

14.

 

 

JELLEMZŐK

Írásunk neve 66. Jelszám 71. Jelsorrend 75. Írásirány 79.  Jelhasználat 85. Jelentés 87. Jelforma 91. Megtanulhatóság 96. Írástechnológia 97. Helyesírás 99. Párhuzamok 103.

66.

JELEK

Hieroglifák 105. Anya 107. Bél 112. Celőke 117. Dana 120. Ég1 126. Föld 129. Ég2 134. Egy 138. Hal 147. Isten 151. Jó 158. Jóma 167. K betűk 176. Ak 177. Kebel 180. Kő 183. Király 188. Élő 193. Lyuk 196. Magas 211. Nagy 215. Nap 220. Nimród tamga 225. Óg 229. Ország 235. Ragyogó 240. Sarok 243. Svasztika 258. Szár 262. Ten 268. Tengely 277. Tprus 278. Atya 283. Ushu és Vas 286. Ős 289. Ü betűk 299. Üdő 300. Ügy 301. Zsenge 304. Ezer 306.

Ligatúrák 308.

Ábrázolási konvenciók 313. Sarokmontázs 314. Szárnyas nap-korong 319. Eget tartó fa 323. Felülnézeti világmodell 327. Lyukas törzsű fa 333. Jelből növő fa 340. Jel a fejen 344. Magas kő 347. Jel állaton 361. Jel antropomorf ábrázoláson 374. Jel növényen 381. Jel edényen 383. Hegyen folyó 395. Jel ruházaton 399. Lyukban kelő Isten 401. Szimmetrikus feliratok 402.

105.

ÍRÁSEMLÉKEK

409.

ÍRÁSRENDSZEREK

Kőkori írásemlékek 414. Göbekli Tepe jelei 414. Szentgyörgy-völgyi tehénszobor 415. Jóma ligatúra 417. A Tordos-Vincsa-kultúra írása 420. Gradesnicai edényjelek 422. A Ggantija templom Óg jele 423. Mas d’ Azil-i jeles kavicsok 424. A viszokói feliratos kő 426. Albisi Nap-pecsét 427. A tatárlakai táblák 428.

A tatárlakai korong „atya” szójele 429. Megjelennek a sorok 430.

Klasszikus írásrendszerek 432. Sumer 434. Hettita 442. Indusvölgyi 454. Kínai 465. Egyiptomi 474. Sémi 478.

Sztyeppi írások 489. Szkíta 490. Szarmata 492. Hun 495. Ogur/szabír 501. Lomovátovói 507. Uelgi 512. Avar 513. Kazár 520. Ótürk 523. Germán 527.

Honfoglaláskori írásemlékek 528.

Székely írás 533. A nikolsburgi ábécé 534. Az énlakai világmodell 536. A székelyderzsi tégla 540. A karcagi csatkarika 543.

Népi írásemlékek 545.

Uralmi jelhasználat 561.

Vallási jelhasználat 571. Ősvallási imaszövegek 571. Szent helyek 578. Keresztény templomok 583. Mindennapi jelhasználat 586.

Indián hieroglifák 591.

412.

TÖRTÉNET

Eredet 600. A kutatás helyzete 601. Honnan tudjuk, hogy az írásunk 50 000 éves? 605. A Föld jel tanúsága 605. Alapvető jelkészletünk korai elterjedtsége 607. Az ismert korai írásemlékek időrendje 608. Az írás monogenezisét feltételező álláspontok 609. Elolvasható kőkori írásemlékek 611. Nyelvi adatok 611. Az ismert antik írásrendszerek jelszáma 612. Az ősvallás tanúsága 612.

A történeti hagyomány 613.

A magyar hieroglif írás korszakai 615. Paleolitikum 615. Neolitikum 616. Fémkorszakok 617. A klasszikus székely írás kora 619.

600.

ZÁRSZÓ

Kritikusaimnak 621. Összefoglalás 623. Краткое описание 624. 总结 626. Summary 627. Resumen 628. Түйін 630.

TÁRGYMUTATÓ

KÖNYVÉSZET

621.

632.

643.

Bevezető

BEJELENTÉS

E kötettel a nagyközönség és az írástudomány előtt egyaránt ismeretlen magyar hieroglif írás első leírását veheti kezébe az olvasó. Örömömre szolgál, hogy – négy évtizedes kutatásaim eredményeképpen –az írástörténet iránt érdeklődők és a nemzet asztalára tehetem.

Czibor Imre magasságos időisten köve táblázat

Szövegdoboz: 1. ábra. A „Magas időisten köve” az Istennel azonosított égig érő fát ábrázolja (Czibor Imre cserépedényéről, balra); a hieroglifikus felirat felbontása (középen); valamint a székely és ótürk jelek (jobbra), amelyek az olvasatot lehetővé teszik

Esetenként hírt kapunk egy-egy elfeledett írásrendszer emlékeinek előkerüléséről. Ezek ismeretlen területen, régészek ásója nyomán bukkannak elő; a szövegeit nem tudjuk elolvasni, a jeleit sem ismerjük.

