Körmend, Batthyány-kastély - képek - ajánlott őrségi szállás
A körmendi Batthyány-kastély egyik saroktornya
Körmend, A Batthyány-kastély leírása
Ha az Őrség közelében található kastélyok kerülnek szóba, akkor illik a körmendi Batthyány-kastéllyal kezdeni, mert sokáig ez volt az Őrség uradalmi központja. Igaz, hogy a Batthyányiak és az őrségiek viszonya korántsem volt mentes az ellentmondásoktól. A csalárd módon jobbágysorba taszított őrállók kétszáz évig pereskedtek a gróf urakkal s a pernek csak 1848 vetett véget, amikor a jobbágyságot a forradalom eltörölte.
1. ábra. A körmendi Batthyány-várkastély ; innen irányították az Őrséget évszázadokon át; ma egy kitűnő múzeumot találunk benne, amelynek gyűjtőkörébe tartozik az Őrség is
A mai Körmend központjában található kastélyegyüttes eredete legalább a reneszánsz korba nyúlik vissza, s feltehetően a XV. században épült. Ennek a régi épületnek az építészeti képe ismeretlen, sem a leírása, sem a képe nem maradt ránk. Az 1600-as évekből származó leltár és várostérkép alapján a kastély vizesárokkal határolt szigeten állt. Az árkot a közeli Rába vize töltötte meg. A nyugati oldalon kapu, az árokban egy kis sziget, fahidak és külső torony volt felvonóhíddal, gerendákból összerótt csapóráccsal. Ez a kapu egy zárt udvarba vezetett, amelynek a nyugati oldalán állt egy emeletes lakóépület, amit később többször bővítettek.
A Batthyányak 1610-ben és 1650 táján is bővítették. Előbb Filiberto Lucchese olasz hadmérnök tervei alapján, Carlo della Torre építőmester irányításával folyt az építkezés. A helyiségek kényelmesebbé váltak, az erődszerű épület kastéllyá változott. A Rákóczi-szabadságharc után a kastély elkerülte az osztrákok általi felrobbantását, mert a Batthyányiak hűségesnek minősültek.
1730-tól 1745-ig újabb munkálatokat végeztek a kastélyon az olasz Donato Felice de Allio vezetésével. A nagyszabású munkálatok során az épületeket egy észak-déli tengelyre fűzték fel, amelyhez egy hídon át a Rába déli oldalától, több kilométeres távolságról fasorok vezettek. Ez az út ma is impozáns bevezetője a kastélynak, bár a városi forgalom java ma már nem ezen az úton bonyolódik.
A kastélytól keletre nagy parkot létesítettek, az egész épületre újabb emeletet húztak, s a kastély új főhomlokzatot is kapott a déli oldalon. Két emelet magas dísztermet és a nagyszabású barokk lépcsőházat, a második emeleten reprezentatív termeket és lakószobákat alakítottak ki. A lépcsőházban most Mária Terézia lovas képe látható, amely az 1740-es pozsonyi koronázáson résztvevő királynőt ábrázolja.
A főépület előtti kétemeletes melléképületekben kocsiszín, lovarda és a hátaslovak istállója volt elhelyezve. Ma itt egy kiállítóterem, felette pedig színházterem található. A második emeleten a levéltár és a könyvtár kapott helyet.
A 19. században klasszicista stílusban átépítették az egész kastélyt. A déli főhomlokzat középrészére hatoszlopos erkély, föléje pedig egy háromszögű oromzat került a Batthyányiak hercegi címerével. Megnagyobbították az ablakokat és a manzárdtetőt is beépítették. A déli kapu két oldalára őrségépületet emeltek.
A kastélyban és berendezésében sok kárt tett a háborút követő orosz megszállás. A híres fegyvertár, a könyvtár és az irattár gyakorlatilag megsemmisült, a környék lakói mentették meg egy részét az árkokból, a szemétből és az eltüzeléstől.
