Bevezető - a sámánköpenyek szimbolikája - a darhat sámánköpeny jelei -  a tofa (karagasz) sámánköpeny - Krisztus köpenyének jelei a Szent Koronán - tunguz sámánköpeny sarok jele - nganaszan sámánköpeny a magasba vezető út jelévela koronázó palást jelei - egy inka uralkodó palástja - összegzés

darhat sámánköpeny háta

1/a. ábra. Darhat sámánköpeny háta Hoppál/1991 nyomán; a gerincre símuló ligatúra két jelből áll: felül egy svasztika, alul az égigérő fa rajza

  

Bevezető

 
A szibériai sámánköpenyek, valamint az indián palástok jelképrendszerét a székely jelek segítségével értelmezni tudjuk. A magyar koronázási palást vélük azonos eszmekörből való és hasonló jeleket használ.
 
 
 
Az alább látható sámánruházatokat Hoppál Mihály mutatja be a "Sámánok lelkek és jelképek" c. kötetében (Helikon, 1991). A szerző azon kevesek közé tartozik, akiknek a munkásságában jelentős szerepet foglalnak el a jelképek. Mivel azonban a jelképek értelmezésekor következetesen kihasználatlanul hagyja a székely rovásjelek és általában a magyar jelkincs , valamint az írástörténeti párhuzamok nyújtotta lehetőségeket, mód nyílik értelmezéseinek kiegészítésére.
 
A sámánköpenyek jelképisége az "első ember" ősvallási képzetéből táplálkozik. A köpeny a sámánt azzal az első emberrel azonosítja, akinek a testéből lett a világ: a gerince például a világoszloppal azonos. A sámánt és az uralkodót azért kell az első emberhez (a fiúistenhez, népünk ősatyjához) hasonlítani, mert ezáltal lesz nyilvánvaló, hogy a sámán is, meg az uralkodó is az ő leszármazottja és képviselője. Ezek mindannyian az istentől kapott utasítások szellemében járnak el, s ezért képesek az égiekkel való kapcsolattartásra is.
 
A sámánköpenyek és a magyar koronázási palást (általában a magyar koronázási jelvényegyüttes) szimbolikája - mint azt látni fogjuk - azonos gondolatkörben fogant. A fősámán és az uralkodó még a hun korban is azonos személy lehetett (bizonyos fontos szertartásokat az uralkodó mutatott be) és a két hivatás ugyanabból az ősvallási nézetrendszerből kapta az alátámasztását (legitimitását).
 
 
 
svasztika és jó jel
 
 
1/b. ábra. A darhat sámánköpeny svasztikája (balra) és a székely rovásírás "j" ( "folyó") jele Kájoni János ábécéjéből (jobbra)
 
Az 1/a. ábrán látható darhat sámánköpenyen két jelet találunk: a svasztikát és a fenyő (az égig érő fa) rajzát. Mindkét jel szorosan kötődik a székely jelekhez. A szimbolika megértését segíti, hogy a svasztika van felül és alatta foglal helyet a fenyő.
- Az 1/b. ábra alapján nyilvánvaló, hogy a svasztika négy db. folyót ábrázoló elemi jelből alkotott ligatúra, az Ószövetségben is említett, egy forrásból kiinduló négy szent folyó ábrázolása. A teremtett és rendezett világ középpontját, minden jó forrását, az Éden szent folyóit jelképezi, amelyek az Ararát tövében eredő Halüsszel, Arakszésszel, Tigrissel és Eufrátesszel azonosak.
- Az égigérő fa (azaz a Tejút) ábrázolása azért van a svasztika alatt, mert ez a viszony felel meg a forrás és az alatta lévő folyó természetes elhelyezkedésének. 
 
A darhat sámán gerincén lévő szimbólumok (1/a. ábra) Hoppál Mihály szerint "feltehetően a gerinccsontokat jelképezik. A "csigolyasor" felett az egyetemes nap-jelkép, a svasztika". Hozzátehetjük: a svasztika ebben az elhelyezésben valóban azonosítható a Nappal is, mert a Nap a szibériai vallásos elképzelések szerint azonos a forrással.  E jelképeket azért lehetett felcserélni, mert a folyó, a Nap és a forrás is egyaránt az Isten jelképe volt. 
 
