A Belső Őrség legnagyobb települése, sikeres rendezvénye az Őrségi Lakodalom. Éttermek, tavak.
Bajánsenye fekvése - Bajánsenye története - látnivaló - rendezvény - ajánlott őrségi szállás
.jpg)
Szép bajánsenyei ház
Csillogó köcsög a falumúzeumból
Bajánsenye a Kerka patak völgyében fekszik, Velemértől 10 km-re északnyugatra, Őriszentpétertől 7 km-re délre, Körmendtől és Szentgotthárdtól egyaránt mintegy 30 km távolságban. Az Őrség második legfontosabb települése, a Belső őrség gazdasági és kulturális központja (ez lényegében csak azt jelenti, hogy szép temploma, állandó orvosi rendelője, modern iskolája, óvodája és négy étterme van, a vegyesboltja pedig egy kicsivel nagyobb a szomszédos települések boltjainál). Tavasszal nem csak a pesti, hanem az őriszentpéteri árakhoz képest is olcsóbban lehet szép és egészséges cserepes virágot kapni a faluban működő kertésztől. Határátkelőhely Szlovéniába, az Őrségi Nemzeti Park része. Vasútállomása van, ez a vasúti megálló esik legközelebb Velemérhez (vonattal érkező vendégeinkért ide, vagy az őriszentpéteri vasútállomáshoz szoktunk elmenni autóval). A vasútállomás a Zalaegerszeg-Ukk-Boba vonalról közelíthető meg. Az V. számú páneurópai vasúti közlekedési folyosó és a szlovén–magyar nemzetközi vasútvonal részeként 2000-ben épült meg, e vonal első magyarországi megállója a szlovén határtól kezdve Bajánsenye, a második Őriszentpéter, a harmadik Nagyrákos. A település infrastruktúrája jó: a telefon, a vezetékes víz, a földgáz és a csatorna az egész faluban ki van építve.
.jpg)
A szomszédos kercaszomori harangláb teteje
A terület bizonyára része volt az var birodalom nyugati határvidékének, mert itt húzódott az avar limesnek nevezett gyepűrendszer. A későbbi magyar gyepű ennek az avar gyepűnek a felújításával jöhetett létre. Talán ezzel függ össze, hogy a falu nevében szereplő Baján szó az egyik legismertebb avar uralkodó neve. A Baján név a török nyelvekben "gazdag" jelentést hordoz, a magyar vagyon szó rokona. A falu neve származhat a környéken ma is élő Baján nevű magyar családtól is - de ők is élhetnek itt az avar kor óta.
Bajánsenye négy őrségi település: Őrbajánháza, Senyeháza, Dávidháza és Kotormány összevonásával jött létre.
A bajánsenyei református templom előtt rendszeresen elmennek a belső őrségi szállások vendégei
- Kotormány Bajánsenye legrégibb falurésze. Korábbi neve Könyeháza, ami azt jelenti, hogy a környéken ma is élő Könye család alapította egykor. Ez a honfoglaláskori személynév török eredetű. Az első írásos emlék 1549-ben említi a falut. 1896-ban Korormány ősnemes őrségi község a Kerka patak mellett, amelynek 28 háza és 140 református és evangélikus hitvallású lakosa van. Lakosainak nagy része a takács mesterséget gyakorolja. Földesurai a Batthyány grófok.
Dávidháza az 1428-as írásos emlék szerint magyarok által lakott jobbágyfalu. Földesura Batthyány Ferenc volt. 1932-ben 201 lakosa volt; többségük törpebirtokos, a rossz földek miatt szegény sorsú. Iparosként asztalos, kovács, cipész, molnár, bor- és szeszkereskedő élt a faluban. Két embernek volt cséplőgépe. 1939-ben magába olvasztotta Kotormányt. A Muravidék visszacsatolása (1941. április 11.) felélénkítette mind a vasúti, mind a közúti forgalmat.
