A legszebb őrségi település.
Velemér fekvése - Velemér története - látnivaló - rendezvény - Velemér térképe - ajánlott őrségi szállás
A veleméri Cserépmadár szállás névadója naplemente idején
Velemér jellegzetes őrségi szeres település, amely a településszerkezetét napjainkig változatlanul megőrízte. Ez a mintegy 80 lelkes település a legszebb őrségi tájban, erdőkkel koszorúzott dombok alatti hangulatos völgyben települt. Hajnalonként olyan boldog madárcsicsergés tölti be a levegőt, amitől leesik az ember álla, a szíve pedig megtelik békével. Nagyon könnyű megszeretni az egykori jómódról árulkodó, csinos házakból álló, erdős dombok lejtőin fekvő települést.
A veleméri Cserépmadár szállás Kamra szobájának részlete
A Magyarszombatfát, Gödörházát és Velemért óvó völgyet egykor Zürich-völgynek is nevezték, talán a lakosság református vallásáról. Ezek a vasi falvak és a Velemérrel szomszédos, de már zalai Szentgyörgyvölgy olyan közel települtek egymáshoz, hogy szinte folyamatos a házak sora. Velemérről indulva mindegyik település bejárható kerékpáron, vagy akár gyalogosan is.
Veleméri rét a Cserépmadár szállással szemközt; itt vonultak egykor Attila hunjai Róma ellen
A völgy aljában futó patakot egykor Velemér patakának nevezték, a mai térképeken a szomszédos zalai faluról elnevezve, Szentgyörgyvölgyi patak néven találhatjuk meg. A patak mellett futó országút mentét kivéve Velemért minden oldalról nagy erdők veszik körül, amelyekben a szerencsés éghajlatnak köszönhetően igen sok gomba terem. Az errefelé előforduló levegőt szokás alpesinek nevezni, pedig az mindenestül őrségi. Ezért érdemes jó nagyokat szippantani belőle. Veleméren a legnagyobb kánikulában is zöld a táj és kellemes az éghajlat. Az időjárás nem a pesti előrejelzéseknek, hanem az észak-olaszországi, szlovéniai és dél-ausztriai helyzetnek megfelelően szokott alakulni.
A veleméri műemléktemplom délelőtti napsütésben
Egy szépen helyreállított egykori kódisállásos parasztház a veleméri Alsószeren
A falu neve Attila hun uralkodó egyik alkirályának, Valamárnak a nevét őrzi, akinek Attila halála után ezen a tájon volt egy kicsiny országa. Velemér egykor jelentősebb települése volt a környékének, mint ma. Abból ítélve, hogy a környezet 10 településének egyházi központja volt, arra lehet következtetni, hogy a keresztény állam megalapításakor feltehetően Szent István rendeletére kezdhettek a Szentháromság-templom építésébe (az első templom azonban lehetett paticsfalú is). Az is lehetséges persze, hogy a templom már az avar időkben is állt, s Szent István ehhez kanyaríttatta hozzá a környező településeket. A ma látható műemléktemplomot a stílusa alapján az 1200-as években épültnek gondolják.
Sásliliomok a holland királyi család támogatásával megvalósított Sárgaliliom tanösvény mentén
Velemér több évtizeden keresztül a határsávba tartozott, aminek „köszönhetően” a fiatalság elvándorolt a településről. A falu lakosságának megfogyatkozása miatt megüresedő házakat egyre inkább a turizmus szolgálatába állítják. A hat szálláshelyen összesen körülbelül 60 vendéget lehet elhelyezni.
Az utolsó két veleméri népi fazekas: Varga Sándor és Bicsák Jenő
A településnek saját borozó-étterme van, de 5-10 fő megrendelése esetén a legjobb őrségi étteremből is házhoz szállítják a meleg ételt. Reggelit a szállásokon is lehet kérni, de a ház előtt megálló reggeliztető autóból minden hétköznap 9 óra tájban friss péksüteményt, tejet, felvágottat lehet venni. A falu egyes házaiban vásárolható friss tehéntej és tojás. Gombaszezonban az erdőben szedhető, vagy a falubeliektől is beszerezhető a gomba. A Cserépmadár szállás vendégei az étkezéshez almát, diót, szilvát és szőlőt szedhetnek.
Gyönyörű természeti környezetének, szép épületeinek, érdekes látnivalóinak, vendégszerető lakosainak és végtelen csendjének köszönhetően Velemér a falusi turizmus ideális terepe.
Veleméri ház
A veleméri műemléktemplom diadalíve és szentélye
- Velemér messze földön ismert látnivalója az Árpád-kori freskókkal díszített Szentháromság-templom. A műemléktemplom gondnoka: Szabó Elek, Fő u. 54., tel: (94)444-247, nyitvatartás minden nap 9-17; Belépődíj: gyerek 150 Ft/fő, felnőtt 300 Ft/fő.