A Batthyány kastélyegyüttes főépületében 1980 óta múzeum működik, amely a Batthyány család, a város és a környék történetét mutatja be. A „Nemzedékek öröksége” című kitűnő anyag Körmend mezőváros történetét foglalja össze, természetrajzi, régészeti, céhtörténeti értékek sorával és polgári kulturális emlékekkel mutatva be a múltat. A „Cipőtörténeti Gyűjtemény“ a különböző korok és kultúrák lábbelijeit mutatja be, a hímzett báli cipellőktől a perzsa fapapucsig. A felújított kápolnában Dr. Batthyány-Strattmann Lászlót bemutató kiállítás látható.
.jpg)

Velemért a szerencsés adottságai kifejezetten alkalmassá teszik a falusi turizmus céljára, ezért szaporodnak itt is gombamódra a kiadó szobák, a parasztházból kialakított szállások és vendégházak. Nagyméretű (50 főt, vagy többet befogadó) szállás, vagy panzió nincs a településen. A legnagyobb befogadóképességű veleméri szálláshelyen is csak 16 ágy áll a vendégek rendelkezésére. A Botszer három szomszédos szálláshelye együttvéve 35 vendéget tud fogadni (az egyik szobát, a másik lakosztályt, a harmadik vendégházat kínál) . Termálstrandot és wellness szolgáltatást az alsómaráci fürdőben (Szlovéniában) lehet legközelebb igénybe venni.
A veleméri Cserépmadár szállás Kamraszobájának festett ajtaja (részlet)
A veleméri Cserépmadár szállás (3 szoba, 11 ágy, 3 fürdőszoba, konyha, étkező/előtér) valamivel olcsóbb a Csinyálóháznál, mert nászutasok helyett inkább csoportoknak, baráti családoknak van teremtve s érvényesülhet a csoportkedvezmény.
Egész ház (3 szoba, 3 fürdőszoba, konyha, étkező, 11 ágy) ára:
6000 Ft/fő/éj 1-3 éjszaka esetén
5000 Ft/fő/éj 4 vagy több éjszaka esetén
Az alapdíj: 6 főre eső díj (30-36 000 Ft).
A veleméri Cserépmadár szállás festett előszobafalának részlete
Az Őrségben a falusi turizmus (szállás, vendégház, apartman, panzió és egyéb szálláshely fejlesztése) terén jelentős előrelépés történt az utóbbi években. Ennek köszönhetően sok panzió, vendégház, apartman (szebb szóval: lakosztály) és egyéb szállás nyílt meg az őrségi településeken. Van olyan őrségi falu, ahol nagyobb a turisztikai szálláshelyek fogadó kapacitása, mint a lakosság lélekszáma. Akinek van egy üres szobája, vagy háza; az már szállást, vendégházat, apartmant alakított belőle és bejelentkezett a falusi szállás kínálói közé. Ez természetes, hiszen minden őrségi család képes lehet egy kisebb szálláshely fenntartására. Szükség is van rá, mert a városok zajában elfáradt ember természetes igénye a nyaralás egy pihentető környezetben. Nem csak az évente két hetes pihenés (a családi nyaralás), hanem a falusi hétvégi üdülés is dukál (amely egyre hangsúlyosabb szokássá válik, a nyaralási szokások átrendeződésével). Megjelentek ugyanakkor a tőkeerős vállalkozók is, akik néha több százmilliós beruházással 50 főnél is nagyobb befogadóképességű panziók, vendégházak és szálláshelyek megjelenését segítették elő. Van olyan is, aki csak egy parasztházat újított fel s egy-két őrségi alkalmazottat távolról foglalkoztatva, megpróbálja kamatoztatni a befektetett tőkéjét. Gyakoribb, hogy egy-egy megüresedett őrségi ingatlant, vagy csak néhány szobát a rokonok hasznosítanak szálláshely céljára. A hírekben megjelent, hogy a gazdasági válság hatására a szálláshelyek harmada bezárt - ezt azonban a saját tapasztalataim alapján nem tudom alátámasztani. A szálláshelyek, panziók, vendégházak és magánszállások túlkínálata valóban teremtett némi feszültséget, de ez a szálláshelyek folyamatos fejlesztését eredményezi. A szállások versenye oda vezetett, hogy a szállás adása mellett ma már valami turisztikai többletet is kell nyújtani a falusi turizmus vándorainak. A tőkeerős szálláshely fürdési lehetőséget és éttermi szolgáltatásokat kínál (ez az összetettebb vállalkozási szerkezet úgy is kialakulhat, hogy egy fürdő, vagy étterem kezd szállás adásába - amire szintén van példa).