Tőlük eltérően a magyar hieroglif írást Európa közepén évszázadok vagy évezredek óta folyamatosan használjuk. Azonban nem írásnak, hanem díszítésnek (esetenként óvó-védő jelnek) véltük őket.

E különös helyzet nem teljesen példa nélkül való. A székely rovásírás megismerésének folyamata is az akadémikus szkepticizmus monoton hátrálása volt. Néhány évtizede még a székely rovásírás létében is kételkedtek a „szakértők”; ma már csak egyes jellemzőit vitatják.[1] Hasonló folyamatra számítunk a magyar hieroglif írás értékelésekor is.

Bár a magyar hieroglifák, szó- vagy mondatjelek említése nem minden előzmény nélkül való, a módszeres bemutatásukra most kerül sor első ízben. Az elszórt utalások és a részterületekre kiterjedő előmunkálatok eredménye indokolja hieroglifáink tankönyvszerű leírását.

A magyar hieroglif írás a székely írás szójeleket használó, ünnepélyes alkalmazása és elődje (1. ábra).[2] Eleink fejlesztették ki még a kőkorban a magyar nyelv vallásos műszavainak jelölésére.

Bár hieroglifikus írásunk több jellemzője eltér a székely írásétól, e két írásrendszer mégis oly szoros kapcsolatban van egymással, hogy az elhatárolásuk esetenként nem is lehetséges (a kötetben a két írás nevét szinonimaként is használjuk). A székely írásban mindig is megmaradtak a korábbi szójelek, legfeljebb ezek használata visszaszorult a betűző írásmóddal szemben, a jelentésük pedig jórészt feledésbe ment.

A jelen kötet írása összetett feladatnak bizonyult. Egyszerre kell megfelelnie a tankönyv, az írásemlékeket felsoroló korpusz és az elméleti kérdéseket megvitató tanulmánykötet feladatának. A kézirat megírásakor el kellett döntenem, hogy önálló írásként mutatom-e be a magyar hieroglif írást vagy a székely írás archaikus használati módjaként.[3]

 

Hieroglifa, magyar hieroglif írás

A hieroglifa szó „szent véset” jelentésű, és némelyik – képszerű szójeleket alkalmazó – írásrendszer jeleinek megnevezésére szolgál. Mivel a hieroglifikus rendszerek közül az egyiptomi hieroglif írás a legismertebb, sokan a hieroglifa szó hallatán erre gondolnak.[4] A szó azonban önmagában nem utal egyiptomi írásra vagy eredetre. Ismert például a hettita és az urartui hieroglif, meg a bübloszi pszeudohieroglifikus írás is.[5] Viktor Dracsuk pedig sztyeppi hieroglifákat emleget a magyarul is megjelent, Évezredek útjain c. kötetében.[6]

A rovásbetűk akrofóniájának rekonstrukciója erősítette meg a felismerést, hogy a székely betűk is szójelekből alakultak ki.[7]

A magyarságnak volt egy kőkori eredetű ősvallási jelkészlete, amelyet esetenként róttak, karcoltak vagy véstek – azaz illik rájuk a „szent véset” elnevezés.

A hieroglifák az ősvallás fogalmait jelölték, a jelformákhoz eredetileg egyszótagos szavak tartoztak. Az írás fejlődése során kétszótagos jelnevek, majd mondatjelek is kialakultak (pl: sarok, őskő, Egy ős, magas kő). Ezek mai leszármazottait a címereken, a fejfákon, a hímes tojásokon, a fazekasok edényein vagy a székely írás jelei között találjuk meg.

A magyar hieroglifák képi, ősvallási és fonetikai tartalma ma is összefüggő ősvallási ihletésű rendszert alkot. Évezredekig tartott – a kettős kereszt alakú „gy” (Egy) jel esetében ma is tart – az az „átmeneti” időszak, amikor a jelek egyszerre szolgáltak szimbólumként, szójelként, szótagjelként és betűként is.[8]

A magyar hieroglif írás jelei lényegében megegyeznek a székely írás jeleivel; a két jelkészlet csak részben tér el egymástól. Például a hieroglif írásunkban olyan elemi jelek is megtalálhatók, amelyek a székely írásból hiányoznak.[9] A székely írásnak a ligatúrakészlete lehet gazdagabb a hieroglifikus írásunkénál. A hieroglifáink képszerűbbek, míg a székely írás jelei lineárisak. Azaz hasonló különbséget figyelhetünk meg a magyar írásrendszerek között is, mint ami egyrészről az egyiptomi hieroglif írás képszerű jelei, másrészről pedig az egyiptomi démotikus és hieratikus írás lineáris jelei között ismert.