A 7500 éves szentgyörgyvölgyi tehénszobor hiteles másolata megtekinthető a veleméri Sindümúzeumban
- Sindümúzeum a 7500 éves szentgyörgyvölgyi tehénszobor hiteles másolatával (amelyen székely jelek előképeivel írt magyar nyelvű szöveg van rögzítve), őrségi cserépedényekkel, bútorokkal, népi hieroglifákkal és szakszerű vezetéssel.
A veleméri Cserépmadár szállás és a Sindümúzeum bejárata
- Műemlékjelleggel berendezett, vendégek nélküli napokon megtekinthető épület a Cserépmadár szállás és a Csinyálóház (ez utóbbi egy különleges szépségű szálláshely nászutasoknak).
- A faluban van a Cipó étterem/borozó (annak a kertjében egy tóka) és
- két tájház is.
Veleméri rajzos sindü (tetőcserép) a veleméri Sindümúzeumból; a székely írás "tprus" (tapar us "szabír ős") jelének népi változata
- Meglátogatható Dávid Éva habán és reneszánsz edényeket kibocsátó kerámiaműhelye és
- Balogh István Péter festőművész műterme is.
- Szép tájon vezet végig a Velemér-patak mellett futó országút,
- a tájismertető táblákkal rendelkező sárgaliliom tanösvény és
- az országos kék túra útvonala.
A Velemérből induló túrákon végigvezető térképes túrakártyák
- A Velemérből kiinduló gyalogos, kerékpáros, vagy autós túrákat térképes túrakártyák segítségével lehet végigjárni (e túrakártyák a Cserépmadár szállás és a Csinyálóház vendégei számára készültek, az útvonal végigjárását mindenkinek ajánljuk).
Sárgaliliomos rét Veleméren
- A Cserépmadár szállás portáján eredeti állapotában megőrzött tóka, az őrségi parasztporták egykor jellegzetes tartozéka. Ez tulajdonképpen egy – az agyagos talajba ásott – vízzel teli gödör, amelyben összegyűlt az ott fakadó forrás vize. Az állatok számára szükséges itatóvíz gyűjtésére és tárolására szolgált. Ha a szükség úgy kívánta, tiszta vizét mosásra is felhasználhatták. Ez a tóka arról nevezetes, hogy sohasem apadt el a vize, s a környező házak asszonyai ide jártak mosni.
Néhai Bot Pál konyhai cserépkályhája a veleméri Botszegen (a ház eladó)
- Vörös Ferenc fazekas műhelye Gödörházán.
- Fazekasház Magyarszombatfán.
- Albert Attila fazekas műhelye Magyarszombatfán.
- Czugh Zsuzsa fazekas műhelye Magyarszombatfán.
- Cseke János fazekas műhelye Magyarszombatfán.
- Zsohár Gyula fazekas boltja Magyarszombatfán.
- Ginti étterem Magyarszombatfán.
- Cukrászda Magyarszombatfán.
- Kilátó torony a dombtetőn Magyarszombatfán.
- Festett mennyezetkazettás református templom Szentgyörgyvölgyön.
- Csótár Rezső fazekas műhelye Szentgyörgyvölgyön.
- Katolikus templom Dorfmeister freskókkal Szentgyörgyvölgyön.
Kilátás a láthatáron feltűnő métneki erdőre a veleméri Botszegről (ezen a dombon van a Csinyálóház is)
- Augusztus 20-án Szent István napi búcsú a falu által gondozott műemlék jellegű parasztportánál, ahol helytörténeti kiállítás is van.
- Augusztus 20-án mise a műemléktemplomban. A szertartás kiegészítéseként rendszerint Varga Ottó atya szakszerű ismertetését is megkapjuk a templom freskóiról, valamint lélekemelő kórusmuzsikát is hallhatunk. Tel: (30)560-6575.
- A Botszeren lévő Belső dűlőben a visszhang munkanapokon és munkaszüneti napokon is ingyenesen kipróbálható.
- A veleméri szállásokhoz igen közeleső (akár gyalogosan is elérhető) rendezvény a Magyarszombatfai Fazekasnapok és a Márokföldi fesztivál is (mindkettő háromnapos).
- Előzetes egyeztetés esetén egész évben szakszerű ismertetéssel együtt látogatható a veleméri Sindümúzeum. Tel: 06(20)534-2780.
- Velemér is részese azon a rendezvényeknek, amelyeket az Őrség minden településén egyaránt megtartanak, vagy amelyek az Őrség minden települése számára fontossággal bírnak. Ilyen június utolsó hétvégéjén az Őriszentpéteren megtartott Őrségi vásár, ahol a veleméri szállások vendégei is megjelennek; pünkösdkor a Virágzás napjai; augusztus közepén pedig Hétrétország (a nyitott porták fesztiválja, amelyen több veleméri porta is résztvesz).
