A portán több kerti asztal is van székekkel, nem okoz gondot a békés beszélgetések helyszinének kiválasztása

 

  

A vendégeink két holdas területet használhatnak, amely nincs körülkerítve, ezért a táj a páratlan szabadság és tágasság érzetét kelti. A rendelkezésre álló tér két egymással szemközt lévő telket jelent, ezek között fut a Fő utca. Mivel ez egy szeres település, a faluban nem alakultak ki szabályos házsorok, a házak között virágos rétek, gyümölcsösök, erdők vannak. Az egész táj emlékeztet egy hatalmas parkban elszórt épületekből álló barokk kastély-együttesre; azzal a különbséggel, hogy itt kódisállásos parasztházakat találunk a kaszálók között. A porta a veleméri műemléktemplom és a gödörházi harangláb között helyezkedik el, további látnivalók közelében. A ház előtt vezet el a Sárgaliliom-tanösvény és az országos Kék túra útvonala.

  

 

 

 

A porta épületei a dombtetőn, az úttól keletre foglalnak helyet. Egykor egy parasztgazdaság épületei voltak, mai nevüket újabban kapták. A Csinyálóház 5 ággyal rendelkező szálláshely. A Cserépmadár szállás egy százéves parasztház, ma 11 ággyal rendelkező szálláshely. A műemlékjellegű, ollólábas pajta tűzifa tárolására szolgál. A Boronaház földszintjén van a recepció, a tetőterében pedig a messze földről felkeresett Sindümúzeum. A Csinyálóház elnevezés Veleméren műhelyt jelent, ahol egykor fazekastárgyakat készítettek és famunkákat végeztek. Más portákon előfordult az is, hogy az öregek a csinyálóházba költöztek ki, ha a nagy ház az újabb nemzedékek miatt már szűknek bizonyult.

  

 A Csinyálóház teraszán üldögélő vendégeket augusztusban az árnyékliliom bódító illata lengi körbe

Az egyholdas, zöld, parkosított kertben található szekér minden gyereket játékra buzdít

  

 

 A keleti telek aljában lévő lápréten tavasszal szibériai nőszirom pompázik

  

A porta keleti felének végében fut a Velemér-patak (a térképeken Szentgyörgyvölgyi-patak néven szerepel). A domb és a patak között található egy védett természeti értékekkel rendelkező saját égerláp. A domb tövében tóka és forrásos terület van. A lápréten vadon tenyészik többek között a szibériai nőszirom, a mocsári gólyahír, a mezei zsurló, a sárga liliom, a sárga nőszirom és a szártalan kankalin is. Megfordul a lápréten a szigorúan védett haris (ez egy fogolyhoz hasonló madár) is, amelynek jellegzetes kiáltásait napnyugtakor lehet hallani. A dombtetőn, a házak mellett gyümölcsös és szőlőlugas emlékeztet az egykori parasztgazdaságra. Alma, szilva, szőlő és dió az étkezésekhez ingyenesen szedhető. A lugas mellett van a szalonnasütő- és bográcsozóhely (nyársat és tüzifát adunk hozzá).

   

 

A porta nyugati fele az erdőbe nyúlik, azon túl (két kilométerre) van a szlovén-magyar országhatár. Innen szarvasbőgés, kakukkszó meg rókaugatás szűrődik át. Néha legelésző őzeket is látni a teleknek ezen a részén. A domb tetejéről kipróbálható a saját visszhangunk, amelynek igénybevétele a ház vendégei számára – a visszhangnak kiáltott szavak, vagy mondatok hosszától függetlenül – teljesen ingyenes. Az erdőben gombaszezonban megdöbbentő mennyiségű gomba terem. Az erdő előterében van a Belső-patak völgye, amelyben – a patakot tápláló 3 forrás elapadása miatt – csak tavasszal és esőzések idején van víz. A Belső-patak partján található egy labdajátékokra alkalmas sík terület. Amennyiben a kedves vendégek ezt a pályát használni kívánják, érdemes ezt előre jelezni, hogy a pázsit megfelelő előkészítéséről időben gondoskodni tudjunk.