Magyarszombatfa fekvése - látnivaló - rendezvény - magyarszombatfai Fazekasnapok - magyarszombatfai Fazekasház - ajánlott őrségi szállás

 

A magyarszombatfai Fazekasház boronákból (fagerendákból) épült

Magyarszombatfa fekvése

Magyarszombatfai kódisállásos téglaház

 

Magyarszombatfa az Őrség délnyugati csücskét képező Belső Őrség egyik települése a szlovén határ mentén, a Veleméri-völgyben. Két – egykor önálló – falu (Magyarszombatfa és Gödörháza) 1973-ban történt egyesítéséből jött létre igen gyenge minőségű (csak „sütve jó” – azaz fazekasoknak való) földeken.

A település és környéke a régészeti emlékek alapján már az őskorban is lakott hely volt, mert a kőkorszak viszonyai közepette ezen a tájon biztos megélhetést lehetett találni. Valami nagyon el van fuserálva ezen a világon, hogy ebbena modern korban ugyanez sehogyan sem akar sikerülni.

Az itt élő őslakos néptörzseket a kelták, majd a rómaiak hódították meg. A hódítók általában nem változtatták meg teljesen a lakosság összetételét, csak felülrétegződtek az itt élőkre. A rómaiak uralmát a rövid ideig tartó hun fennhatóság váltotta fel, azonban ez a népvándorlásokkal terhes időszak – ahogyan ez Európa más tájain is történt – nem múlt el nyomtalanul. Az Őrségben nagy valószínűséggel máig itt élnek a hunok leszármazottai. Nyugaton lakatlan gyepűt alakítottak ki, de a Borostyánkő úton a kereskedők biztonságban közlekedhettek. 

A IX. század közepén az Őrség területét grófságokra osztották, s kialakultak a világi és egyházi igazgatási egységek, a vezetők birtokadományt kaptak. Taksony fejedelem az avar gyepük felhasználásával alakította ki a gyepüket és építette meg a határhoz vezető utakat. Azonban sem Szombatfa, sem Gödörháza nem tartozott a honfoglalás korára visszamenő települések közé.

A falu neve 1907 óta Magyarszombatfa, régebben Szombatfa. A lakosság zömében őrségi családokból származik; eredetileg mezőgazdaságból, erdőgazdaságból, famunkákból és fazekasságból élt. A népesség a XIX. században mutatott növekvő számot, amikor a falu szokásrendje szilárd volt, amikor a trianoni országcsonkolás meg az állami beavatkozás még nem akadályozta a boldogulást és a szorgalmas lakosság úrrá tudott lenni a nehézségeken.

 

Tóth Jancsi magyarszombatfai fazekas mester edénye a veleméri Sindümúzeum kiállításáról

 

Trianon után a fejlődés megtorpant, a II. világháború után a határsávnak köszönhetően a visszaesés fokozottabban jelentkezett. A hatalom számára nem volt kívánatos semmilyen iparfejlesztés, különösen nem volt az a magángazdaságok fejlődése. A gazdaság támogatása helyett a jobb gazdák üldözése, agyonverése és internálása jött szokásba. Jellemző az ötvenes évek őrségi viszonyaira, hogy a kisöpört padlású parasztcsaládok akkor jutottak kenyérhez, amikor a városon élő rokonaiktól kaptak ajándékba.

A település fazekasai, hogy a kenyerüket megmentsék, közös vállalkozást alapítottak, majd azt felajánlották az államnak. Ennek köszönhetően a Kerámiagyár egészen a rendszerváltásig megmaradt és vagy száz embernek adott munkát. A termelés azonban az állami vállalatok egy részénél megszokott módon alig vegetált: a megfelelő érdekeltség, irányítás és munkamorál hiányában igen alacsony hatékonyságú volt, ami a selejt magas arányában mutatkozott meg. A gyárat időnként a megyei vezetők egy-két vacsorával megvásárolható jóindulata mentette meg a csődtől. A rendszerváltás után azonban ez a szisztéma már nem működött tovább, s a gyár hamarosan bezárt. Az épületekben ma egy Zalaegerszegről idetelepült kisvállalkozás kályhacsempéket gyárt jóval kisebb létszámmal, de nyereségesen.

