.jpg)
A körmendi Batthyány-várkastély ad helyet a Vármúzeumnak, amelynek gyűjtőkörébe tartozik az Őrség is
Az egykori Batthyány-kastélyban működő Körmendi Vármúzeum 2004-ben vette fel Dr. Batthyány-Strattmann László nevét. Gyűjtőköre és kutatási területéhez tartozik Körmend város mellett a főnemesi család uradalmi központjának és a Batthyány család uradalmainak gazdasági- és családtörténete is. Mivel az Őrség sokáig a főúri család birtokának számított, a Vármúzeumban sok őrségi vonatkozású anyag található, például egy régi veleméri tejesköcsög is.
A Batthyányak hercegi címere
A múzeum tehát a jelenlegi, közgyűjteményi formájában nem régi, de az épületben évszázadokon keresztül gyarapodó, jelentős régiséggyűjteménye volt korábban is a Battyhyányaknak. Ezek közül is országos hírű volt a fegyvertár meg a családi levéltár. A Batthyány család férfitagjai a török időkben magas katonai tisztségeket töltöttek be, ezért fegyvertáruk anyagának jelentős részét képezték a törököktől zsákmányolt fegyverek és egyéb tárgyak.
A XV. századi körmendi kincslelet edényei a kastély mellett elásva kerültek elő, amiből következően valamikor a kastély urait szolgálhatták (ma a Magyar Nemzeti Múzeumban találhatók)
A levéltár anyagát használták fűtésre a megszálló Vöröshadsereg alakulatai a II. világháború végén és azt követően, amikor a kastélyba szállásolták be magukat. A pusztuló értékek jelentős részét Körmend lakossága mentette meg a teljes megsemmisüléstől. Kőszegi János vezetésével a katolikus iskola nevelőinek és tanulóinak sikerült a levéltár anyagának jelentős részét megmenteni - amivel örök hálára köteleztek minden kultúraszerető és magyar embert.
A Körmendi Vármúzeum kiállításának részlete
Ez a megmentett levéltári anyag ma a Magyar Országos Levéltárban található. Az egykori fegyvertárból 650 darab jutott el a Magyar Nemzeti Múzeumba, néhány további darab pedig a Körmendi Vármúzeum gyűjteményében látható.
A körmendi kincslelet gyűrűje, sarkain a Nagyon nagy szár (Nagyon nagy úr) mondatjelekkel
A Körmendi Múzeum kialakulása 1953-ban kezdődött. Dévényi Ferenc és Madáchy Károly kezdte el a muzeális értékek gyűjtését. Az összegyűjtött várostörténeti (céhtörténeti, néprajzi) anyag mennyisége gyorsan növekedett, s elsőként iskolai szekrényekben tárolták őket. Csaba József ornitológus és néprajzos 1954-ben ajánlotta fel a formálódó múzeumnak az 1930-as évek óta gyűjtött régészeti, néprajzi és helytörténeti anyagát.
Batthyány III. Boldizsár képe az 1500-as évekből
A múzeum a hatvanas években kapott működési engedélyt a Művelődési Minisztérium Múzeumi Főosztályától "Rába Helyismereti Gyűjtemény" néven. A múzeum a nyolcvanas években került át a Batthyány-kastélyba. Ekkor 3 helyiségben állandó kiállítást rendeztek be. A múzeum vezetői és munkatársai tiszteletreméltó munkát végeztek a szakterületükön és egy igen szép és érdekes látnivalóval gazdagították Körmend városát. Közülük is külön tisztelettel említjük meg Nagy Zoltán néprajzkutató nevét, akinek a Vármúzeum igazgatójaként is szívügye volt a körmendi cseréppipák feltárása mellett az Őrség kutatása is. Mára a Körmendi Vármúzeum műtárgyainak száma meghaladta a tízenötezer darabot. A megtekintését mindenkinek bátran ajánljuk.
Török töltéstartó a XVII. századból; az egykori Batthyány-fegyvertár megmaradt darabjaiból
.jpg)
A körmendi Batthyány-kastély egyik saroktornya
Elefántcsont nyereg a XV. századból
A valaha volt Batthyány-könyvtár néhány megmaradt kötete
Körmend városalaprajza 1667-ből; az időközben lebontott falakkal körülvett város északkeleti sarkában van a máig megmaradt kastély
Ajánlott őrségi szálláshely
Az öt fő elhelyezésére alkalmas Csinyálóház két hálóval, fürdőszobával és étkezőkonyhával várja a vendégeit (nászutas párnak, vagy gyermekes családnak ajánljuk). Árak és foglalás.
A véle egy portán található Cserépmadár szállás egy 3 szobás, 3 fürdőszobás, nagy konyhával és étkezővel rendelkező őrségi jellegű vendégház. Kisebb csorportnak ajánljuk, de szobánként is kivehető. Tel: 06205342780. Weblap: http://www.cserepmadar.hu, e-mail:
