A falusi turizmus fogalma - az őrségi falusi turizmus képei - az Őrség falusi turizmusa - Velemér falusi turizmusa - falusi szállás lefoglalása - ajánlott őrségi szállás

 

A veleméri csinyálóház logója

 

A falusi turizmus fogalma

A falusi turizmus a nevében is jelezett módon a vidéki – tehát nem városban, de nem is kiemelt üdülőhelyen fekvő – településeken (faluban, tanyán, tanyás térségben, szeres településen) folytatott turizmus. A turizmus nem csak szállásadást jelent, hanem az étkezéssel, a látnivalók felkeresésével, feltárásával és gondozásával, reklámozásával, a szórakoztatással és a táj bemutatásával kapcsolatos tevékenységek összességét is. Ez a szállást, az étkezési és programszervezési szolgáltatásokat egyaránt jelentheti. Az Őrség egésze megfelel a falusi turizmus kritériumának, mert az egyetlen Őriszentpéter várost kivéve, mindegyik település apró, sőt szeres jellegű. A falusi vendéglátás valójában bárhol szervezhető, ahol a vendégfogadás falusias jellege biztosítható és a közvetlen környék megfelel a falusi vendéglátással szemben támasztott követelményeknek. Ezek között a ház és az udvar, az utcakép és a lakónegyed megjelenése, felszereltsége, a szolgáltatások skálája tekinthető fontosnak. Általában egy régi parasztgazdaság körülményeit várjuk el egy szokásos falusi szálláshelytől - ami persze a falusi turizmus újabban épített szállásai esetében már nem jelenik meg. 

 

A veleméri Csinyálóház (egy ötágyas őrségi lakosztály) étkezője

 

A falusi turizmus az egyik legalkalmasabb módja annak, hogy a turista közvetlenül megismerhesse egy-egy tájegység (esetünkben az Őrség) életét és kultúráját. A falusi turizmus ezen felül úgy is értékelhető, mint a városi ember találkozása a természettel (amire szintén  alkalmat ad az Őrség). A falusi élet mindig is vonzotta a városlakót, aki szeretné újraépíteni kapcsolatát a természettel, újra megismerni vagy megtanulni azt, amit az ősei még tudtak, ismertek és gyakoroltak. A falusi ember jobb kapcsolatot tart a természettel, amiből a városi ember már egy ideje kiszakadt, de itt pótolhatja az elveszített tudást. Számára falun élni annyi, mint újra a természetben élni. Ehhez nélkülözhetetlen, hogy a falusi vendéglátásra berendezkedő falvak vonzó természeti környezetben legyenek. Ennek nem kell feltétlenül hegyvidéken vagy vízparton lenni – elég ha háborítatlanul természetes és az ember által még nem túlságosan átalakított. Az ennek a követelményrendszernek megfelelő őrségi szállás (szálláshely, vagy vendégház) számíthat a vendégek érdeklődésére.

 

A veleméri Csinyálóház egy fák között megbújó önálló épületben lévő őrségi lakosztály

 

A falusi turizmus több a szállás és az étkezés biztosításánál. Jelenti a hagyományos falusi környezet megőrzését, a mezőgazdaság, a népi kultúra, a folklór, a népi építészet és a népi mesterségek továbbélését segítő tevékenységet is. A falusi turizmus feladata egyrészt a falu népességmegőrző szerepének növelése is - ennek köszönhető az időnként hírből hallott állami támogatás. Másik megközelítésben a legősibb szállástípusok és a hagyományos vendégszeretet továbbélésének is tekinthető a falusi szállás. Az ismeretlen tájakon mozgó vándor mindig számíthatott arra, hogy az őrségi magyar ember hajlékában találhat fekhelyet, élelmiszert és éjszakai biztonságot magának, ha elfárad és rászorul. Harmadsorban a szabadidő eltöltéséhez szükséges kapcsolódó szolgáltatásokat (múzeumokat, éttermeket, termálstríndokat stb-t) is a falusi vendéglátás (turizmus) szerves részeként lehet kezelni. 

 

A veleméri Csinyálóház egyik báboskorlátja

 

A falusi-tanyai vendéglátás céljai a következők:

- A meglévő épületvagyon, a természeti értékek és erőforrások megőrzése és hasznosítása (ezért megengedhető, hogy melléképületekből alakítsanak ki szálláshelyeket, különösen akkor, ha ez a melléképület-jelleg a szállás értékét növelő módon, mintegy az érdekességét hangsúlyozva valósul meg).

