Szentgyörgyvölgy fekvése -  Szentgyörgyvölgy története - látnivaló - rendezvény - javasolt őrségi szállás

 

 Szentgyorgyvolgyi_tal_a_szar_szojelevel

Szentgyörgyvölgyi tál a szár szójelével

 

Szentgyörgyvölgy fekvése

Szentgyorgyvolgyi_porta

Szentgyörgyvölgyi porta

 

A település Zala megye északnyugati határán található, az Őrség, Göcsej és Hetés, valamint a szlovén határ és Vas megye határának találkozásánál, Velemér mellett. Erdőkkel borított szelíd dombok és tágas völgyek váltakoznak itt. A táj éghajlata a közeli Alpoknak köszönhetően csapadékosabb, aminek köszönhetően még a nyári kánikula idején is gyönyörű zöld a táj. 

A Szentgyörgyvölgyi-patak tiszta vize több védett halfaj megmaradását teszi lehetővé. A falu határa az itt található ritka növények és növénytársulások, valamint az országban csak itt megmaradt szálaló erdőgazdálkodás megőrzése érdekében az Őrségi Nemzeti Park része.
Szentgyörgyvölgyhöz olyan közel esik Szlovénia, hogy akár gyalog is át lehet sétálni. Autóval az osztrák határ sem esik túl messze.
A mai Szentgyörgyvölgy több kisebb településbokor együttese. A XVI. századból több falurész elnevezését ismerjük pl. Bakacsszeg, Benedekszeg, Göndörszeg. Ezeket az itt birtokos családokról nevezték el. A szerek (szegek) nemzetségi szálláshelyek voltak, amelyek idővel falvacskákká terebélyesedtek. A mai falu központja Kisszeg, Tiborszeg és Domjánszeg egyesülésével jött létre. Hozzájuk tartozik még Asszonyfa, Csekeszer, Cséplak, Alsó- és Felsőfarkasi, Kógyár és Cilinkó. Az egyes településrészek közötti távolság néha csak egy-két teleknyi, máshol több kilométer. A néhány házból álló szegeket rét, erdő, szántó és kert választja el egymástól. A házak és a művelés alatt álló kertek leginkább a dombok, magaslatok tetején vannak, míg a szántókat a patak menti sík területeken találjuk.

Szentgyörgyvölgy története

Szentgyorgyvolgyi_tehenszobor

A 7500 éves szentgyörgyvölgyi tehénszobor székely jelekkel írt magyar nyelvű szöveggel; az eredeti szobor megteklinthető a Magyar Nemzeti Múzeum régészeti kiállításán, a hiteles másolata pedig a veleméri Sindümúzeumban

 

A Szentgyörgyvölgy alatt szaladó Kerka-patak vidéke már az őskorban is jó körülményeket biztosított a megtelepedésre. A falu határában újkőkori, rézkori, római kori és hat középkori leletanyagot is találtak a régészek. A Szentgyörgyvölgy és Márokföld között lévő Pityer-dombon, nem messze a katolikus templomtól, Bánffy Eszter régész egy 7500 éves falu nyomaira bukkant. E lelőhely méltán keltett feltűnést, mert ilyen régi települést ritkán ásnak ki a régészek Európában. Az ásatáson előkerült emlékek közül elsősorban egy cserépből égetett tehénszobrocska jelent szenzációt, mert ezen található a világ legkorábbi, jól elolvasható írásemléke. Számunkra, magyarok számára különösen fontos, hogy a székely írás jeleinek előképével írt szöveg magyar (magyarral rokon) nyelvű – aminek az őstörténeti vonatkozásai rendkívüliek. (A tehénszobrocska hiteles múzeumi másolata a mintegy 5 kilométerre lévő veleméri Sindümúzeumban tekinthető meg szakszerű magyarázat kíséretében.)
A honfoglalás idején szokásos határvédelmi berendezkedés volt a gyepü és a gyepü elve. Az őrállók nehezen járható, mocsaras területekkel, épített sánccal és sövénnyel terelték a nyugatról érkezőket a gyepűkapuk felé, amelyet fegyveres őrség védett. Az ilyen gyepű előtt több napi járóföldnyi üres sávot, gyepü elvét hagytak lakatlanul. Ezek a területek az évszázadok alatt lassan mégis benépesültek.
A határ védelmét ellátó őrök a szolgálatot szervezetten látták el, amiért cserébe nemesi kiváltságot és birtokot kaptak. Az őrállók leszármazottai nemesi falvakba tömörültek, némelyik falu (például a közeli Nemesnép) a nevében is jelezte ezt a jogállását. Zalára mindvégig jellemzőek a hasonló kisnemesi községek, mert a határőrtelepek át tudták menteni régi jogállásukat újabb típusú nemesi szabadsággá. 1848-ban a megye 89 települését lakták kisnemesek, közülük 13 állítólag már a középkorban is nemes volt. Ez utóbbiak közé tartozott Szentgyörgyvölgy is. A falut egy 1257-ben kelt jegyzőkönyv Szentgyörgyegyháza, egy 1275-ös oklevél pedig Őriszentgyörgyvölgy néven említi.
1762-ben, amikor Györkös Ferenc, akkori plébános, segítségért fordul templomának felújításáért a helytartótanácshoz, a szentgyörgyvölgyi egyház  alapítását 1202-re keltezi. Ez a dátum azóta is él a helyi hagyományban. Szentgyörgyvölgy nevének első említésekor, 1326-ban, a településen már bizonyosan állt a falu Szent György tiszteletére szentelt temploma.