További jellegzetesség, hogy a magyar hieroglif írás jelei szójelek vagy mondatjelek – míg a székely íráshasználatban előtérbe került a betűírásos gyakorlat.[10] A székely írás mai használói az írás hieroglifikus változatáról, szójeleink létéről lényegében nem tudnak, azokat sem a közönség, sem a „szakértők” nem ismerik fel.[11]

Holott az írott forrásaink is beszámolnak a szó- és mondatjeleinkről; az írásemlékek között pedig számolatlanul sok hieroglifikus felirat őrződött meg. A múzeumainkban gyakori az esetenként elolvasható, máskor csak értelmezhető, de szinte mindig szépséges hieroglifikus felirat, amelyet a muzeológusok meg sem próbálnak elolvasni. Az archaikus mintákat másoló fazekasok ma is készítenek ilyeneket; azonban általában ők sincsenek már tisztában azok értelmével, többnyire csak hagyományos díszítésként alkalmazzák őket. Csupán kivételes esetekben van példa az eredeti jelentés megőrződésére.[12]

 

Felfedezhető-e Európa közepén egy ismeretlen írásrendszer?

A kérdésre igennel válaszolhatunk, mert az eddig kialakított írástörténeti kép korántsem befejezett. Eleink több írásrendszert is használtak, s némelyik máig ismeretlen. Ezen írásrendszerek képviselői is a múzeumok polcaira kerültek már; csak az „írástudomány” nem tekinti őket írásnak.[13]

Nekünk magyaroknak is van egy hieroglifikus írásrendszerünk, amelynek írás volta nem tűnt fel a „szakértőknek”. A magyar hieroglif írásról nem állíthatjuk azt, hogy az emlékeit egyáltalán nem ismerjük, azok ugyanis évszázadok óta itt vannak a szemünk előtt, s némelyiknek máig ismert a jelentése is. Az ünnepi vagy mindennapi használati tárgyainkon (például a Szent Koronán, a fazekasok edényein vagy a fejfákon) is rendszeresen látjuk őket. Díszítésnek vélt jelei akkor válnak elolvashatóvá, ha jobban megismerjük a jelek értelmét és olvasásuk rendjét.

Amikor a magyar hieroglif írást le akarjuk írni és be akarjuk illeszteni az írásrendszerek családfájába, akkor két úton is elindulhatunk.

Egy lehetséges megközelítés szerint a magyar hieroglif írás a székely írás archaikus változata, mert nem határolhatók el egymástól.

Ezzel szemben a magyar hieroglif írást jórészt önálló írásrendszerként írjuk le, mert sajátos jellemzőkkel is bír. Ilyen ismertetőjel a világmodelleken alkalmazott (sorvezetést nem ismerő) olvasási-jelhasználati mód; a jelmontázsok, mondat- és szójelek alkalmazása, a hieroglifikus jelek képszerűsége, időtlensége és elterjedtsége.

A magyar hieroglif írás felfedezése az írásrendszer bemutatását és főbb jellemzőinek tisztázását jelenti.

 
  Czibor Imre korsójának Isten országa mondatjele táblázat


A szerző ez úton mond köszönetet a segítőinek, és reméli, hogy munkája megfelelően szolgálja a fenti célt. A kötet létrehozásában elsősorban a feleségem, Tóth Edit volt a segítségemre, akinek az odaadó támogatása nélkül ez a mű nem jöhetett volna létre. Hálás vagyok Keszthelyi András, Götz László, Harmatta János, Veres Péter, Bereczky Zoltán, Szelestey László, Simon Péter, Csontos Péter, Nagy Zoltán, Nagy László, Zombori Lajos, Jánosi Csaba, Méhes Sándor, Deák Dezső, Vér Sándor, Kontur László, Berényi László, Cziráki Viktor, Balog Sándor, Kiss Rita, Czibor Imre, Csótár Rezső, Vékony Ljudmilla, Lucianne Lavin, Arjun Sabharval, Bryan R. Just, Cynthia Luo és mások értékes segítségéért is.

 

  1. ábra. Az „Isten országa” mondatjel Czibor Imre alsópáhoki fazekasmester korsójáról

 

[1] Humanista kitalációnak vagy az ótürk írás kései átvételének tartották; ma már csak a szójelek létét, az antik és ősvallási kapcsolatokat tagadják.

[2] Az 1. ábra Czibor Imre alsópáhoki fazekas mester boroskancsójáról származó, elolvasható díszítést mutat be. A boroskancsó díszítése régi erdélyi edények mintájára készült. A „magas kő” a lépcsős piramis sztyeppi neve; az Üdő pedig Utu sar „Idő király” sumer és Oitoszür „Üdő úr” szkíta napisten nevének magyar megfelelője. A lépcsős toronytemplom hasonló ábrázolása tiszalöki és paziriki szkíta, valamint indián ábrázolásokról is ismert.

