A Hársas-tó leírása - tudnivaló horgászoknak - a Hársas-tó képei - ajánlott őrségi szállás

A Hársas-tó leírása

A tó a Hársas-patak felduzzasztásával gyönyörű erdei környezetben keletkezett néhány évtizede. Hivatalos neve Máriaújfalusi-víztározó, amit az alatta fekvő faluról kapott, amelyet korábban a patak kiáradó vize időnként elöntött. A Hársasnál szebb fekvésű víztározó aligha van szép hazánkban, de talán távolabb sem. Mivel rendszeresen hallom a tavat meglátogató vendégeim értékelését és látom az ámulásukat, bátran állíthatom, hogy ezzel a véleménnyel nem vagyok egyedül. A lélek elcsendesedik és elámul a természet fenségességét tapasztalván. Megbabonázva és szótlanul bolyongunk a tó körüli ösvényen, remélve, hogy a varázslat soha nem ér véget.

A völgyzáró gát megoldotta Máriaújfalu árvíz-gondjait, de talán a közeli Szentgotthárd vízellátásába is besegít. Az előre láthatóan ékszerdobozszerű tavat, a néphagyomány szerint az akkori, a nyolcvanas évek végi pártelit szerette volna kisajátítani a maga számára. Ez az állítólagos terv a politikai változások miatt nem valósulhatott meg, a víztároló azonban elkészült, amelyet még abban az évben be is telepítettek hallal. Azóta is s horgászok kedvelt területe.

A Hársas-tó az Őrségi Nemzeti Parkhoz tartozik, ezért itt is be kell tartani a természetvédelmi előírásokat. Ami azzal a sajnálatos következménnyel jár, hogy egyes halakat nem lehet utántelepíteni, így ezekből csak öreg példányok foghatók.

A tó egy részén lehet strandolni, másutt a fürdés tiltva vagyon. A tó csak gyalogosan járható körül, az autót a vízparti parkolóban kell hagyni.

Tudnivaló horgászoknak

Kezelő: a Sporthorgász Egyesületek Vas Megyei Szövetsége

Területe: 17,4 ha

Halak: ponty, amur, csuka, süllő, harcsa, keszegfélék, compó, pisztráng

Telepítés: nyáron pl.: 1560 kg háromnyaras ponty és 700 kg keszeg, utolsó őszi pontytelepítés: 840 kg nyurgaponty, de erre is jött még azóta keszeg és ragadozó

Szabályok: OHR szerint

Horgászidő: 0-24 h

Elvihető: OHR szerint

Csónakos horgászat: nincs

Napijegy ára: 1000 Ft felnőtt, 500 Ft ifjúsági

Váltható: a vasi jegybizományosoknál, legközelebb: Máriaújfalu - Papp-Csárda, Máriaújfalusi u. 90.; Vari Ferenc, Kiss u. 122.; Szentgotthárd - Szekér Ferenc, Árpád u. 5.; TRABUCCO Horgászbolt, Széll K. tér; BLINKER Horgászbolt, Széll K. tér; Szekér Ferenc, Árpád u. 5.; Cziráki László, Petőfi S. u. 45.

 

A Hársas-tó képei

 

A Hársas-tó fák alól

 

Végtelen csend és béke

 

Alkonyodik a Hársas-tónál

 

A Hársas-tó keleti partja

 

Horgász a Hársas-tó partján

 

Búcsúpillantás a tóra

 

Ajánlott őrségi szállás

A veleméri Cserépmadár szállás Belső szobájának részlete az istenné tevő ággyal

Az öt fő elhelyezésére alkalmas Csinyálóház két hálóval, fürdőszobával és étkezőkonyhával várja a vendégeit (nászutas párnak, vagy gyermekes családnak ajánljuk). Árak és foglalás.

A véle egy portán található Cserépmadár szállás egy 3 szobás, 3 fürdőszobás, nagy konyhával és étkezővel rendelkező őrségi jellegű vendégház. Kisebb csorportnak ajánljuk, de szobánként is kivehető. Tel: 06205342780. Weblap: http://www.cserepmadar.hu, e-mail: foglalas@cserepmadar.hu A szállásdíj kifizethető SZÉP Kártya segítségével is. A veleméri Cserépmadár szállás nászutasok helyett inkább csoportoknak, baráti családoknak van teremtve. Egész ház (3 szoba, 3 fürdőszoba, konyha, étkező, 11 ágy).