Hoppál Mihály magyarázata azonban kérdéseket vet fel - bár a hasonló, az ősvallás helyett az anatómiára alapozott értelmezések általánosan elterjedtek a néprajztudományban. A gerinc rajza ugyanis jobban emlékeztet egy fenyőfára. Hoppál Mihály fenti magyarázatából az sem világlik ki, hogy miért lenne szükség a "gerinc" és a "Nap" együttes ábrázolására a sámánköpenyen. Miközben a fa tetején lévő Nap (vagy más istenjelkép) az ábrázolási konvenciók egyike például az obi-ugoroknál (Csernyecov mutat be ilyeneket). Végső soron erre a "fa csúcsán trónoló isten" jellegű ábrázolási szokásra vezethető vissza a magyar kapusas hagyománya is. Amiből következően e sámánköpenyen nem a gerinc, hanem az égigérő fa ábrázolásával találkozunk (a gerincre való elhelyezése azonban tudatos és jelentést hordoz).
 
A sámánköpeny jelképvilága az ősvallás képzeteinek és a székely rovásírás jeleinek figyelmebe vétele nélkül nem tisztázható.
 
darhat_fenyo_es_parhuzamai
 
1/c. ábra. A darhat sámánköpeny fenyőjének részlete (balra), valamint megfelelői a különböző írásrendszerekben: a székely tprus "tapar us" (szabír ős), a kínai "következő nemzedék" és egy indián sziklarajz részlete
 
Az 1/c. ábra valamennyi jele az égígérő fát ábrázolja. Az egyes jelek jelentései azért térnek el valamelyest, mert az ősvallásnak a fához kötődő különböző elképzelései közül mást és mást emeltek ki. A székely rovásírás tprus "tapar us" (sazbír ős) jele arra utal, hogy az égigérő fa azonos a szabírnak nevezett magyar nép isteni ősével. A kínai írásjel ama fához kötődő elképzelést rögzítette, miszerint a fa ágain honolnak a születendő gyermekek lekei (azaz a következő nemzedék). Az anaszazi indián sziklajel jelentését nem ismerjük, de az is hasonló gondolatkörben foganhatott. Mindezekből levonhatjuk azt a következtetést, hogy a sámánköpenyeken ábrázolt égigérő fa a Tejút, az égbe vezető út jelképe.
 
 
tofa sámánnő háta 
 
2. ábra. Tofa/karagasz sámánköpeny háta Hoppál/1991 nyomán
 
 
Hoppál Mihály szerint a tofa/karagasz köpeny hátán a gerinccsontok, csigolyák és bordák rajzolatával találkozunk (2. ábra). A jel azonban ez esetben is egy fenyőfára emlékeztet inkább. Ez a kettős jelentés azonban nem ellentmondás, hanem az ábrázolási hagyományban többször is megfigyelhető, tudatosan alkalmazott párhuzam. A fát azért tették a hát közepére és azért rajzolták gerincre emlékeztető formájúra, mert az égigérő fa és a sámán gerincének azonosságát kívánták hangsúlyozni.
 
Egy szölkup sámándob esetében a hasonló alakú jelet Hoppál Mihály is az égigérő világfa ábrázolásának tartja (3. ábra). A tofa sámánnő a mellén viseli ugyanazt a jelet - amit ezért nem gondolhatunk a gerinc ábrázolásának (4. ábra).
 
szölkup sámándob
3. ábra. Szölkup sámándob az égigérő fa ábrázolásával (a fenyőfák a koruktól, vagy a fajtájuktól függően tartják lefelé, vagy felfelé az ágaikat)
 
 
 tofa karagasz sámánnő eleje
4. ábra. Tofa (karagasz) sámánnő, mellén az égigérő fa ábrázolásával
 
 
A tofa (karagasz) sámánnő ruházatáról (4. ábra) a következőket írja Hoppál Mihály: "Az öltözetét csontvázszerű rátét díszíti, ez a jelzés itt a sámáni ujjászületés képességére utal". A függőleges jelkép azonban a sámánnő mellén szerepel, ezért azt aligha tekinthetjük a gerinc ábrázolásának. Az írástörténet pontosabb magyarázattal szolgál. Az 1/c. ábrán bemutatott kínai jel "következő nemzedék" jelentése ugyanis szintén a születéshez kötődik. Egy ősi jel némileg eltérővé vált leszármazottai ezek.
 
A kínai írás "következő nemzedék" jele (a székely tprus "tapar/szabír ős" rovásjel rokona) is egy fát ábrázol (5. ábra). A Berze Nagy János által ismertetett ősvallási elképzelések szerint ugyanis a születendő gyermekek lelkei az égigérő fa ágain honolnak. Ugyanide térnek vissza az elhalt hősök lelkei is - ezért emlékeznek meg Ipolyi szerint a székelyek Attiláról és Csaba királyfiról a Tejútra (tehát az égigérő fára) nézve. A fa ábrázolása ezért nem csak a fával azonos istenre, hanem a születés és az ujjászületés lehetőségére is utalt.
 