 

velemeri_szallas

Csótár Rezső szentgyörgyvölgyi fazekasmester cseréppohara


A XVI. század második felében – a reformáció gyors hódítása következtében – Szentgyörgyvölgy a környékbeli településekkel együtt áttér a megreformált vallásra, a templomot több mint egy évszázadra a reformátusok veszik át. A település első református lelkésze Farkasi István, aki a dokumentumok szerint 1596-ban már bírja a hivatalát. A XVII. század végén, az ellenreformáció idején, a zágrábi püspök erőszakkal elfoglalta a református templomot és iskolát, a lelkészt pedig bebörtönöztette. 1960-ban egy királyi rendeletnek köszönhetően a reformátusok 1690-ben újra birtokba vehették a templomot, azonban a lelkésznek 1717-ben ismét menekülnie kellett. A katolikusok újfent visszavették a templomot, ünnepélyesen újraszentelve azt, a reformátusok pedig templom és prédikátor nélkül maradtak. Az 1781-ben kiadott türelmi rendelet után ismét megnyílt a református iskola, 1787-ben pedig felépült az új református templom is. Ez az épület még torony nélküli volt, mellette egy kis fa harangláb állt. A templom a mai formáját csak 1805-ben nyerte el. 1882-ben a korábbi iskolaépület helyett megépül az emeletes református iskola, és 1883-tól egy második tanító is megkezdi működését. 1926-ra új lelkészlak épül, és a templom még egy harangot kap a meglévő mellé. 1948-ban a református iskolába 71-en jártak.
1717-ben, a régi Szent György templom katolikusok általi visszavételének idején, a falu 239 házából csak 14 tért vissza a katolikus egyház kebelébe. A leírás ebben az időben téglából falazott, boltozott szentélyű, deszkamennyezetű templomról beszél. Kapuja előtt fa haranglábat emeltek, benne két haranggal. 1720-ban katolikus tanító is költözik a faluba. Az oltárt Binder János György és felesége, Binder Walburga készíttette, akiket ide is temettek el 1732-ben. 1776-ban megkezdődött a régi katolikus templom átépítése. A ma is álló nagyméretű épület a középkori templom helyén épült meg, részben felhasználva annak alapját és falait. Az 1930-as népszámlálás adatai szerint a faluban 795 református és 337 katolikus vallású élt, de a hét leányegyházzal egyetemben 1100 katolikus hívőre számíthattak.
A huszadik század legelején a szentgyörgyvölgyi házak többsége – az erdőkkel gazdagon megáldott Őrség akkori szokása szerint – fából épült boronaház volt. Az erdők megfogyatkozásával aztán a házak építőanyaga egyre inkább a tégla lett. Az újabb építésű téglaházak között igen szép kódisállásos házakat találunk, azonban a többségük ma már lakatlanul pusztul. A Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum őrzi Cseresnyés Vilma Kisszegen lebontott, és az új helyén ismét felépített több száz éves, zsúptetős, eredeti berendezéssel megmaradt boronaházát.
Szentgyörgyvölgy lakosai elsősorban erdőgazdálkodással és földműveléssel foglalkoztak. A környező földek aranykorona értéke ugyan meglehetősen alacsony, azonban az átlagosan 10-50 holdas hajdani kisnemesi birtokok viszonylagos jólétet engedtek meg a szorgalmas lakosságnak. Sok család a szántóföldek mellett erdőbirtokkal is rendelkezett, amelyen szálaló erdőművelést folytattak. Ez azt jelenti, hogy nem vágták tarra az erdőt, hanem csak az éppen kivágásra érett példányokat termelték ki. Ez a szálalásos erdőgazdálkodás nagyobb odafigyelést kívánt meg a tulajdonostól (a gazda néha tízszer is kiment megnézni a fát, eltervezve, hogy mit lehet belőle készíteni, amíg végül kivágta). Végeredménye az lett, hogy több értékes faanyagot lehetett kihozni az erdőből, mint a nagyüzemekben szokássá vált tarvágással.
