A Zalalövői Salla Múzeum a római korban itt állt város leleteit és a kertjében a belőle fennmaradt romokat mutatja be. Az őrségi szállások vendégei jól teszik, ha megtekintik ezt a kis múzeumot, mert hasznos tudnivalókkal lesznek gazdagabbak. Például azzal, hogy a Salla városnév a magyar Zala, szalag, csillog, csillan, sellő szavak rokona s a Balaton Pelso "Belső, Bél isten" nevével együtt arról tanúskodik, hogy a területen már a római kor előtt is magyarral rokon nyelvet beszélő nép élt.
Ez a meghökkentő következtetés (a magyar őshonosság feltételezése) korántsem példátlan és bizonyítatlan.
- Ezt támasztja alá a közeli Szentgyörgyvölgyön előkerült neolitikus tehénszobor, amelyen székely szójelekkel írt magyar nyelvű felirat van (eredetije a Magyar Nemzeti Múzeum régészeti kiállításán, hiteles másolata pedig a veleméri Sindümúzeumban tekinthető meg).
- Hasonló álláspontot foglalt el nemrég Mario Alinei professzor is. Szerinte az etruszkok, akik a magyar legközelebbi rokonának tekinthető nyelven beszéltek, innen vándoroltak Itáliába kb. 5000 évvel ezelőtt. A magyar őshonosság hirdetői közé tartozott Magyar Adorján és Kolozsvári Grandpierre Endre is.
A zalalövői római kori épületmaradványok egy hajdani előkelő állami szálláshelyet idéznek, amelyben császárok is megszálltak. A zalalövői múzeum kiállító helyiségében egy állandó kiállítást tekinthet meg a látogató, amely Zala megye római korát mutatja be. Van egy kamara-kiállítás is a központi vitrinben: Kereskedelem, amphorák és "terra sigillaták" címmel. Az első terem a római kori temetkezési szokásokat mutatja be. A falak mentén sírkövek, és osszáriumok láthatók a Kr. utáni I.-II. sz. fordulójától a IV. sz.-ig terjedő időszakból. A második teremben a mindennapi élet használati tárgyait láthatjuk. Az üvegvitrinekben a helyi és import kerámia - és fémtárgyak, ékszerek, író- és varróeszközök, fenőkövek, orsógombok stb. láthatók. A harmadik terem egy jellegzetes római ház átriumának installációja. A romkertben a IV. századi úti állomás maradványainak egy része, valamint egy II. századi, fürdővel ellátott polgárház helyiségei láthatók. Az úti állomás méreteire jellemző, hogy a falait 270 cm mélyen alapozták, és hogy a mai Zalalövőn sincs ekkora középület, beleértve a templomot és az iskolát is. Mellette halad el mellette a Borostyánkő út, amelynek burkolata több helyen eredeti állapotában megmaradt.
Nyitvatartás:
Hétfő zárva
Kedd 9:30-12:00 12:30-17:00
Szerda 9:30-12:00 12:30-17:00
Csütörtök 9:30-12:00 12:30-17:00
Péntek 9:30-12:00 12:30-17:00
Szombat 9:30-12:00 12:30-17:00
Vasárnap 10:00-12:00 12:30-16:00
Belépőjegy árak:
Felnőtt: 500.- Ft/fő
Gyerek, diák, nyugdíjas: 300.- Ft/fő
Csoportos felnőtt (8 főtől): 350.- Ft/fő
Csoportos gyerek, diák, nyugdíjas (8 főtől): 200.- Ft/fő
Családi (2 felnőtt + 2 gyerek): 1000.- Ft
Az öt fő elhelyezésére alkalmas Csinyálóház két hálóval, fürdőszobával és étkezőkonyhával várja a vendégeit (nászutas párnak, vagy gyermekes családnak ajánljuk). Árak és foglalás.
A véle egy portán található Cserépmadár szállás egy 3 szobás, 3 fürdőszobás, nagy konyhával és étkezővel rendelkező őrségi jellegű vendégház. Kisebb csorportnak ajánljuk, de szobánként is kivehető. Tel: 06205342780. Weblap: http://www.cserepmadar.hu, e-mail: foglalas@cserepmadar.hu A szállásdíj kifizethető SZÉP Kártya segítségével is. A veleméri Cserépmadár szállás nászutasok helyett inkább csoportoknak, baráti családoknak van teremtve. Egész ház (3 szoba, 3 fürdőszoba, konyha, étkező, 11 ágy).