A bajánsenyei Berek étterem kertje
- Senyeháza a Kerka patak mellett épült. Első ízben 1428-ban említik. A jobbágytelepülés mezőgazdálkodással foglalkozott. 1853-ban az addigi faépület helyett téglából építettek iskolát. Nemesnépi Zakál György leírása szerint Alsó- és Felsőszer-ből állt. A 20. század eleji vasútépítés után iparosodni kezdett: malmot és gőzüzemű fafűrésztelepet építettek. 1906-ban takarékpénztárat nyitottak, bővült a kisipar és a kiskereskedelem. Mindezek eredményeként 1908-ban már 471 magyar lakosa volt. 1911-ben a két tanerős programban fejlesztették az iskolát. A települést 1932-ben ősrégi nemesi községként említették sok iparossal és kereskedővel. 1939-ben Bajánsenye néven egyesült Őrbajánházával.
- Őrbajánháza nevét 1428-ban említik elsőként. 1907-ig Bajánháza, azután Őrbajánháza. 1939-ben Bajánsenye néven egyesült Senyeházával.
A bajánsenyei tó az Őrség legnagyobb tava
- Bajánsenye 1950-ben nyerte el mai kiterjedését, amikor magába olvasztotta Dávidházát a vele 1939-ben egyesült Kotormánnyal együtt. 1954-ben villamosították a falut. 1955 az iskola felszerelésének éve. 1956-ban a hóolvadás után a Kerka kilép medréből és közel 30 házat eláraszt. 1962-ben állatorvosi lakás létesül. 2 évvel ezután megtörténik a Kerka új mederrészének a kialakítása. 1966-tól közös tanácsi székhelye lesz Velemér, Gödörháza, Magyarszombatfa és Kercaszomor községeknek, új posta és tanácsháza épül. 1969-ben a Szentgotthárdi járás megszűnt, illetve beolvadt a Körmendi járásba Az 1975-ös év fontos eseménye a nemzetközi határátkelőhely megnyitása. 1990-ben a MOL Rt. megkezdi a földgáz feltárását, eredménnyel. 1999. április 30-án letették a vasútállomás alapkövét a régi-új helyére a Bajánsenye–Zalalövő vasútvonalon. A népszámlálási adatok tanúsága szerint Bajánsenye népesedési csúcsa 1910-ben volt (1157 fő), ezután lassú csökkenés kezdődött, ami 1949-ben megtört, ekkor érte el a népesség száma a második csúcsát (1140 fő), azóta azonban folyamatosan és erősen fogy a lakosság, a 2001-es népszámlálás már csak 545 főt talált itt. A folyamat magyarázata az ország erőteljes urbanizációjában rejlik, a falusi népesség jelentős részét a városok szívták fel.
A község szülöttje Nemesnépi Zakál György, aki az Őrség őrnagyaként az első tudományos leírást állította össze az Őrségről. A senyeházi református egyház és iskola szervezőjeként és építőjeként is ismert. Műve az „Eőrséghnek Leírása”, melyet a Magyar Tudományos Akadémia őriz, modern kiadása napjainkban is kapható.
Felújított bajánsenyei ház kódisállással
- Református műemléktemplom, kertjében Kossuth emlékére ültetett öreg fa. Az emlékfát Kossuth halála után ültették, és a hársfa csemete törzsébe belemetszették Kossuth Lajos nevét. A felirat betűi azóta hatalmasra tágultak. A helybéliek minden márciusban körülállják, és koszorút helyeznek el a tövében.
- Határ csárda (házias ízekkel, őrségi jellegű ételekkel).
- Kerka Étterem (főleg halételekkel)
A Kerka étterem kertje
- Harangláb.
- Katolikus templom.
- Több lakóház és istálló tekinthető népi építészeti emléknek a XIX. század végéről.
- Robinson-horgásztó, a régi téglagyár bányagödréből alakították ki.