Az első világháborút követő trianoni rabló béke kis híján a délszláv államhoz csatolta a színmagyar falut. Az 1922-ig húzódó, vitákkal kísért határkijelölés végül a magyar oldalon hagyta Szentgyörgyvölgyöt, de létrehozta az ún. kettős birtokosokat. Ők voltak azok, akiknek a határ mindkét oldalán voltak megművelendő földjei.
A XX. század első felében asztalosok, cipészek, kádárok, kovácsok, gerencsérek, szeszfőzde, vízimalom, gőzfűrésztelep, kocsma és bolt képviselték az ipart és a kereskedelmet Szentgyörgyvölgyön. A legnagyobb helyi vállalkozás egykor az 1919-ben alapított Hangya Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet volt.
A második világháború frontja 1944 nyara és 1945. májusa között vonult át a falun. Ezt követően a jelentősebb vállalkozásokat államosították, aminek köszönhetően előbb visszafejlődtek, majd megszűntek. Az 1948-49-ben zajló túlkapások és törvénytelenségek fokozottabban sújtották Szentgyörgyvölgyöt, mint a környezetét, mert a határ menti nemesi községben a hatalom keményebben lépett fel. 1948 után a jugoszláv határt teljesen lezárták, így sok szentgyörgyvölgyi család elveszítette a túloldalon levő birtokát. Ugyanígy a határ túloldalán élő immár jugoszláv állampolgárok sem járhattak át a Szentgyörgyvölgyön maradt földjeik megművelésére.
1950-ben a mintegy ötven kulákká nyilvánított paraszt birtokán megalakult az Új Élet termelőszövetkezeti csoport. Ugyanebben az évben jött létre a Zalalövői Állami Gazdaság egyik egysége és a Zalai Erdő és Fafeldolgozó Gazdaság egyik erdészete is. 1951-ben a szentgyörgyvölgyi református egyház minden birtokát államosították. A szentgyörgyvölgyi katolikus egyház már 1945-ban elvesztette birtokai nagy részét, az 1948-as államosítást követően pedig a katolikus iskolát is be kellett zárnia, ahová ekkor 88-an jártak.
A hatalom az ellenségnek ítélt személyeket hortobágyi és más munkatáborokba internálta, a vagyonukat széthordták, vagy államosították. 1957-ben a részben visszatért kitelepítettek 230 kártérítési igényt nyújtottak be, de a teljes kárpótlásuk azóta sem történt meg. Az 1957-től 1990-ig létezett termelőszövetkezet sosem volt igazán sikeres, az elmaradt rendszerváltozáskor pedig végleg meg is szűnt. A tsz melléküzemágaként 1960-tól működő kerámiaüzem ma is létezik, 1998 óta szlovén tulajdonosa van.
Az elmúlt évek legnagyobb munkaadója a 11 főt foglalkoztató Önkormányzat volt, azonban takarékossági okokból ezt is megszüntették, összevonva Csesztreg önkormányzatával.

 

Szentgyorgyvolgyi_latkep

Szentgyörgyvölgyi látkép



Látnivaló 

Szentgyorgyvolgyi_reformatus_templom

A szentgyörgyvölgyi református templom hajója


 - Festett mennyezetkazettás református templom.
- Csótár Rezső fazekas mester műhelye.
- Dorfmeister freskókkal díszített katolikus templom.
- Védett rét csodaszép virágokkal.
- 7500 éves település régészeti maradványai (itt ásták ki a világ legelső, eredetiben fennmaradt, jól elolvasható írásemlékét, a szentgyörgyvölgyi tehénszobrot, amelynek másolata a veleméri Sindümúzeumban tekinthető meg).
- Béres János szobrász műterme.
- Sporttábor pályákkal, úszómedencével és kerékpárkölcsönzővel.
- Szép népi lakóházak.