A veleméri Cserépmadár szállás homlokzata orgonavirágzás idején

A veleméri Cserépmadár szállás parasztházból lett az őrségi falusi turizmus kedvelt pihenője

 

Az Őrségben a falusi turizmus (szállás, vendégház, apartman, panzió és egyéb szálláshely fejlesztése) terén jelentős előrelépés történt az utóbbi években. Ennek köszönhetően sok panzió, vendégház, apartman (szebb szóval: lakosztály) és egyéb szállás nyílt meg az őrségi településeken. Van olyan őrségi falu, ahol nagyobb a turisztikai szálláshelyek fogadó kapacitása, mint a lakosság lélekszáma. Akinek van egy üres szobája, vagy háza; az már szállást, vendégházat, apartmant alakított belőle és bejelentkezett a falusi szállás kínálói közé. Ez természetes, hiszen minden őrségi család képes lehet egy kisebb szálláshely fenntartására. Megjelentek ugyanakkor a tőkeerős vállalkozók is, akik néha több százmilliós beruházással 50 főnél is nagyobb befogadóképességű panziók, vendégházak és szálláshelyek megjelenését segítették elő. Van olyan is, aki csak egy parasztházat újított fel s egy-két őrségi alkalmazottat távolról foglalkoztatva, megpróbálja kamatoztatni a befektetett tőkéjét. Gyakoribb, hogy egy-egy megüresedett őrségi ingatlant, vagy csak néhány szobát a rokonok hasznosítanak szálláshely céljára. A hírekben megjelent, hogy a gazdasági válság hatására a szálláshelyek harmada bezárt - ezt azonban a saját tapasztalataim alapján nem tudom alátámasztani. A szálláshelyek, panziók, vendégházak és magánszállások túlkínálata valóban teremtett némi feszültséget, de ez a szálláshelyek folyamatos fejlesztését eredményezi. A szállások versenye oda vezetett, hogy a szállás adása mellett ma már valami turisztikai többletet is kell nyújtani a falusi turizmus vándorainak. A tőkeerős szálláshely fürdési lehetőséget és éttermi szolgáltatásokat kínál (ez az összetettebb vállalkozási szerkezet úgy is kialakulhat, hogy egy fürdő, vagy étterem kezd szállás adásába - amire szintén van példa). Azonban a tőkeerős fejlesztéseknek is van korlátja. Akad rá példa, hogy a nagyobb panzió a magas rezsiköltség miatt nem lehet nyereséges és eladni is csak a beruházási költség töredékéért lehetne. Mert nem lehet minden őrségi szállás mellé rentábilis fürdőt és éttermet építeni. A kisebb őrségi szállások többnyire valamilyen olcsó megoldást választanak s például kulturális programot és egyfajta őrségi hangulatot kínálnak. A szállás területén bemutatják az Őrség népi kultúráját - egy múzeumként berendezett helyiséggel, vagy a szállás múzeális értékű berendezésével. E kisebb őrségi szállások fennmaradását segíti még, hogy azt az elkülönült nyugalmat tudják biztosítani, amit a városok forgalmától menekülö vendég keres az Őrségben. Azaz itt egymásra talált a turisztikai kereslet és az, amit az Őrség lakossága a szállás terén nyújtani tud. A vendég nem ritkán azért jön e szép tájra, mert a szállás nyugalmát meghitt elkülönültségben kívánja élvezni a párjával, a családjával, vagy a barátaival. Falusi parasztházat keres, ahol megtapasztalhatja a csendet és a Őrség természeti szépségeit.  Miközben a nagy befogadóképességű panziók ezt csak csökkentett mértékben képesek biztosítani, a fogyatkozó őrségi lakosságszám miatt megüresedő szép házakból kialakítható kisebb szállások éppen ilyen célra alkalmasak. Ez azt jelenti, hogy a parasztházakból kialakított kis őrségi szállás is létjogosult, meg a nagyobb panzió is. Sőt, egymásra is vannak utalva, mert a nagyobb szálláshely éttermét és fürdőjét csak a közeli kis szallások vendégei tehetik rentábilissá; miközben a kis szállás vendégének is hasznára lehet a közeli étterem és medence.

Részlet a veleméri Cserépmadár szállás Kamraszobájának festett ajtajáról

 

Hogyan illeszkedik e képbe a veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóház? Hogyan tagozódik be az őrségi szállások, szálláshelyek, panziók, vendégházak, lakosztályok, parasztházból kialakított magánszállások és nagyobb szállodák sorába?  Nos, elsősorban az adottságok határozzák meg a lehetőségeket. Ezek a szállás céljára szolgáló veleméri épületek az egyik legyszebb (ha nem a legszebb) őrségi tájban épültek meg. A dombtetőn lévő szállások körül virágzó rétek, néhány száz méterre patakok és erdők találhatók. Jellemzője a portának és Velemérnek a béke és szépség. Amikor egy végtelen csendben átaludt, pihentető éjszaka után kilépünk a teraszra és megrészegülünk a tájat átlengő boldog madárcsicsergéstől, vagy a virágzó árnyékliliomok illatától - akkor nehezen felejthető élménnyel gazdagodunk. Évekig hálásan emlékezhetünk rá s erőt ad az elkövetkező munkához. Az épületeket elsősorban őrségi parasztbútorokkal rendeztük be, amelyeket saját tervezésű elemekkel egészítettünk ki - de van egy múzeumunk is. A Sindümúzeum látogatóinak rendszeresen megmutatjuk a szállásokat is, ha azokban éppen nincs vendég. Az összhatásra jellemző, hogy belépve a szállás céljára átalakított épületekbe, a látogatók rendszerint megkérdezik egymástól: - Drágám, nem tudod, hogy mi miért nem itt szálltunk meg? - 

 

Veleméri háztetők (fotógrafika)