Ebből következően a tofa sámánnő mellén nem "csontvázszerű rátét", hanem az égigérő fa (a magasba vezető út) ábrázolása látható.
 
 
 
Krisztus_zomanc
 
5/a. ábra. Jézus Krisztus ábrázolása az 531 táján a mervi oázisban a szabírhunok számára készített Szent Korona abroncsáról
 
 
A Szibériából érkező hunok ismerték ezt a jelrendszert, ezért a számukra készített keresztény Szent Koronán is megjelenik a sámánköpenyekre jellemző ősvallási szimbolika. Krisztus mellén is megtaláljuk az égbe vezető út ábrázolását. Itt azonban nem fenyővel, hanem a székely "s" (sarok) rovásjel rokonságába tartozó hegyábrázolással találkozunk.  Ez a jelkép a tofa sámánnő jelképéhez hasonlóan a mellén van elhelyezve. Hasonló hegyábrázolást találunk egy tunguz sámán köpenyén is (7/a. ábra).
 
 Krisztus_jelkepei
5/b. ábra. A Krisztus-zománc jelképei
 
 
Krisztus a mellére rajzolt jelkép szerint azonos a magasba vezető úttal (5. ábra). A térdein megtaláljuk a Tejúttal azonosított kőkori Jóma "jó ma(gas), magas folyó" isten nevét. Az istennek az iráni mitológiában Jima isten, a japánban Jimmu tenno felel meg. A Jóma ligatúra magyar, hun és indián emlékeken egyaránt megtalálható.
 
 
A magyar népi jelképek és szimbolika ugyanarról a tőről fakadt, mint a szibériai sámánköpenyek és a koronázási palást jelképrendszere. A cifraszűrökön és a ködmönökön ezért találjuk meg az égigérő fa ábrázolását, s korántsem véletlenül a gerincre helyezve. Az egykori táltosok és szakrális uralkodók ruházatán a gazdag jelkészlet lehetővé tette a magasba vezető út változatos ábrázolását. Ezért a modernebb korok pásztorgúnyáin nem pontosan ugyanazok a jelek szerepelnek, a gondolatviláguk azonban azonos: az emberi test szerkezetét a kozmoz szerkezetével vetik össze. 
 
kodmon
 
Magyar ködmön hasonló jelképiséggel (a gerincet azonosítja az égigérő fával)
 
 
 tunguz
6/a. ábra. A tunguz sámán hátára a világoszlopot ugyanúgy világhegyként (a székely írás "s" betűjével rokon jelképpel) rajzolták meg, mint fentebb Jézus Krisztus mellén
 
 
 tunguz_sarok
6/b. ábra. A tunguz sámánköpeny "sarok" jelképének részlete és párhuzamai: a székely "s" (sarok) jel, a 7500 éves szentgyörgyvölgyi tehénszobor és a budapesti hun jelvény sarok jele, valamint a kínai "áldozat" szójel
 
 
A sarok az a hely, ahol a négyszögletes Föld a kerek éggel érintkezik. Ennek köszönhetően itt található havasokon át nyílik meg az ég és a Föld közötti kapcsolat lehetősége. Itt jut fel a sámán, az áldozat füstje meg az ima az égiekhez; s ezen az úton érkezik a Földre a törvény és az áldás. A magyar sarok (szár Óg "úr Óg") szavunkban az Ószövetségben is említett Óg király (görögösen Heraklész, a szkíták ősapjának) emléke őrződött meg. Heraklészt a károk Makar, Magor néven tisztelték. Magor a magyarok ősapja a magyar krónikás hagyomány szerint. Ebből következően a székely "s" rovásbetű, valamint a Krisztus mellén lévő sarok jelkép egyúttal Magor ősapánk és Heraklész jelképe is.
 
