A bajánsenyei Robinson-tó leírása - a bajánsenyei Robinson-tó képei - Bajánsenye - ajánlott őrségi szállás
A bajánsenyei Robinson-tó leírása
A régi téglagyár bányagödréből magánvállalkozás keretében kialakított horgásztó. A bajánsenyei Határ csárda, az Őrség egyik kitűnő étterme közelében található.
A bajánsenyei Robinson-tó képei
Bajánsenye a Kerka patak völgyében fekszik, Velemértől 10 km-re északnyugatra, Őriszentpétertől 7 km-re délre, Körmendtől és Szentgotthárdtól egyaránt mintegy 30 km távolságban. Az Őrség második legfontosabb települése, a Belső őrség gazdasági és kulturális központja (ez lényegében csak azt jelenti, hogy szép temploma, állandó orvosi rendelője, modern iskolája, óvodája és négy étterme van, a vegyesboltja pedig egy kicsivel nagyobb a szomszédos települések boltjainál). Tavasszal nem csak a pesti, hanem az őriszentpéteri árakhoz képest is olcsóbban lehet szép és egészséges cserepes virágot kapni a faluban működő kertésztől. Határátkelőhely Szlovéniába, az Őrségi Nemzeti Park része. Vasútállomása van, ez a vasúti megálló esik legközelebb Velemérhez (vonattal érkező vendégeinkért ide, vagy az őriszentpéteri vasútállomáshoz szoktunk elmenni autóval). A vasútállomás a Zalaegerszeg-Ukk-Boba vonalról közelíthető meg. Az V. számú páneurópai vasúti közlekedési folyosó és a szlovén–magyar nemzetközi vasútvonal részeként 2000-ben épült meg, e vonal első magyarországi megállója a szlovén határtól kezdve Bajánsenye, a második Őriszentpéter, a harmadik Nagyrákos. A település infrastruktúrája jó: a telefon, a vezetékes víz, a földgáz és a csatorna az egész faluban ki van építve. Bővebben.
A régi bajánsenyei harangláb teteje
Szép bajánsenyei ház
A veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóház szálláshelyeket ajánljuk. Honlapja: www.cserepmadar.hu , a telefonszáma: 06(20)534-2780, a villanypostacíme: cserepmadar@gmail.com . A Csinyálóház nászutas párnak, vagy gyermekes családnak való önálló házban lévő lakosztály. A Cserépmadár szállás egy százéves parasztház, amelyet kb. 10 fős csoportoknak ajánlunk, de szobánként is kivehető.
A veleméri Cserépmadár szállás előszobájának részlete
Az Őrségben a falusi turizmus (szállás, vendégház, apartman, panzió és egyéb szálláshely fejlesztése) terén jelentős előrelépés történt az utóbbi években. Ennek köszönhetően sok panzió, vendégház, apartman (szebb szóval: lakosztály) és egyéb szállás nyílt meg az őrségi településeken. Van olyan őrségi falu, ahol nagyobb a turisztikai szálláshelyek fogadó kapacitása, mint a lakosság lélekszáma. Akinek van egy üres szobája, vagy háza; az már szállást, vendégházat, apartmant alakított belőle és bejelentkezett a falusi szállás kínálói közé. Ez természetes, hiszen minden őrségi család képes lehet egy kisebb szálláshely fenntartására. Megjelentek ugyanakkor a tőkeerős vállalkozók is, akik néha több százmilliós beruházással 50 főnél is nagyobb befogadóképességű panziók, vendégházak és szálláshelyek megjelenését segítették elő. Van olyan is, aki csak egy parasztházat újított fel s egy-két őrségi alkalmazottat távolról foglalkoztatva, megpróbálja kamatoztatni a befektetett tőkéjét. Gyakoribb, hogy egy-egy megüresedett őrségi ingatlant, vagy csak néhány szobát a rokonok hasznosítanak szálláshely céljára. A hírekben megjelent, hogy a gazdasági válság hatására a szálláshelyek harmada bezárt - ezt azonban a saját tapasztalataim alapján nem tudom alátámasztani. A szálláshelyek, panziók, vendégházak és magánszállások túlkínálata valóban teremtett némi