- A természet és az épített környezet védelme, hagyományőrző fejlesztése (erre sok lehetőség kínálkozik az Őrségben és veleméren, ahol a szeres településszerkezetnek köszönhetően a házak és a természet kapcsolata máig eleven és közvetlen).

- A helyi foglalkoztatási lehetőségek bővítése, megélhetés vagy kiegészítő jövedelemforrás biztosítása (az Őrségben ez fontos szempont). 

- Az agrártermelés kiegészítése, alternatívája, a helyi termelésű, előállítású termékek számára értékesítési lehetőség biztosítása helyben, azaz összességében véve az ún. paraszti gazdálkodás gazdaságosságának növelése.

- A falu integrált fejlesztése, beleértve a falu arculatának megteremtését, illetve javítását, az esetleg jelentkező negatív előítéletek leküzdését és a falu hajdani rangjának visszaszerzését.

A veleméri Csinyálóház (egy nászutas párnak vagy gyermekes családnak ajánlható önálló lakosztály)  földszintje

 

A falusi turizmus kialakulását és fejlődését a kedvező természeti és épített környezeti adottságok természetesen nagymértékben elősegítik, de esetleges hiányuk, vagy a reméltnél, a szükségesnek ítéltnél kisebb vonzerejük nem teszi lehetetlenné az egyes falvak bekapcsolódását. Színvonalas szabadidős programokkal a természeti és műemléki látnivalók hiánya bizonyos mértékig ellensúlyozható. Azaz a falusi turizmus azokon a tájakon is megteremthető, ahol semmilyen vonzó látnivaló sem mutatható fel. Hasznos, azonban nem elengedhetetlenül szükséges, hogy a falusi turzimus fejlesztésére vállalkozó település egyedülálló turisztikai látnivalóval rendelkezzen. Vendégszeretettel és leleményességgel pótolható az esetleges hátrány. Velemér e szempontból kiemelten szerencsés helyzetben van, mert két különlegességet is fel tud mutatni: a műemléktemplomot és a Sindümúzeumot, amellyel turisztikai ajánlatának egyedi jelleget tud kölcsönözni.

 

Részlet a veleméri Csinyálóház emeleti hálószobájából

 

A falusi turizmus vándorai számára fontos szempontok:

- Egészséges környezet és szép táj.

- Felszereltségét és a kiszolgálást tekintve egyaránt minőségi szállás.

- Vendégszerető fogadtatás a helyi lakosok részéről.

- Ápolt falukép, nyugalom.

- Kiegyensúlyozott ár-szolgáltatás arány.

- Minőség az étkeztetésben (például helyi ételkülönlegességek).

- A szabadidős és sportfelszerelések jó állapota, minősége.

 

A veleméri Csinyálóház (egy nászutas párnak, vagy gyermekes családnak ajánlható önálló lakosztály) terasza - ahol jókat lehet beszélgetni 

 

Nagyobb eséllyel remélhet vendégeket az a falu, amely meg tudta őrizni a helyi népi építészet hagyományait, az épületek harmonizálnak egymással az utcákban, azaz az összbenyomás egységes falusi képet tükröz. Előnyt jelentenek a jó táji adottságok, az erdők, rétek, folyó- vagy más vízpartok közelsége, az érintetlen természet. Ugyancsak hasznos, ha a faluban vagy a környéken bemutatható népi mesterség vagy kézműipar található. Nem lebecsülendő előny a városokhoz mérten jó közbiztonság és minimális balesetveszély.

 

Részlet a veleméri Csinyálóház homlokzatáról

 

A falusi turizmus gyakorlata településenként különböző lehet! Profilt kell választani és ehhez igazodva, érdemes kialakítani valamilyen önálló település-arculatot. 

A vendégek visszajárnak, ha elégedettek és azt kapták, amire vágytak. A legjobb befektetés a turista igényeinek minél magasabb szintű kielégítése. Ráadásul az elégedett vendég a legjobb reklámhordozó, hiszen a falusi vendéglátás esetében nagyon nagy a személyes kapcsolatok szerepe, és egyik család gyakran a másiknak adja a címet, ahol ő jól érezte magát.