- Víztároló horgásztó az Őrség legnagyobb tava, amely a Kerka duzzasztása révén született meg, osztrák tulajdonban van, de bizonytalan az idegenforgalmi hasznosítása. A gazos és elhanyagolt területből az elmúlt évek során rendezett park, étterem, szálláshely és strand alakult ki. A strand üzemeltetője és állapota évenként változik. Időnként ingyenes, máskor alacsony belépti díj ellenében látogatható, ismét máskor pedig zárva tart. A nehezen ellenőrizhető hírek szerint az osztrák tulajdonos vitatja a fizetendő vízdíjat, ami miatt a hasznosítási engedélyek körül nincs mindenben egyetértés.
- Szent István-szobor.
- Kis-hegy, régi présházakkal
- Kotormányi-hegy.
Erdei út Bajánsenye határában
.jpg)
Májusfa állítás Bajánsenyén egy szép májusi hajnalon, 2012-ben
- Májusfa állítás.
- Rönkhúzás.
- Szüreti felvonulás
- Júliusban Őrségi Vigasságok (Parasztlakodalom a Kerka mentében – népi lakodalmas játék és vacsora). Tel: (94)444-001.
A bajánsenyei lakodalmas játék plakátja 2011-ben
Autóval néhány perc alatt elérhető a veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóház. Honlapja: www.cserepmadar.hu , telefonszáma: 06(20)534-2780, villanypostacíme: cserepmadar@gmail.com .
- Az öt fő elhelyezésére alkalmas Csinyálóház két hálóval, fürdőszobával és étkezőkonyhával várja a vendégeit (nászutas párnak, vagy gyermekes családnak ajánljuk). Árak és foglalás. Vagy hívja most a 06(20)534-2780-as telefonszámot!
- A véle egy portán található Cserépmadár szállás egy 3 szobás, 3 fürdőszobás, nagy konyhával és étkezővel rendelkező őrségi jellegű vendégház. Kisebb csorportnak ajánljuk, de szobánként is kivehető. Tel: 06(20)534-2780. Honlap: cserepmadar@gmail.com . Villanyposta: cserepmadar@gmail.com . A szállásdíj kifizethető SZÉP Kártya segítségével is. A veleméri Cserépmadár szállás nászutasok helyett inkább csoportoknak, baráti családoknak van teremtve. Egész ház (3 szoba, 3 fürdőszoba, konyha, étkező, 11 ágy) Árak és foglalás. Vagy hívja most a 06(20)534-2780-as telefonszámot!
A veleméri Cserépmadár szállás előszobájának részlete
Az Őrségben a falusi turizmus (szállás, vendégház, apartman, panzió és egyéb szálláshely fejlesztése) terén jelentős előrelépés történt az utóbbi években. Ennek köszönhetően sok panzió, vendégház, apartman (szebb szóval: lakosztály) és egyéb szállás nyílt meg az őrségi településeken. Van olyan őrségi falu, ahol nagyobb a turisztikai szálláshelyek fogadó kapacitása, mint a lakosság lélekszáma. Akinek van egy üres szobája, vagy háza; az már szállást, vendégházat, apartmant alakított belőle és bejelentkezett a falusi szállás kínálói közé. Ez természetes, hiszen minden őrségi család képes lehet egy kisebb szálláshely fenntartására. Megjelentek ugyanakkor a tőkeerős vállalkozók is, akik néha több százmilliós beruházással 50 főnél is nagyobb befogadóképességű panziók, vendégházak és szálláshelyek megjelenését segítették elő. Van olyan is, aki csak egy parasztházat újított fel s egy-két őrségi alkalmazottat távolról foglalkoztatva, megpróbálja kamatoztatni a befektetett tőkéjét. Gyakoribb, hogy egy-egy megüresedett őrségi ingatlant, vagy csak néhány szobát a rokonok hasznosítanak szálláshely céljára. A hírekben megjelent, hogy a gazdasági válság hatására a szálláshelyek harmada bezárt - ezt azonban a saját tapasztalataim alapján nem tudom alátámasztani. A szálláshelyek, panziók, vendégházak és magánszállások túlkínálata valóban teremtett