Az 1990-es évek politikai és társadalmi változásai nyomán a foglalkoztatási szerkezet alapvetően megváltozott. A nagyüzemi kerámiagyártás és a szövetkezeti mezőgazdálkodás helyett ma kisvállalkozások, kisgazdaságok jelentik a megélhetés forrását.

A lélekszám az 1970-es évektől folyamatosan csökken, napjainkban mindössze 278 fő. A születések száma alacsony, az elhalálozásoké ennél lényegesen magasabb. Nem ígér sok jót, hogy a lakosok több mint fele nyugdíjas.

Magyarszombatfa, Fazekasnapok

 

Az elvándorlásnak is köszönhető népességfogyás azzal lenne lassítható, ha a fiatalok munkalehetőséghez jutva itthon maradhatnának. Erre a turizmus kínálna lehetőséget, ha a gazdasági válság miatt nem csökkenne évről évre a vendégek száma, és nem lenne túlkínálat a szállásokból. A környező infrastruktúra a tőkeerős vállalkozásokat nem vonzza, ezért a munkaerőt foglalkoztató ipartelepítésre a falu nem nagyon számíthat. Ilyen körülmények között a meglévő erőforrásokra kellene támaszkodni, ami nagyjából a szép természeti környezetet és a kitűnő minőségű tűzálló agyagot jelenti.

Szerencsére a szép környezet vonzza a pihenni vágyókat, akik közül sokan vásároltak házat a településen. E külföldről, vagy az ország más vidékéről ideérkező bebírók a falu megújításának segítői lettek. Az általuk megvásárolt és felújított, legalább hétvégeken élettel megtöltött régi, értékes épületek nélkülük jórészt elpusztultak volna. A felújításokkal és az ingatlanhasznosítással munkát is adnak a környékbelieknek. A falu tehetséges vezetésének köszönhetően az eltelt másfél évtizedben a víz, telefon, gáz- és úthálózat kiépült illetve megújult, a szennyvízhálózat és -tisztítás is megvalósult. Megoldódott a szilárd hulladékok szervezett gyűjtése és szállítása is.

A magyarszombatfai vezetők szerencsés hozzáállását jelzi, hogy a falu honlapján kiemelik: a rendezési terv támogatja az új építkezéseket. Nincs ez így minden őrségi településen. A szomszédos Veleméren például a polgármester és a körjegyző javasolta egy szomszédnak, hogy mondvacsinált ürügyekkel fellebbezze meg egy új szálláshely első fokon megadott építési engedélyét; miközben a falu nem engedélyezte a telek mellett futó egyetlen út használatát a vendégháznak.

A falu közepén néhány elhagyott romos épület felújításával osztrák tőkéből 50 férőhelyes szálláshely épült, ahol étterem, játszótér, úszómedence, tekepálya várja a vendégeket. Azonban a nagy tőkebefektetéssel épült komplexum a felépítése óta veszteséges a téli üresjárat és a bérterhek miatt.

 

Magyarszombatfa, Fazekasnapok

 

Az Őrség gazdag vadállományát ismerhette meg a látogató a Vadászati Állandó Kiállításon, amely a 2011-es évben elszenvedett milliós veszteség miatt 2012-ben feltehetően bezár. A veszteségek a bérköltségből, az épület után az Önkormányzatnak fizetett magas bérleti díjból és a látogatószám drasztikus csökkenéséből adódtak.

A helyi és környékbeli gyümölcsösök termésének jelentős hányadát dolgozza fel az önkormányzat szeszfőzdéje. Ennek a termelését egyelőre nem vetette vissza a közelmúltban engedélyezett házi pálinkafőzés. A veleméri Cserépmadár szállás portáján termett gyümölcsből is itt főznek kitűnő minőségű pálinkát.

