Az Őrség parasztsága rendszeresen egészítette ki a jövedelmét a tulajdonában lévő erdők kitűnő faanyagának megmunkálásával. A parasztporták tartozéka volt a csinyálóház (műhely), ahol a fazekaskodás mellett a fafaragásnak is áldoztak. Bútorokat, szerszámokat, szekereket készítettek a rendelkezésükre álló jó minőségű fából. Az öregebb házakban ma is őrzik az egykori asztalosok és fafaragók hátrahagyott szerszámait: néhány gyalut, vagy vésőt. Használni már nem lehet őket, mert megette a faanyagukat a szú, azonban alkalmat adnak arra, hogy rájuk nézve elmeséljük egymásnak a régi - fafaragáshoz kapcsolódó - történeteket.

Velemér messze földön ismert fafaragója volt Gyenese Gyula, akinek a munkáiból ma is találni egy-egy darabot a régi házakban - olyanokat, mint amilyen ez a türölközütartó-maradék is (Gyenese Gyuláról bővebben)

A szentgyörgyvölgyi református templom szószéke (Szentgyörgyvölgyről bővebben)

Szerváciusz István szobrász műtárgymásolata (egy kínai sárkány az "Egy országa" mondatjellel, azaz kettőskereszttel és hármashalommal)

Szentgyörgyvölgyi park szoborral (Szentgyörgyvölgyről bővebben)

Dobronaki tükörkeret a tulajdonos Urisk Erzsébet tükörképével (Dobronakról bővebben)

A veleméri Gyenese Botfaragó Gyula által készített előszobafal részlete

A veleméri Gyenese Botfaragó Gyula falióratokja

A veleméri Gyenese Botfaragó Gyula képkerete (Velemérről bővebben)

Gyenese Botfaragó Gyula tükörkerete (Velemérben készült)

A veleméri Gyenese Botfaragó Gyula által készített tükörkeret

A veleméri Gyenese Botfaragó Gyula törülközőtartója;  a két sarkán volt madár már elrepült; a Cserépmadár szálláson

Spanyolozott borotvatok

Veleméri tálasfogas 

A valaha volt veleméri rigászat emléke egy kalitka a Cserépmadár szálláson (az erdőben befogott rigókat ilyen kalitkákkal adták el a városiaknak)

Faragott veleméri ajtó