némi feszültséget, de ez a szálláshelyek folyamatos fejlesztését eredményezi. A szállások versenye oda vezetett, hogy a szállás adása mellett ma már valami turisztikai többletet is kell nyújtani a falusi turizmus vándorainak. A tőkeerős szálláshely fürdési lehetőséget és éttermi szolgáltatásokat kínál (ez az összetettebb vállalkozási szerkezet úgy is kialakulhat, hogy egy fürdő, vagy étterem kezd szállás adásába - amire szintén van példa). Azonban a tőkeerős fejlesztéseknek is van korlátja. Akad rá példa, hogy a nagyobb panzió a magas rezsiköltség miatt nem lehet nyereséges és eladni is csak a beruházási költség töredékéért lehetne. Mert nem lehet minden őrségi szállás mellé rentábilis fürdőt és éttermet építeni. A kisebb őrségi szállások többnyire valamilyen olcsó megoldást választanak s például kulturális programot és egyfajta őrségi hangulatot kínálnak. A szállás területén bemutatják az Őrség népi kultúráját - egy múzeumként berendezett helyiséggel, vagy a szállás múzeális értékű berendezésével. E kisebb őrségi szállások fennmaradását segíti még, hogy azt az elkülönült nyugalmat tudják biztosítani, amit a városok forgalmától menekülö vendég keres az Őrségben. Azaz itt egymásra talált a turisztikai kereslet és az, amit az Őrség lakossága a szállás terén nyújtani tud. A vendég nem ritkán azért jön e szép tájra, mert a szállás nyugalmát meghitt elkülönültségben kívánja élvezni a párjával, a családjával, vagy a barátaival. Falusi parasztházat keres, ahol megtapasztalhatja a csendet és a Őrség természeti szépségeit. Miközben a nagy befogadóképességű panziók ezt csak csökkentett mértékben képesek biztosítani, a fogyatkozó őrségi lakosságszám miatt megüresedő szép házakból kialakítható kisebb szállások éppen ilyen célra alkalmasak. Ez azt jelenti, hogy a parasztházakból kialakított kis őrségi szállás is létjogosult, meg a nagyobb panzió is. Sőt, egymásra is vannak utalva, mert a nagyobb szálláshely éttermét és fürdőjét csak a közeli kis szallások vendégei tehetik rentábilissá; miközben a kis szállás vendégének is hasznára lehet a közeli étterem és medence.
Hogyan illeszkedik e képbe a veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóház? Hogyan tagozódik be az őrségi szállások, szálláshelyek, panziók, vendégházak, lakosztályok, parasztházból kialakított magánszállások és nagyobb szállodák sorába? Nos, elsősorban az adottságok határozzák meg a lehetőségeket. Ezek a szállás céljára szolgáló veleméri épületek az egyik legyszebb (ha nem a legszebb) őrségi tájban épültek meg. A dombtetőn lévő szállások körül virágzó rétek, néhány száz méterre patakok és erdők találhatók. Jellemzője a portának és Velemérnek a béke és szépség. Amikor egy végtelen csendben átaludt, pihentető éjszaka után kilépünk a teraszra és megrészegülünk a tájat átlengő boldog madárcsicsergéstől, vagy a virágzó árnyékliliomok illatától - akkor nehezen felejthető élménnyel gazdagodunk. Évekig hálásan emlékezhetünk rá s erőt ad az elkövetkező munkához. Az épületeket elsősorban őrségi parasztbútorokkal rendeztük be, amelyeket saját tervezésű elemekkel egészítettünk ki - de van egy múzeumunk is. A Sindümúzeum látogatóinak rendszeresen megmutatjuk a szállásokat is, ha azokban éppen nincs vendég. Az összhatásra jellemző, hogy belépve a szállás céljára átalakított épületekbe, a látogatók rendszerint megkérdezik egymástól: - Drágám, nem tudod, hogy mi miért nem itt szálltunk meg?