Magyarszombatfa és Gödörháza gazdag népi építészeti értékekben. A védelemre érdemes több száz éves faházak agyaggal tapasztottak, s eredetileg zsupptetősek voltak (A Fazekasház ma is ilyen). Ezek a régi boronaházak ma már korszerű belső tervekkel rendelkeznek. Sok közülük ma is használatban van lakásként, vagy hétvégi házként. A védendő épületek másik csoportját képezik a jobb módúak tornácos téglaépületei, amelyek közül néhány ma már üresen áll. Többnyire külföldiek, vagy hazai városlakók vásárolták meg ezeket, akik a felújítás után jellemzően hétvégi házként használják őket. Építészeti és funkcionális szempontból is értékes még a gödörházi fa harangláb, amely az 1700-as évek végén épült.

 

Lovastanya Magyarszombatfán

Látnivaló

  

- Fazekasház; Tel: (94)544-003, nyitva május 1-től szeptember 30-ig, hétfő kivételével naponta 10.00-16.00 óráig. Belépődíj felnőtt: 100,-Ft, diák, nyugdíjas: 70,-Ft.

- Albert Attila fazekas műhelye Magyarszombatfán.

- Czugh Zsuzsa fazekas műhelye Magyarszombatfán.

- Cseke János fazekas műhelye Magyarszombatfán.

- Cukrászda Magyarszombatfán.

- Ginti étterem Magyarszombatfán.

- Vadászati kiállítás Magyarszombatfán.

- Pálinkafőző Magyarszombatfán.

- Kilátó Magyarszombatfán.

- Czugh János fazekas emlékszobája Magyarszombatfán.

- MAT Kerámia Kft. telephelye és bemutatóterme (cserépkályhák). Bővebben.

 

 

A Dávid Éva veleméri keramikus által díszített csempékből rakott cserépkályha a magyarszombatfai MAT kerámiaüzem kínálatában

 

Magyarszombatfai Fazekasház

A magyarszombatfai Fazekasház egy kétszáz éves boronafalú lakóházból kialakított kicsinyke múzeum, amely az Őrség egyik legkedvesebb és leghitelesebb helyszíne. Az épület egy valaha élt gerencsér lakóháza, amely a falura maradván múzeumként használtatik. A portán korongozás-bemutatót szoktak tartani s a vállalkozókedvűek ki is próbálhatják a saját ügyességüket. Hagyományos fatüzelésű kemencében ki is égetik az elkészült tárgyakat. Ilyen égetésre azonban ritkán, leginkább a Fazekasnapok alkalmából kerül sor. A kicsiny épületben berendezett múzeum a Körmendi Vármúzeum és Nagy Zoltán múzeológus, megyei múzeumigazgató személyes támogatását élvezi, ami garantálja a látnivalók szépségét és hitelességét.

 

 

A magyarszombatfai Fazekasház

 

Magyarszombatfa, Fazekasház

 

 A Magyarszombatfával egyesült Gödörházán is vannak a falusi turizmus vándorai számára jelentőséggel bíró látnivalók:

 - Vörös Ferenc fazekas műhelye Gödörházán.

- Buzás Attila kecskesajt-üzeme Gödörházán.

- Harangláb Gödörházán.

A gödörházi harangláb magasságát még császári rendelet korlátozta

 

A magyarszombatfai és gödörházai szállások vendégei akár gyalogosan is elindulhatnak megtekinteni a szomszédos Velemér látnivalóit, mert a két település annyira közel van egymáshoz.

- Velemér messze földön ismert látnivalója az Árpád-kori freskókkal díszített Szentháromság-templom. A műemléktemplom gondnoka: Szabó Elek, Fő u. 54., tel: (94)444-247, nyitvatartás minden nap 9-17; Belépődíj: gyerek 150 Ft/fő, felnőtt 300 Ft/fő.

- Sindümúzeum a 7500 éves szentgyörgyvölgyi tehénszobor hiteles másolatával (amelyen székely jelek előképeivel írt magyar nyelvű szöveg van rögzítve), őrségi cserépedényekkel, bútorokkal, népi hieroglifákkal és szakszerű vezetéssel.

- Műemlékjelleggel berendezett, vendégek nélküli napokon megtekinthető épület a Cserépmadár szállás és a Csinyálóház (ez utóbbi egy különleges szépségű szálláshely nászutasoknak).

- A faluban van a Cipó étterem/borozó (annak a kertjében egy tóka) és

- két tájház is.