Veleméren - mivel a porták nincsenek bekerítve - a tyúkok élete is egy idill, ha nem találkoznak a rókával
Azonban a tőkeerős fejlesztéseknek is van korlátja. Akad rá példa, hogy a nagyobb panzió a magas rezsiköltség miatt nem lehet nyereséges és eladni is csak a beruházási költség töredékéért lehetne. Mert nem lehet minden őrségi szállás mellé rentábilis fürdőt és éttermet építeni. A kisebb őrségi szállások többnyire valamilyen olcsó megoldást választanak s például kulturális programot és egyfajta őrségi hangulatot kínálnak. A szállás területén bemutatják az Őrség népi kultúráját - egy múzeumként berendezett helyiséggel, vagy a szállás múzeális értékű berendezésével. E kisebb őrségi szállások fennmaradását segíti még, hogy azt az elkülönült nyugalmat tudják biztosítani, amit a városok forgalmától menekülö vendég keres az Őrségben. Azaz itt egymásra talált a turisztikai kereslet és az, amit az Őrség lakossága a szállás terén nyújtani tud. A vendég nem ritkán azért jön e szép tájra, mert a szállás nyugalmát meghitt elkülönültségben kívánja élvezni a párjával, a családjával, vagy a barátaival. Falusi parasztházat keres, ahol megtapasztalhatja a csendet és a Őrség természeti szépségeit. Miközben a nagy befogadóképességű panziók ezt csak csökkentett mértékben képesek biztosítani, a fogyatkozó őrségi lakosságszám miatt megüresedő szép házakból kialakítható kisebb szállások éppen ilyen célra alkalmasak. Ez azt jelenti, hogy a parasztházakból kialakított kis őrségi szállás is létjogosult, meg a nagyobb panzió is. Sőt, egymásra is vannak utalva, mert a nagyobb szálláshely éttermét és fürdőjét csak a közeli kis szallások vendégei tehetik rentábilissá; miközben a kis szállás vendégének is hasznára lehet a közeli étterem és medence.
Részlet a veleméri Cserépmadár szállás Belső szobájából
Hogyan illeszkedik e képbe a veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóház? Hogyan tagozódik be az őrségi szállások, szálláshelyek, panziók, vendégházak, lakosztályok, parasztházból kialakított magánszállások és nagyobb szállodák sorába? Nos, elsősorban az adottságok határozzák meg a lehetőségeket. Ezek a szállás céljára szolgáló veleméri épületek az egyik legyszebb (ha nem a legszebb) őrségi tájban épültek meg. A dombtetőn lévő szállások körül virágzó rétek, néhány száz méterre patakok és erdők találhatók. Jellemzője a portának és Velemérnek a béke és szépség. Amikor egy végtelen csendben átaludt, pihentető éjszaka után kilépünk a teraszra és megrészegülünk a tájat átlengő boldog madárcsicsergéstől, vagy a virágzó árnyékliliomok illatától - akkor nehezen felejthető élménnyel gazdagodunk. Évekig hálásan emlékezhetünk rá s erőt ad az elkövetkező munkához. Az épületeket elsősorban őrségi parasztbútorokkal rendeztük be, amelyeket saját tervezésű elemekkel egészítettünk ki - de van egy múzeumunk is. A Sindümúzeum látogatóinak rendszeresen megmutatjuk a szállásokat is, ha azokban éppen nincs vendég. Az összhatásra jellemző, hogy belépve a szállás céljára átalakított épületekbe, a látogatók rendszerint megkérdezik egymástól: - Drágám, nem tudod, hogy mi miért nem itt szálltunk meg?
A veleméri Cserépmadár szállás utcafrontja liliomokkal