Szentgyörgyvölgy olyan közel van Velemérhez, hogy a veleméri látnivalók sora (Szentháromság műemléktemplom, Sindümúzeum, Dávid Éva habán keramikus műhelye,  Balogh István Péter festő műterme, faluház, sárgaliliom tanösvény) egy kerékpáros, vagy gyalogos túra keretében is megtekinthető.

 

orsegi_szallas

Hívek az istentisztelet kezdetén

 

orsegi_szallas

A festett karzat és a mennyezet részlete

 

orsegi_szallas

A szentgyörgyvölgyi református templom hajója istentisztelet előtt



Rendezvény

Nepi_tancosok

Falunap

 

- Falunap gulyásfőzéssel, népi tánccal, színjátszó körrel, régi cserépedények és eszközök kiállításával, ismeretterjesztő előadásokkal.

Javasolt őrségi szállás
A veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóház Szentgyörgyvölgy nevezetességeitől mintegy 5 kilométerre van, ezért azok a szállásról akár gyalogosan is megközelíthetők.

Az öt fő elhelyezésére alkalmas Csinyálóház két hálóval, fürdőszobával és étkezőkonyhával várja a vendégeit (nászutas párnak, vagy gyermekes családnak ajánljuk). Árak és foglalás.

A véle egy portán található Cserépmadár szállás egy 3 szobás, 3 fürdőszobás, nagy konyhával és étkezővel rendelkező őrségi jellegű vendégház. Kisebb csorportnak ajánljuk, de szobánként is kivehető. Tel: 06205342780. Weblap: http://www.cserepmadar.hu, e-mail: foglalas@cserepmadar.hu A szállásdíj kifizethető SZÉP Kártya segítségével is. A veleméri Cserépmadár szállás nászutasok helyett inkább csoportoknak, baráti családoknak van teremtve. Egész ház (3 szoba, 3 fürdőszoba, konyha, étkező, 11 ágy).

 

 Velemer

A veleméri Cserépmadár szállás utcafrontja

 

 

Az Őrségben a falusi turizmus (szállás, vendégház, apartman, panzió és egyéb szálláshely fejlesztése) terén jelentős előrelépés történt az utóbbi években. Ennek köszönhetően sok panzió, vendégház, apartman (szebb szóval: lakosztály) és egyéb szállás nyílt meg az őrségi településeken. Van olyan őrségi falu, ahol nagyobb a turisztikai szálláshelyek fogadó kapacitása, mint a lakosság lélekszáma. Akinek van egy üres szobája, vagy háza; az már szállást, vendégházat, apartmant alakított belőle és bejelentkezett a falusi szállás kínálói közé. Ez természetes, hiszen minden őrségi család képes lehet egy kisebb szálláshely fenntartására. Megjelentek ugyanakkor a tőkeerős vállalkozók is, akik néha több százmilliós beruházással 50 főnél is nagyobb befogadóképességű panziók, vendégházak és szálláshelyek megjelenését segítették elő. Van olyan is, aki csak egy parasztházat újított fel s egy-két őrségi alkalmazottat távolról foglalkoztatva, megpróbálja kamatoztatni a befektetett tőkéjét. Gyakoribb, hogy egy-egy megüresedett őrségi ingatlant, vagy csak néhány szobát a rokonok hasznosítanak szálláshely céljára. A hírekben megjelent, hogy a gazdasági válság hatására a szálláshelyek harmada bezárt - ezt azonban a saját tapasztalataim alapján nem tudom alátámasztani. A szálláshelyek, panziók, vendégházak és magánszállások túlkínálata valóban teremtett némi feszültséget, de ez a szálláshelyek folyamatos fejlesztését eredményezi. A szállások versenye oda vezetett, hogy a szállás adása mellett ma már valami turisztikai többletet is kell nyújtani a falusi turizmus vándorainak. A tőkeerős szálláshely fürdési lehetőséget és éttermi szolgáltatásokat kínál (ez az összetettebb vállalkozási szerkezet úgy is kialakulhat, hogy egy fürdő, vagy étterem kezd szállás adásába - amire szintén van példa). Azonban a tőkeerős fejlesztéseknek is van korlátja. Akad rá példa, hogy a nagyobb panzió a magas rezsiköltség miatt nem lehet nyereséges és eladni is csak a beruházási költség töredékéért lehetne. Mert nem lehet minden őrségi szállás mellé rentábilis fürdőt és éttermet építeni. A kisebb őrségi szállások többnyire valamilyen olcsó megoldást választanak s például kulturális programot és egyfajta őrségi hangulatot kínálnak. A szállás területén bemutatják az Őrség népi kultúráját - egy múzeumként berendezett helyiséggel, vagy a szállás múzeális értékű berendezésével. E kisebb őrségi szállások fennmaradását segíti még, hogy azt az elkülönült nyugalmat tudják biztosítani, amit a városok forgalmától menekülö vendég keres az Őrségben. Azaz itt egymásra talált a turisztikai kereslet és az, amit az Őrség lakossága a szállás terén nyújtani tud. A vendég nem ritkán azért jön e szép tájra, mert a szállás nyugalmát meghitt elkülönültségben kívánja élvezni a párjával, a családjával, vagy a barátaival. Falusi parasztházat keres, ahol megtapasztalhatja a csendet és a Őrség természeti szépségeit.  Miközben a nagy befogadóképességű panziók ezt csak csökkentett mértékben képesek biztosítani, a fogyatkozó őrségi lakosságszám miatt megüresedő szép házakból kialakítható kisebb szállások éppen ilyen célra alkalmasak. Ez azt jelenti, hogy a parasztházakból kialakított kis őrségi szállás is létjogosult, meg a nagyobb panzió is. Sőt, egymásra is vannak utalva, mert a nagyobb szálláshely éttermét és fürdőjét csak a közeli kis szallások vendégei tehetik rentábilissá; miközben a kis szállás vendégének is hasznára lehet a közeli étterem és medence.