- Meglátogatható Dávid Éva habán és reneszánsz edényeket kibocsátó kerámiaműhelye és

- Balogh István Péter festőművész műterme is.

- Szép tájon vezet végig a Velemér-patak mellett futó országút,

- a tájismertető táblákkal rendelkező sárgaliliom tanösvény és

- az országos kék túra útvonala.

- A Velemérből kiinduló gyalogos, kerékpáros, vagy autós túrákat térképes túrakártyák segítségével lehet végigjárni (ezeket a Cserépmadár szállás és Csinyálóház vendégei vehetik igénybe).

 

Magasles Magyarszombatfán

Rendezvény

Házi piac, játékkal egybekötve a magyarszombatfai Fazekasház portáján

 

- Májusban májusfa állítás és kitáncolás.

- Júliusban Fazekasnapok,

- Augusztusban Szent István ünnep,

- Érdemes meghallgatni a helyi citerazenekar alkalmi fellépéseit is. Tel: (94)544-003.

 

 

Egy fazekas árukészlete a magyarszombatfai Fazekasnapokon

 

Ajánlott őrségi szállás 

 

A veleméri Cserépmadár szállás (egy háromszobás őrségi szálláshely) főbejárata

 

A veleméri Csinyálóház mellett az véle egy portán lévő Cserépmadár szállást is ajánljuk. A Csinyálóház (2 háló, 5 ágy, fürdőszoba, konyha, terasz) nászutas párnak, vagy gyermekes családnak megfelelő. A Cserépmadár szállás (3 szoba, 3 fürdőszoba, 11 ágy, konyha, étkező) inkább baráti családokból álló csoportnak ajánlható.

Honlap: www.cserepmadar.hu . Telefon: +36(20)534-2780 . Villanyposta: cserepmadar@gmail.com .

 

A veleméri Cserépmadár szállás és a Sindümúzeum épülete

  

A veleméri Cserépmadár szállás nászutasok helyett inkább csoportoknak, baráti családoknak van teremtve.

Árak és foglalás. Honlap: www.cserepmadar.hu . Telefon: 06(20)534-2780. Hívja most!

 

A veleméri Cserépmadár szállás parasztházból lett az őrségi falusi turizmus kedvelt kiindulópontja

 

 Az Őrségben a falusi turizmus (szállás, vendégház, apartman, panzió és egyéb szálláshely fejlesztése) terén jelentős előrelépés történt az utóbbi években. Ennek köszönhetően sok panzió, vendégház, apartman (szebb szóval: lakosztály) és egyéb szállás nyílt meg az őrségi településeken. Van olyan őrségi falu, ahol nagyobb a turisztikai szálláshelyek fogadó kapacitása, mint a lakosság lélekszáma. Akinek van egy üres szobája, vagy háza; az már szállást, vendégházat, apartmant alakított belőle és bejelentkezett a falusi szállás kínálói közé. Ez természetes, hiszen minden őrségi család képes lehet egy kisebb szálláshely fenntartására.

 

A veleméri Cserépmadár szállás (egy háromszobás, három fürdőszobás őrségi lakosztály) utcai homlokzata orgonavirágzáskor

 

Megjelentek ugyanakkor a tőkeerős vállalkozók is, akik néha több százmilliós beruházással 50 főnél is nagyobb befogadóképességű panziók, vendégházak és szálláshelyek megjelenését segítették elő. Van olyan is, aki csak egy parasztházat újított fel s egy-két őrségi alkalmazottat távolról foglalkoztatva, megpróbálja kamatoztatni a befektetett tőkéjét. Gyakoribb, hogy egy-egy megüresedett őrségi ingatlant, vagy csak néhány szobát a rokonok hasznosítanak szálláshely céljára. A hírekben megjelent, hogy a gazdasági válság hatására a szálláshelyek harmada bezárt - ezt azonban a saját tapasztalataim alapján nem tudom alátámasztani. A szálláshelyek, panziók, vendégházak és magánszállások túlkínálata valóban teremtett némi feszültséget, de ez a szálláshelyek folyamatos fejlesztését eredményezi.