[3] Végül a „szakértők” körében tapasztalható makacs ellenállás döntött az önálló írásként való meghatározás javára. Hiába majdnem azonos a két írás jelkészlete, amikor a székely írást ismerők többsége értetlenül áll a hieroglifáink előtt, és nem tudja azokat elolvasni. Ha a szójeleket használó régi írásunkat díszítésnek vélik; akkor nem követünk el nagy hibát a külön írásként való tárgyalásával.

[4] Máté Zsolt: A székely rovásírás latin rejtélye. Nyelvtudományi Közlemények, Budapest, 1998., 186–192. A szerző félreértette Simon Péter (1993/37) álláspontját, aki a székely írást egy Kaukázustól délre Kr. e. 1500 táján használatban volt hieroglifikus írásból eredeztette. Simon Péter eredet-meghatározása – bár ezeket nem említi – a hettita és az urartui hieroglif írás környezetének és időpontjának felel meg.

[5] A hettita (luwiai), urartui és bübloszi hieroglifikus írásokban kb. 20-20 formai párhuzama van a székely jeleknek.

[6] A Viktor Dracsuk által bemutatott sztyeppi hieroglifák többsége a székely „ty” (atya) jel és a Nimród tamga rokonságába tartozik, és az isteni ősapánkat jelképező Orion csillagképet ábrázolja. Ezeket Dracsuk a sztyeppi uralkodó dinasztiák nemzetségjelének tartotta. Hozzátehetjük, hogy a jel azért ábrázolta az Orion csillagképet, mert a sztyeppi ősvallás ezt a csillagképet tekintette az Isten égi képmásának, és a sztyeppi uralkodók tőle származtatták a hatalmukat.

[7] Szó- és mondatjeleinkről a pozsonyi Veit Gailel már az 1500-as években tájékoztat (Németh/1934). Novotny Elemér és mások előmunkálatai nyomán az 1990-es években az Írástörténeti Kutatóintézet kutatóival: Forrai Sándorral, Simon Péterrel és Szekeres Istvánnal a rovásbetűk akrofóniáját rekonstruáltuk, amivel a szójeleink többségét azonosítottuk.

[8] Az alkalmazás szövegkörnyezete dönti el, hogy egy jelet betűként vagy szójelként kell-e elolvasni.

[9] Az ország jelentésű hármas halom (amely megfelel a sumer kur/hur „hegy, ország” jelnek) megtalálható a magyar hieroglifák között, de nincs megfelelője a székely írásban.

[10] A magyar hieroglif írás a kőkor óta folyamatosan használatos az egész magyar nyelvterületen. A belőle származó székely írást is minden évszázadban ismerte legalább egy szűkebb közösség. A betűzés a Kr. e. III. évezredben már kialakulhatott.

[11] Mandics György a Róvott múltunk c. trilógiájában vonta kétségbe a szójeleink létét; Sándor Klára pedig az ELTE 2014 tavaszán tartott előadássorozatának keretében hozzá intézett kérdésemre adott válaszában minősítette az énlakai Egy Isten mondatjelet díszítésnek.

[12] A hettita hieroglif írás „isten” jelének megfelelője a magyar népi jelkészletben Isten „ős Ten”, a székely írásban pedig „ős” jelentésű (ős szavunk az Isten első elemével genetikusan összefügg).

[13] A Tordos-Vincsa-jeleket szinte kötelező – egyértelmű meghatározások és bizonyíték nélkül – írást megelőző jelrendszernek tekinteni.

Bababarát őrségi falusi magánszálláshely antik parasztbútorokkal
(2 szoba, 5 ágy, fürdőszoba, konyha)

9946 Velemér, Fő utca 7
+36-20-534-2780

foglalas@csinyalohaz.hu

Booknow Hu

 

K&H Szép kártya elfogadóhely

OTP Széchenyi Pihenőkártya elfogadóhely

MKB Széchenyi Pihenőkártya elfogadóhely

Elfogadott bankkártyák: VISA, Mastercard, American ExpressElfogadott bankkártyák: VISA, Mastercard, American Express

Romantikus Ejszakak

Orsegi Wellness Akcio Csinyalohaz

 

Rólunk mondták

Elsosorban a ház különös varázsa fogott meg bennünket. Ha valaki igazi nyugalomra és kikapcsolódásra vágyik, itt igazán megkaphatja.

Molnár József, Nagyesztergál


Az Önök háza gyönyörű és minden igényt kielégít.

Szántó Anita


Nekünk maga az Őrség is élmény volt, és ezt csak fokozta a gyönyörűen berendezett házikó.

Harangozó Éva