 

A veleméri Csinyálóház emeleti hálószobája

 

 Az őrségi falusi turizmus képei

 

A veleméri Cserépmadár szállás névadója a tetőn üldögélő kismadár

 

A veleméri Cserépmadár alkonyatkor

Az Őrség falusi turizmusa

Ha arra vagyunk kíváncsiak, hogy miként felel meg az Őrség falusi turizmusa a fentebb megfogalmazott követelményeknek, okunk van az elégedettségre is, meg a további munkára is. Az Őrség kiemelt szerepet játszik a hazai falusi turizmuson belül, mert a jól érzékelhetően csökkenő fizetőképes kereslet ellenére is állandónak tekinthető a vendégek érdeklődése. Ez elsősorban a táj adottságainak köszönhető, értve alatta a természeti környezetet és a műemlékek sajátos szépségét, valamint az őrségi emberek vendégszeretetét. Ez persze csak jó alapot jelent, amelyre még építkezni kell. Épült is seregnyi szálláshely (sátor, vályogház, faház téglaház egyaránt) - a legtöbb szállást azonban a régi kódisállásos parasztházakból alakították ki. Az így létrejött szállások némelyike panzió (nagyobb befogadóképességű, vállalkozásként működő szállás étteremmel, medencével, borozóval, konferenciateremmel), többsége azonban csak falusi magánszállás (egy-két család elhelyezésére alkalmas épület). A szállásadókat és vendéglátókat néhány egyesület fogja össze, s elvileg az önkormányzatok is támogatják. Az önkormányzati "támogatás" azonban többnyire kimerül az Ifa emelésében és beszedésben. Az őrségi turizmust támogató szervezetek és egyesületek közül kiemelkedő munkát végez az őriszentpéteri Teleház és az Őrségi Nemzeti Park a különböző programok szervezésével és a tájékoztató pontok fenntartásával. Nem mondható még kellőképpen korszerűnek az őrségi falusi turizmus számítástechnikai szervezettsége. Honlapja szinte minden szállásadónak van már, de ezek összehangolt működése még nincs megoldva. Fontos lenne, hogy minden szállásportálon legyen árkalkuláló és foglaltságjelző szoftvermodul - azonban ez két nehézségbe is ütközik. Egyrészt a változatos árszámítások követésére nem lehet olcsó szoftvert írni. Másrészt a szállásadók nem mindig akarják a nyilvánosság elé tárni a foglaltsági adataikat. Legújabban az Őrségi Vendégvárók Egyesülete lépéseket tett annak érdekében, hogy a virtuális Őrség területére lépő látogató ne menjen tovább, hanem az Őrségben válasszon szállást (minden szállásadó "bedobja a közösbe" azon vendég címét, akit nem tudott elhelyezni a saját szálláshelyén, ajánlva a konkurrens szállást). Az ígéretes fejlesztés eddig is sokat segített a szállásadóknak, de még messze nem használt ki minden lehetőséget. 

 

A veleméri Cserépmadár szállás egyik legkedvesebb vendége

 

Velemér falusi turizmusa

Veleméren öt házban kaphat szállást a falusi turizmus vándora. Egyik sem nagy, nem tud 20 főt elhelyezni. A faluban van étterem, borozó. Látnivaló az országos hírű, Árpád-kori freskókkal díszített Szentháromság műemléktemplom, a Sindümúzeum, Dávid Éva habán keramikus és Balogh István Péter festőművész műterme, valamint az újabban megnyílt két tájház. Rendezvényként a búcsú és a perecfesztivál, a műemléktemplomban évente kétszer tartott (előadással, koncerttel egybekötött) mise kínálkozik. A veleméri falusi turizmus önkormányzati "támogatottságának" szintjére azonban az a jellemző, hogy legutóbb a falu polgármestere és a körjegyző együtt beszélték rá a szálláshely építésére első fokon már engedélyt kapott veleméri polgár szomszédját a fellebbezésre. Ezzel - az alkotmánysértő HÉSz hibáját: egy tervezett, de időközben feladott útbővítést kihasználva - sikerült is megakadályozniuk az építkezést. Ennek az értelmét azóta is találgatjuk, hiszen a falunak szüksége lenne a bevételre.

 

A veleméri Cserépmadár szállás (egy parasztházból kialakított őrségi vendégház) bejárata

 

Falusi szállás lefoglalása

A szállás lefoglalásához a falusi turizmus vándorának érdemes a fenti gombra kattintania. Pénzbe kerül, de kitűnő befektetésnek fog bizonyulni! 

 

A szomszédasszony szép háza

 

Ajánlott őrségi szállás

Ezt a honlapot azért készítettük, hogy az egy portán lévő alábbi két épületünket ajánjuk a falusi turizmus vándorainak szállás céljára:

 - Cserépmadár szállás és Csinyálóház (Velemér). A Cserépmadár szállás honlapja: www.cserepmadar.hu . Villanyposta: cserepmadar@gmail.com . Telefon: 06(20)534-2780. A szállásdíj kifizethető SZÉP Kártyával is, de elegendő lehet a bankkártyaszám megadása is. 