 

A veleméri Cserépmadár szállás (egy 11 személyt befogadó őrségi szálláshely) 4 ágyas Kamra szobájának részlete

 

A szállások versenye oda vezetett, hogy a szállás adása mellett ma már valami turisztikai többletet is kell nyújtani a falusi turizmus vándorainak. A tőkeerős szálláshely fürdési lehetőséget és éttermi szolgáltatásokat kínál (ez az összetettebb vállalkozási szerkezet úgy is kialakulhat, hogy egy fürdő, vagy étterem kezd szállás adásába - amire szintén van példa). Azonban a tőkeerős fejlesztéseknek is van korlátja. Akad rá példa, hogy a nagyobb panzió a magas rezsiköltség miatt nem lehet nyereséges és eladni is csak a beruházási költség töredékéért lehetne. Mert nem lehet minden őrségi szállás mellé rentábilis fürdőt és éttermet építeni. A kisebb őrségi szállások többnyire valamilyen olcsó megoldást választanak s például kulturális programot és egyfajta őrségi hangulatot kínálnak. A szállás területén bemutatják az Őrség népi kultúráját - egy múzeumként berendezett helyiséggel, vagy a szállás múzeális értékű berendezésével. E kisebb őrségi szállások fennmaradását segíti még, hogy azt az elkülönült nyugalmat tudják biztosítani, amit a városok forgalmától menekülö vendég keres az Őrségben. Azaz itt egymásra talált a turisztikai kereslet és az, amit az Őrség lakossága a szállás terén nyújtani tud. A vendég nem ritkán azért jön e szép tájra, mert a szállás nyugalmát meghitt elkülönültségben kívánja élvezni a párjával, a családjával, vagy a barátaival. Falusi parasztházat keres, ahol megtapasztalhatja a csendet és a Őrség természeti szépségeit.  Miközben a nagy befogadóképességű panziók ezt csak csökkentett mértékben képesek biztosítani, a fogyatkozó őrségi lakosságszám miatt megüresedő szép házakból kialakítható kisebb szállások éppen ilyen célra alkalmasak. Ez azt jelenti, hogy a parasztházakból kialakított kis őrségi szállás is létjogosult, meg a nagyobb panzió is. Sőt, egymásra is vannak utalva, mert a nagyobb szálláshely éttermét és fürdőjét csak a közeli kis szallások vendégei tehetik rentábilissá; miközben a kis szállás vendégének is hasznára lehet a közeli étterem és medence.

 

A veleméri Cserépmadár szállás (egy 3 szobás, 11 fő elszállásolására alkalmas őrségi lakosztály)  4 ágyas belső szobája

 

Hogyan illeszkedik e képbe a veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóház? Hogyan tagozódik be az őrségi szállások, szálláshelyek, panziók, vendégházak, lakosztályok, parasztházból kialakított magánszállások és nagyobb szállodák sorába?  Nos, elsősorban az adottságok határozzák meg a lehetőségeket. Ezek a szállás céljára szolgáló veleméri épületek az egyik legyszebb (ha nem a legszebb) őrségi tájban épültek meg. A dombtetőn lévő szállások körül virágzó rétek, néhány száz méterre patakok és erdők találhatók. Jellemzője a portának és Velemérnek a béke és szépség. Amikor egy végtelen csendben átaludt, pihentető éjszaka után kilépünk a teraszra és megrészegülünk a tájat átlengő boldog madárcsicsergéstől, vagy a virágzó árnyékliliomok illatától - akkor nehezen felejthető élménnyel gazdagodunk. Évekig hálásan emlékezhetünk rá s erőt ad az elkövetkező munkához. Az épületeket elsősorban őrségi parasztbútorokkal rendeztük be, amelyeket saját tervezésű elemekkel egészítettünk ki - de van egy múzeumunk is. A Sindümúzeum látogatóinak rendszeresen megmutatjuk a szállásokat is, ha azokban éppen nincs vendég. Az összhatásra jellemző, hogy belépve a szállás céljára átalakított épületekbe, a látogatók rendszerint megkérdezik egymástól: - Drágám, nem tudod, hogy mi miért nem itt szálltunk meg?

 

A veleméri Cserépmadár szállás (egy 3 szobás őrségi lakosztály) étkező-előtere