Csinyálóház - őrségi szállás, Velemér

Fekvése - nevezetességei - rendezvények - ajánlott őrségi szállás

Szalafő-pityerszeri pajta látogatókkal

Fekvése

Ajándékbolt Szalafő-Pityerszeren

Szalafő a nevét a határában eredő Zala folyóról, pontosabban annak Fekete-tónak, vagy Fekete-lápnak nevezett forrásvidékéről kapta, amely Szalafő közelében van, de már Orfalu területéhez tartozik. Szép, dombos vidék, amelyen a házak szellősen, egymástól kisebb-nagyobb távolságra épültek. Azaz Szalafő is hűen őrzi az Őrség falvaira máig jellemző honfoglalás-kori szeres településszerkezetet. Hét dombon épült, mindegyik dombja egy-egy szer. Ezek neve: Alsószer, Csörgőszer, Felsőszer, Gyöngyösszer, Papszer és Templomszer, illetve Pityerszer. A szerek közül legismertebb a Pityerszer, az ott eredeti állapotukban megőrzött egykori parasztporták miatt.

A település az Őrség része, de a XIX. században (Velemérrel együtt) a Tótsági járáshoz sorolták. Ezt a járást ama Habsburg szándék hozta létre és bővítette ki színmagyar falvakkal, amely a nemzetiségeket a magyarság ellen kívánta kijátszani és kihasználni.

Szalafő lakosai jelentős számú vendégházat alakítottak ki, s a település vezetése a szállásadást a közösség jól felfogott érdekében mintaszerűen támogatja is. Ennek részeként például a napjainkban uniós támogatással bevezetésre kerülő internetes üvegkábelt nem engedték oszlopokon vezetni, hogy a tájat ne csúfítsák el az oszloperdővel. Ugyanezt Veleméren csak részben – a műemlék jellegű házak közelében – lehetett elérni; mert a falu vezetése ismeretlen oknál fogva az üvegkábelt fektető szolgáltatónak kedvezőbb oszlopos vezetéshez ragaszkodott, s a földkábel fektetését javasló lakossági kezdeményezéssel szemben foglalt állást.

A leggyakrabban fényképezett szalafő-pityerszeri épület a kástu, amelynek neve a kastély szavunk (az pedig a latin castellum) rokona lehet

Nevezetességei

A kástu oldalról és egy lakóépület

Pityerszeren az eredeti helyükön, falumúzeum formájában őrizték meg és mutatják be az őrségi népi építészet emlékeit. A szer egy pityer nevű madárról kaphatta a nevét, amelyik itt nagyobb tömegben tartózkodott. Az épületek ma is az eredeti környezetükben, korhű berendezéssel állnak a látogatók rendelkezésére. A skanzen nevezetességei közé tartozik a „kerített ház” és az „emeletes kástu”. Ezek az országban csak itt találhatók. A kástu mellett látható az úgynevezett tóka, az őrségi parasztporták jellegzetes tartozéka. Ez tulajdonképpen egy – az agyagos talajba ásott – vízzel teli gödör; amely az állatok számára szükséges itatóvíz gyűjtésére és tárolására szolgált. Ha a szükség úgy kívánta, a vizét főzésre, vagy mosásra is felhasználták.

A falu református temploma 1842-ben épült, azóta többször felújították.

Fekete tó, más néven Fekete-láp: egy nagy kiterjedésű szigetszerű láp, Magyarország egyik legkiemelkedőbb jelentőségű, egyben legvédettebb természeti értéke. A láp már a szomszédos Orfalu község területére esik, Szalafő és Farkasfa falvakhoz közel. A helyet nagy kiterjedésű erdő veszi körül, az út nehezen járható. A Fekete-tóból ered a Zala folyó. A tó helyén a néphagyomány szerint egykor egy templom állott, amelyet Isten elsüllyesztett és helyében a tavat fakasztotta.

Szalafő-pityerszeri melléképületek

Rendezvények

Szalafő-pityerszeri pajta

Szalafő programjai ugyanazok, amelyeket az Őrség minden településén egyaránt megtartanak, vagy amelyek az Őrség minden települése számára fontossággal bírnak. Ilyen június utolsó hétvégéjén az Őriszentpéteren megtartott Őrségi vásár, ahol a szalafőiek is megjelennek; pünkösdkor a Virágzás napjai; augusztus közepén Hétrétország (a nyitott porták fesztiválja); október közepén pedig az Őrségi Tökfesztiválhoz kapcsolódva szüreti felvonulást rendeznek.