 

A veleméri Cserépmadár szállás Kamraszobájának festett ajtaja (részlet)

   

A veleméri Cserépmadár szállást (3 szoba, 11 ágy, 3 fürdőszoba, konyha, étkező/előtér) csoportoknak, baráti családoknak ajánljuk, de szobánként is kivehető.

 

A veleméri Cserépmadár szállás festett előszobafalának részlete

 

Az Őrségben a falusi turizmus (szállás, vendégház, apartman, panzió és egyéb szálláshely fejlesztése) terén jelentős előrelépés történt az utóbbi években. Ennek köszönhetően sok panzió, vendégház, apartman (szebb szóval: lakosztály) és egyéb szállás nyílt meg az őrségi településeken. Van olyan őrségi falu, ahol nagyobb a turisztikai szálláshelyek fogadó kapacitása, mint a lakosság lélekszáma. Akinek van egy üres szobája, vagy háza; az már szállást, vendégházat, apartmant alakított belőle és bejelentkezett a falusi szállás kínálói közé. Ez természetes, hiszen minden őrségi család képes lehet egy kisebb szálláshely fenntartására. Szükség is van rá, mert a városok zajában elfáradt ember természetes igénye a nyaralás egy pihentető környezetben. Nem csak az évente két hetes pihenés (a családi nyaralás), hanem a falusi hétvégi üdülés is dukál (amely egyre hangsúlyosabb szokássá válik, a nyaralási szokások átrendeződésével). Megjelentek ugyanakkor a tőkeerős vállalkozók is, akik néha több százmilliós beruházással 50 főnél is nagyobb befogadóképességű panziók, vendégházak és szálláshelyek megjelenését segítették elő. Van olyan is, aki csak egy parasztházat újított fel s egy-két őrségi alkalmazottat távolról foglalkoztatva, megpróbálja kamatoztatni a befektetett tőkéjét. Gyakoribb, hogy egy-egy megüresedett őrségi ingatlant, vagy csak néhány szobát a rokonok hasznosítanak szálláshely céljára. A hírekben megjelent, hogy a gazdasági válság hatására a szálláshelyek harmada bezárt - ezt azonban a saját tapasztalataim alapján nem tudom alátámasztani. A szálláshelyek, panziók, vendégházak és magánszállások túlkínálata valóban teremtett némi feszültséget, de ez a szálláshelyek folyamatos fejlesztését eredményezi. A szállások versenye oda vezetett, hogy a szállás adása mellett ma már valami turisztikai többletet is kell nyújtani a falusi turizmus vándorainak. A tőkeerős szálláshely fürdési lehetőséget és éttermi szolgáltatásokat kínál (ez az összetettebb vállalkozási szerkezet úgy is kialakulhat, hogy egy fürdő, vagy étterem kezd szállás adásába - amire szintén van példa).

 

A veleméri Cserépmadár szállás 4 ágyas Kamra szobájának részlete

 

Ha Ön is azért jön e szép tájra, mert a szállás nyugalmát meghitt elkülönültségben kívánja élvezni a párjával, a családjával, vagy a barátaival, akkor nem kell tovább mennie! Falusi parasztházat keres, ahol megtapasztalhatja a csendet és a Őrség természeti szépségeit? Megtalálta! Szeretettel várjuk! 

 

Részlet a veleméri Cserépmadár szállás Belső szobájából

 

A dombtetőn lévő szállás körül virágzó rétek, néhány száz méterre patakok és erdők találhatók. Jellemzője a portának és Velemérnek a béke és szépség. Amikor egy végtelen csendben átaludt, pihentető éjszaka után kilépünk a teraszra és megrészegülünk a tájat átlengő boldog madárcsicsergéstől, vagy a virágzó árnyékliliomok illatától - akkor nehezen felejthető élménnyel gazdagodunk. Évekig hálásan emlékezhetünk rá s erőt ad az elkövetkező munkához. Az épületeket elsősorban őrségi parasztbútorokkal rendeztük be, amelyeket saját tervezésű elemekkel egészítettünk ki - de van egy múzeumunk is. A Sindümúzeum látogatóinak rendszeresen megmutatjuk a szállásokat is, ha azokban éppen nincs vendég. Az összhatásra jellemző, hogy belépve a szállás céljára átalakított épületekbe, a látogatók rendszerint megkérdezik egymástól: - Drágám, nem tudod, hogy mi miért nem itt szálltunk meg? Ezt a meghökkentő kérdést elkerülheti, ha az alábbi gombra kattint.

 

 

A veleméri Cserépmadár szállás utcafrontja liliomokkal