feszültséget, de ez a szálláshelyek folyamatos fejlesztését eredményezi. A szállások versenye oda vezetett, hogy a szállás adása mellett ma már valami turisztikai többletet is kell nyújtani a falusi turizmus vándorainak. A tőkeerős szálláshely fürdési lehetőséget és éttermi szolgáltatásokat kínál (ez az összetettebb vállalkozási szerkezet úgy is kialakulhat, hogy egy fürdő, vagy étterem kezd szállás adásába - amire szintén van példa). Azonban a tőkeerős fejlesztéseknek is van korlátja. Akad rá példa, hogy a nagyobb panzió a magas rezsiköltség miatt nem lehet nyereséges és eladni is csak a beruházási költség töredékéért lehetne. Mert nem lehet minden őrségi szállás mellé rentábilis fürdőt és éttermet építeni. A kisebb őrségi szállások többnyire valamilyen olcsó megoldást választanak s például kulturális programot és egyfajta őrségi hangulatot kínálnak. A szállás területén bemutatják az Őrség népi kultúráját - egy múzeumként berendezett helyiséggel, vagy a szállás múzeális értékű berendezésével. E kisebb őrségi szállások fennmaradását segíti még, hogy azt az elkülönült nyugalmat tudják biztosítani, amit a városok forgalmától menekülö vendég keres az Őrségben. Azaz itt egymásra talált a turisztikai kereslet és az, amit az Őrség lakossága a szállás terén nyújtani tud. A vendég nem ritkán azért jön e szép tájra, mert a szállás nyugalmát meghitt elkülönültségben kívánja élvezni a párjával, a családjával, vagy a barátaival. Falusi parasztházat keres, ahol megtapasztalhatja a csendet és a Őrség természeti szépségeit. Miközben a nagy befogadóképességű panziók ezt csak csökkentett mértékben képesek biztosítani, a fogyatkozó őrségi lakosságszám miatt megüresedő szép házakból kialakítható kisebb szállások éppen ilyen célra alkalmasak. Ez azt jelenti, hogy a parasztházakból kialakított kis őrségi szállás is létjogosult, meg a nagyobb panzió is. Sőt, egymásra is vannak utalva, mert a nagyobb szálláshely éttermét és fürdőjét csak a közeli kis szallások vendégei tehetik rentábilissá; miközben a kis szállás vendégének is hasznára lehet a közeli étterem és medence.
A veleméri Cserépmadár szállás utcai homlokzata orgonavirágzáskor
Hogyan illeszkedik e képbe a veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóház? Hogyan tagozódik be az őrségi szállások, szálláshelyek, panziók, vendégházak, lakosztályok, parasztházból kialakított magánszállások és nagyobb szállodák sorába? Nos, elsősorban az adottságok határozzák meg a lehetőségeket. Ezek a szállás céljára szolgáló veleméri épületek az egyik legyszebb (ha nem a legszebb) őrségi tájban épültek meg. A dombtetőn lévő szállások körül virágzó rétek, néhány száz méterre patakok és erdők találhatók. Jellemzője a portának és Velemérnek a béke és szépség. Amikor egy végtelen csendben átaludt, pihentető éjszaka után kilépünk a teraszra és megrészegülünk a tájat átlengő boldog madárcsicsergéstől, vagy a virágzó árnyékliliomok illatától - akkor nehezen felejthető élménnyel gazdagodunk. Évekig hálásan emlékezhetünk rá s erőt ad az elkövetkező munkához. Az épületeket elsősorban őrségi parasztbútorokkal rendeztük be, amelyeket saját tervezésű elemekkel egészítettünk ki - de van egy múzeumunk is. A Sindümúzeum látogatóinak rendszeresen megmutatjuk a szállásokat is, ha azokban éppen nincs vendég. Az összhatásra jellemző, hogy belépve a szállás céljára átalakított épületekbe, a látogatók rendszerint megkérdezik egymástól: - Drágám, nem tudod, hogy mi miért nem itt szálltunk meg?
A veleméri Cserépmadár szállás Belső szobája