Meszelt falu boronaépület Szalafő-Pityerszeren

Lakószoba Szalafő-Pityerszeren

Szőlővel befuttatott lakóház-homlokzat Szalafő-Pityerszeren

Szalafő-pityerszeri udvar

Ajánlott őrségi szállás

A veleméri Csinyálóház mellett (amelynek a honlapját most olvassa), a véle egy portán lévő Cserépmadár szállás (egy igazi őrségi vendégház) szolgáltatásait is ajánljuk. Honlap: www.cserepmadar.hu telefon: 06(20)534-2780 villanyposta: cserepmadar@gmail.com . A foglaltságról tájékozódhat, az árakat kiszámíthatja, a foglalást is kezdeményezheti ide kattintva.

A veleméri Cserépmadár szállásnak nevet adó százéves agyagmadár (fotógrafika)

Velemér, Cserépmadár szállás, festett ajtó sarka

A veleméri Csinyálóházzal (2 háló, 5 ágy) egy portán található a Cserépmadár szállás (3 szoba, 11 ágy), egy százéves parasztház, amely szintén az őrségi falusi turizmus szolgálatában áll. Honlap: www.cserepmadar.hu . Telefon: 06(20)534-2780. Villanyposta: cserepmadar@gmail.com .

A veleméri Cserépmadár szállás homlokzata orgonavirágzás idején

A veleméri Cserépmadár szállás (3 szoba, 11 ágy, 3 fürdőszoba, konyha, étkező/előtér) valamivel olcsóbb a Csinyálóháznál, mert nászutasok helyett inkább csoportoknak, baráti családoknak van teremtve s érvényesülhet a csoportkedvezmény.

A veleméri Cserépmadár szállás (egy 11 személyes őrségi lakosztály) 4 ágyas Belső szobájának részlete

Az öt fő elhelyezésére alkalmas Csinyálóház két hálóval, fürdőszobával és étkezőkonyhával várja a vendégeit (nászutas párnak, vagy gyermekes családnak ajánljuk). Árak és foglalás. Vagy hívja most a 06(20)534-2780-as telefonszámot!

A véle egy portán található Cserépmadár szállás egy 3 szobás, 3 fürdőszobás, nagy konyhával és étkezővel rendelkező őrségi jellegű vendégház. Kisebb csorportnak ajánljuk, de szobánként is kivehető. Tel: 06(20)534-2780. Honlap: cserepmadar@gmail.com . Villanyposta: cserepmadar@gmail.com . A szállásdíj kifizethető SZÉP Kártya segítségével is. A veleméri Cserépmadár szállás nászutasok helyett inkább csoportoknak, baráti családoknak van teremtve. Egész ház (3 szoba, 3 fürdőszoba, konyha, étkező, 11 ágy) Árak és foglalás. Vagy hívja a 06(20)534-2780-as telefonszámot!

A veleméri Cserépmadár szállás (egy parasztházból kialakított őrségi vendégház) bejárata

Az Őrségben a falusi turizmus (szállás, vendégház, apartman, panzió és egyéb szálláshely fejlesztése) terén jelentős előrelépés történt az utóbbi években. Ennek köszönhetően sok panzió, vendégház, apartman (szebb szóval: lakosztály) és egyéb szállás nyílt meg az őrségi településeken. Van olyan őrségi falu, ahol nagyobb a turisztikai szálláshelyek fogadó kapacitása, mint a lakosság lélekszáma. Akinek van egy üres szobája, vagy háza; az már szállást, vendégházat, apartmant alakított belőle és bejelentkezett a falusi szállás kínálói közé. Ez természetes, hiszen minden őrségi család képes lehet egy kisebb szálláshely fenntartására. Megjelentek ugyanakkor a tőkeerős vállalkozók is, akik néha több százmilliós beruházással 50 főnél is nagyobb befogadóképességű panziók, vendégházak és szálláshelyek megjelenését segítették elő. Van olyan is, aki csak egy parasztházat újított fel s egy-két őrségi alkalmazottat távolról foglalkoztatva, megpróbálja kamatoztatni a befektetett tőkéjét. Gyakoribb, hogy egy-egy megüresedett őrségi ingatlant, vagy csak néhány szobát a rokonok hasznosítanak szálláshely céljára. A hírekben megjelent, hogy a gazdasági válság hatására a szálláshelyek harmada bezárt - ezt azonban a saját tapasztalataim alapján nem tudom alátámasztani. A szálláshelyek, panziók, vendégházak és magánszállások túlkínálata valóban teremtett némi feszültséget, de ez a szálláshelyek folyamatos fejlesztését eredményezi. A szállások versenye oda vezetett, hogy a szállás adása mellett ma már valami turisztikai többletet is kell nyújtani a falusi turizmus vándorainak. A tőkeerős szálláshely fürdési lehetőséget és éttermi szolgáltatásokat kínál (ez az összetettebb vállalkozási szerkezet úgy is kialakulhat, hogy egy fürdő, vagy étterem kezd szállás adásába - amire szintén van példa). Azonban a tőkeerős fejlesztéseknek is van korlátja. Akad rá példa, hogy a nagyobb panzió a magas rezsiköltség miatt nem lehet nyereséges és eladni is csak a beruházási költség töredékéért lehetne. Mert nem lehet minden őrségi szállás mellé rentábilis fürdőt és éttermet építeni. A kisebb őrségi szállások többnyire valamilyen olcsó megoldást választanak s például kulturális programot és egyfajta őrségi hangulatot kínálnak. A szállás területén bemutatják az Őrség népi kultúráját - egy múzeumként berendezett helyiséggel, vagy a szállás múzeális értékű berendezésével. E kisebb őrségi szállások fennmaradását segíti még, hogy azt az elkülönült nyugalmat tudják biztosítani, amit a városok forgalmától menekülö vendég keres az Őrségben. Azaz itt egymásra talált a turisztikai kereslet és az, amit az Őrség lakossága a szállás terén nyújtani tud. A vendég nem ritkán azért jön e szép tájra, mert a szállás nyugalmát meghitt elkülönültségben kívánja élvezni a párjával, a családjával, vagy a barátaival. Falusi parasztházat keres, ahol megtapasztalhatja a csendet és a Őrség természeti szépségeit. Miközben a nagy befogadóképességű panziók ezt csak csökkentett mértékben képesek biztosítani, a fogyatkozó őrségi lakosságszám miatt megüresedő szép házakból kialakítható kisebb szállások éppen ilyen célra alkalmasak. Ez azt jelenti, hogy a parasztházakból kialakított kis őrségi szállás is létjogosult, meg a nagyobb panzió is. Sőt, egymásra is vannak utalva, mert a nagyobb szálláshely éttermét és fürdőjét csak a közeli kis szallások vendégei tehetik rentábilissá; miközben a kis szállás vendégének is hasznára lehet a közeli étterem és medence.

A veleméri Cserépmadár szállás (egy 3 szobás, 3 fürdőszobás, konyhával és étkezővel rendelkező őrségi lakosztály) előtere

Hogyan illeszkedik e képbe a veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóház? Hogyan tagozódik be az őrségi szállások, szálláshelyek, panziók, vendégházak, lakosztályok, parasztházból kialakított magánszállások és nagyobb szállodák sorába? Nos, elsősorban az adottságok határozzák meg a lehetőségeket. Ezek a szállás céljára szolgáló veleméri épületek az egyik legyszebb (ha nem a legszebb) őrségi tájban épültek meg. A dombtetőn lévő szállások körül virágzó rétek, néhány száz méterre patakok és erdők találhatók. Jellemzője a portának és Velemérnek a béke és szépség. Amikor egy végtelen csendben átaludt, pihentető éjszaka után kilépünk a teraszra és megrészegülünk a tájat átlengő boldog madárcsicsergéstől, vagy a virágzó árnyékliliomok illatától - akkor nehezen felejthető élménnyel gazdagodunk. Évekig hálásan emlékezhetünk rá s erőt ad az elkövetkező munkához. Az épületeket elsősorban őrségi parasztbútorokkal rendeztük be, amelyeket saját tervezésű elemekkel egészítettünk ki - de van egy múzeumunk is. A Sindümúzeum látogatóinak rendszeresen megmutatjuk a szállásokat is, ha azokban éppen nincs vendég. Az összhatásra jellemző, hogy belépve a szállás céljára átalakított épületekbe, a látogatók rendszerint megkérdezik egymástól: - Drágám, nem tudod, hogy mi miért nem itt szálltunk meg?