Hogyan illeszkedik e képbe a veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóház? Hogyan tagozódik be az őrségi szállások, szálláshelyek, panziók, vendégházak, lakosztályok, parasztházból kialakított magánszállások és nagyobb szállodák sorába?  Nos, elsősorban az adottságok határozzák meg a lehetőségeket. Ezek a szállás céljára szolgáló veleméri épületek az egyik legyszebb (ha nem a legszebb) őrségi tájban épültek meg. A dombtetőn lévő szállások körül virágzó rétek, néhány száz méterre patakok és erdők találhatók. Jellemzője a portának és Velemérnek a béke és szépség. Amikor egy végtelen csendben átaludt, pihentető éjszaka után kilépünk a teraszra és megrészegülünk a tájat átlengő boldog madárcsicsergéstől, vagy a virágzó árnyékliliomok illatától - akkor nehezen felejthető élménnyel gazdagodunk. Évekig hálásan emlékezhetünk rá s erőt ad az elkövetkező munkához. Az épületeket elsősorban őrségi parasztbútorokkal rendeztük be, amelyeket saját tervezésű elemekkel egészítettünk ki - de van egy múzeumunk is. A Sindümúzeum látogatóinak rendszeresen megmutatjuk a szállásokat is, ha azokban éppen nincs vendég. Az összhatásra jellemző, hogy belépve a szállás céljára átalakított épületekbe, a látogatók rendszerint megkérdezik egymástól: - Drágám, nem tudod, hogy mi miért nem itt szálltunk meg?

 

Bababarát őrségi falusi magánszálláshely antik parasztbútorokkal
(2 szoba, 5 ágy, fürdőszoba, konyha)

9946 Velemér, Fő utca 7
+36-20-534-2780

foglalas@csinyalohaz.hu

 

K&H Szép kártya elfogadóhely

OTP Széchenyi Pihenőkártya elfogadóhely

MKB Széchenyi Pihenőkártya elfogadóhely

Elfogadott bankkártyák: VISA, Mastercard, American ExpressElfogadott bankkártyák: VISA, Mastercard, American Express

Orsegi Wellness Akcio Csinyalohaz

Rólunk mondták

Elsosorban a ház különös varázsa fogott meg bennünket. Ha valaki igazi nyugalomra és kikapcsolódásra vágyik, itt igazán megkaphatja.

Molnár József, Nagyesztergál


Az Önök háza gyönyörű és minden igényt kielégít.

Szántó Anita


Nekünk maga az Őrség is élmény volt, és ezt csak fokozta a gyönyörűen berendezett házikó.

Harangozó Éva