 
 
nganaszan
11. ábra. Nganaszan sámánköpeny háta Hoppál/1991 nyomán
 
 
 nganaszan_sarok_parhuzamai
12. ábra. A nganaszan sámánköpeny "magasba vezető út" jele (balra) és párhuzamai: a székely írás "m" (magas jele, a koronázó palást "magasba vezető út" jele, a kácsi Lyukaskőbe (ősvallási áldozóhely sziklájába) vésett jel; a kínai írás "kaptató" (földből, kőből való emelkedő; magasba vezető lépcső) szójel Karlgren nyomán
 

Hoppál Mihály a nganaszan köpeny (11. ábra) esetében nem fűz megjegyzést a sámán gerincére simuló jelhez; bár a kínai és a magyar írásjelek, valamint a koronázó palást jeleinek segítségével a mondanivalója könnyen megérthető. A sámán hátán a székely "m" (magas) és a kínai "kaptató" (magasba vezető út) jelek megfelelője látható (12. és 13. ábra). Ez arra utal, hogy a másik két sámánköpenyen sem egyszerűen a csigolya rajza látható, hanem szintén a magasba vezető út (azaz egy fenyőfa, amelyet esetleg úgy rajzoltak meg, hogy egyúttal a csigolyára is emlékeztessen).
 
Ez a jelképiség a sámánt a világ forgástengelyével azonos istenhez hasonlította. A sámán a köpeny magára terítésével vált alkalmassá a sámánszertartás elvégzésére, amint a magyar uralkodó is a koronázó palást (valamint a jogar és a Szent Korona ) viselésével válik közemberből szakrális uralkodóvá.
 
palast
14. ábra. A koronázó palást másolata
 
 palast_kettoskereszt
15. ábra. A palást képszerkezetének tengelye; a kettőskereszt a székely "gy" (Egy) rovásjellel azonos és a Tejutat jelképezi; a mandorla a Tejút hasadékának rajza, ahol karácsonykor a Nap kél
 
 
16. ábra. A székely rovásírás \"us\" (ős) szójele a nikolsburgi ábécéből a keresztény mandorla előképe; indián párhuzamai is vannak; a hettita hieroglif írás isten szójelének megfelelője
 
 
17. ábra. A székely rovásírás "nt/tn" (Ten) jele a nikolsburgi ábécéből
 
 
18. ábra. A székely rovásírás "gy" (Egy) jele az énlakai feliratból
 
 
19. ábra. A palást függőleges tengelyén látható "magas" szójelek egyike; párhuzama megtalálható a nganaszan sámánköpenyen, a boszniai "piramis" barlangjából előkerült feliraton, egy totonák indián piramis lépcsőjének korlátján, egy kácsi kaptárkövön, a magyar népi képjelek között, valamint a székely és a kínai írásban is
 
 
20. ábra. A viszokói barlang bejáratánál talált \"magas tengely\" feliratú kő cégtáblához hasonlóan jelezte, hogy ez a hely a világoszlopot (Tejutat) jelképezi, azaz a hegy és a barlang ugyanolyan kultikus szerepet játszhatott, mint egy valódi piramis a benne, vagy rajta lévő szentéllyel
 
 
21. ábra. A totonák indián piramis lépcsője mellett a Jóma "jó ma(gas)" ligatúra szintén az égbe vezető út jele, amelyben szerepel a "magas" jele is - ez az indián ligatúra azonban a kacskaringó alakú jó"folyó" jellel társítja és ezáltal Tejútként ábrázolja az égbe vezető utat
 
 

A magyar koronázó palást

A koronázó palást képszerkezetének tengelye két-két elolvasható ligatúrából áll (13. és 14. ábra).
 
Felül van az Isten szójel (13. és 14. ábra). Ennek egyik eleme a felső mandorla, a székely "us" (ős) jel megfelelője. A másik eleme a vállon át meghajló két oldalsó ív alkotta "nt/tn" (ten) jel. Ezek együtt alkotják az Isten szójelet.
 
A képtengely alsó része az Egy ős olvasatú ligatúra (15. ábra). Az Egy ős mondatjel megtalálható a hunok régészeti emlékein, valamint a pécsi székesegyház legkorábbi kőfaragványain is. A ligatúra egyik eleme kettőskereszt alakú, ami a Tejút szokásos jele és a székely írás Egy szójelével azonos. Ezen a kettőskereszten látható egy második mandorla, amely a székely írás "us" (ős) szójele.
 
A magyar koronázó palást képszerkezetének függőleges tengelye a sámánköpenyek jelképéhez hasonlóan a gerincre símul. A palástba hímzett jelek az uralkodó gerincét az eget tartó világoszloppal (Tejúttal, égigérő fával) azonosítják. Ezáltal a palást az uralkodót a világot fenntartó Istenhez hasonlítja, s képletesen istenné teszi. Meghatározza a feladatait is: meg kell mentenie a világot (a rábízott nemzetet) a pusztulástól, az égbolt reánk szakadásától.
 
A függőleges tengelyt két oldalról kísérő "magas" és "kő" szójelek a sztyeppi lépcsős piramisokra utalnak, amelyek szintén az égbe vezető út jelképei voltak (19. ábra).
 

Egy inka uralkodó palástja

Az amerikai indiánok legkorábbi, általánosan elterjedt jelrendszere lényegében azonos a székely írás és a hieroglifikus magyar népi jelkészlet előzményével, vagy ezek közeli rokona (az indiánok ugyanis Szibériából mentek át Amerikába, ahol a hunok ősei már használták ezt a neolitikus eredetű jelrendszert). Ezzel függ össze, hogy az indián írásemlékek egy bizonyos köre (például a jellegzetes indián edények, egy totonák piramis, a szőttesek és világmodellek szimbolikája) értelmezhető a székely írás jeleivel. E körbe tartozik egy inka uralkodók palástja is, amelyen hasonló jelképrendszer mutatható ki. Ezen is székely rovásjelek párhuzamaival írták le a magasba vezető utat (a Tejutat), amely szintén az uralom legitimációját szolgálhatta. Ez az indián példa is azt bizonyítja, hogy az indián ősvallás legfontosabb tételei és jelképei Szibériából származnak. Közvetve azt is alátámasztja, hogy a magyar koronázó palást jelhasználata és gondolatvilága szintén szibériai - kézenfekvően hun - eredetű.
 inka
Inka uralkodói palást, felső részén a "magasba vezető folyó" jelképével

Összegzés

A szibériai sámánköpenyeken, a magyar uralkodó palástján és az inka paláston lévő jelek párhuzamát megtaláljuk a kaptárköveinken, az El Tajin nevű totonák piramison, valamint a viszokói piramis alakú hegyen is. Ez e jelrendszer és ősvallási képzetrendszer általános érvényével, elterjedt voltával magyarázható.  E jelrendszer - az indiánok Amerikába költözésének időpontja alapján - kőkori tőről fakad és a székely rovásírás segítségével megérthető. Ebből következően a most vizsgált palástok jelrendszere is kőkori és egy közös forrásból fakad.
 
A köztudomás szerint közel ezer éven át használt magyar koronázási jelvényegyüttes (a Szent Korona , a jogar és a palást) nem innen-onnan összeszedett tárgyakból áll, mint azt "tudósaink" állítják; hanem a hunok öröksége (a palást esetében ez csak a szimbolikára igaz). Mindez a hun-magyar dinasztiában apáról-fiúra szállván maradt reánk. A kínai írásjelpárhuzamok is a hun Xia dinasztia kultúrateremtő szerepével magyarázhatók.
 
A magyar koronázó palást szellemisége ebből a hun forrásból táplálkozik. A keresztény arcképcsarnok csupán felszínes máz a palást kőkori képszerkezetén - bár a textil maga csak Szent István királyunk idejében született meg. Feltételezhetően az uralkodói dinasztia kincstárában meglévő korábbi uralkodói öltözékek jól ismert és általánosan alkalmazott szimbolikájának felhasználásával.
 
Amiből az is következik, hogy Szent István - a Forrai Sándor körének köszönhetően elterjedt hazug téveszmével szemben - nem üldözte a székely írást és a véle rokon jelképeket, hanem kiemelt tiszteletben tartotta és viselte azokat a palást mellett a jogaron és a Szent Koronán is. Ez a hagyománytisztelet tette lehetővé a szent király számára, hogy olyan államberendezkedést valósítson meg, amely ezer évig fennmaradt.

Bababarát őrségi falusi magánszálláshely antik parasztbútorokkal
(2 szoba, 5 ágy, fürdőszoba, konyha)

9946 Velemér, Fő utca 7
+36-20-534-2780

foglalas@csinyalohaz.hu

Booknow Hu

 

K&H Szép kártya elfogadóhely

OTP Széchenyi Pihenőkártya elfogadóhely

MKB Széchenyi Pihenőkártya elfogadóhely

Elfogadott bankkártyák: VISA, Mastercard, American ExpressElfogadott bankkártyák: VISA, Mastercard, American Express

Romantikus Ejszakak

Orsegi Wellness Akcio Csinyalohaz

 

Rólunk mondták

Elsosorban a ház különös varázsa fogott meg bennünket. Ha valaki igazi nyugalomra és kikapcsolódásra vágyik, itt igazán megkaphatja.

Molnár József, Nagyesztergál


Az Önök háza gyönyörű és minden igényt kielégít.

Szántó Anita


Nekünk maga az Őrség is élmény volt, és ezt csak fokozta a gyönyörűen berendezett házikó.

Harangozó Éva