Harangszentelés a veleméri Szent Péter templomban
A magyarszombatfai Czugh Miklós tányérja a veleméri Sindümúzeumban
http://www.iranymagyarorszag.hu/terkep/velemerelemér
A veleméri Cserépmadár szállás homlokzata orgonavirágzáskor
Velemért a szerencsés adottságai kifejezetten alkalmassá teszik a falusi turizmus céljára, ezért szaporodnak itt is gombamódra a kiadó szobák, a parasztházból kialakított szállások és vendégházak. Nagyméretű (50 főt, vagy többet befogadó) szállás, vagy panzió nincs a településen. A legnagyobb befogadóképességű veleméri szálláshelyen is csak 16 ágy áll a vendégek rendelkezésére. A Botszer három szomszédos szálláshelye együttvéve 35 vendéget tud fogadni (az egyik szobát, a másik lakosztályt, a harmadik vendégházat kínál) .
A veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóház gazdája ezt a két házat ajánlja az Ön figyelmébe.
Ezek közül a Csinyálóház egy különálló épületben lévő különleges hangulatú lakosztály (ennek a honlapját olvassa most). Nászutas párnak, vagy gyermekes családnak ideális.
A másik épület ugyanezen a portán a Cserépmadár szállás. Egy százéves parasztházból lett kialakítva, s most 3 szobával, 3 fürdőszobával, konyhával és étkezővel áll a vendégek rendelkezésére. Kb. 10 fős csoportoknak való, de szobánként is kivehető.
A veleméri Cserépmadár szállás Kamraszobájának festett ajtaja (részlet)
A veleméri Cserépmadár szállás nászutasok helyett inkább csoportoknak, baráti családoknak van teremtve.
Egész ház (3 szoba, 3 fürdőszoba, konyha, étkező, 11 ágy) ára:
6000 Ft/fő/éj 1-3 éjszaka esetén
5000 Ft/fő/éj 4 vagy több éjszaka esetén
Az alapdíj a 6 főre eső díj (30-36 000 Ft/éj). Árak és foglalás.
Honlap: www.cserepmadar.hu . Telefon: 06(20)534-2780.
A veleméri Cserépmadár szállás festett előszobafalának részlete
Az Őrségben a falusi turizmus (szállás, vendégház, apartman, panzió és egyéb szálláshely fejlesztése) terén jelentős előrelépés történt az utóbbi években. Ennek köszönhetően sok panzió, vendégház, apartman (szebb szóval: lakosztály) és egyéb szállás nyílt meg az őrségi településeken. Van olyan őrségi falu, ahol nagyobb a turisztikai szálláshelyek fogadó kapacitása, mint a lakosság lélekszáma. Akinek van egy üres szobája, vagy háza; az már szállást, vendégházat, apartmant alakított belőle és bejelentkezett a falusi szállás kínálói közé. Ez természetes, hiszen minden őrségi család képes lehet egy kisebb szálláshely fenntartására. Szükség is van rá, mert a városok zajában elfáradt ember természetes igénye a nyaralás egy pihentető környezetben. Nem csak az évente két hetes pihenés (a családi nyaralás), hanem a falusi hétvégi üdülés is dukál (amely egyre hangsúlyosabb szokássá válik, a nyaralási szokások átrendeződésével). Megjelentek ugyanakkor a tőkeerős vállalkozók is, akik néha több százmilliós beruházással 50 főnél is nagyobb befogadóképességű panziók, vendégházak és szálláshelyek megjelenését segítették elő. Van olyan is, aki csak egy parasztházat újított fel s egy-két őrségi alkalmazottat távolról foglalkoztatva, megpróbálja kamatoztatni a befektetett tőkéjét. Gyakoribb, hogy egy-egy megüresedett őrségi ingatlant, vagy csak néhány szobát a rokonok hasznosítanak szálláshely céljára. A hírekben megjelent, hogy a gazdasági válság hatására a szálláshelyek harmada bezárt - ezt azonban a saját tapasztalataim alapján nem tudom alátámasztani. A szálláshelyek, panziók, vendégházak és magánszállások túlkínálata valóban teremtett némi feszültséget, de ez a szálláshelyek folyamatos fejlesztését eredményezi. A szállások versenye oda vezetett, hogy a szállás adása mellett ma már valami turisztikai többletet is kell nyújtani a falusi turizmus vándorainak. A tőkeerős szálláshely fürdési lehetőséget és éttermi szolgáltatásokat kínál (ez az összetettebb vállalkozási szerkezet úgy is kialakulhat, hogy egy fürdő, vagy étterem kezd szállás adásába - amire szintén van példa).
Veleméren - mivel a porták nincsenek bekerítve - a tyúkok élete is egy idill, ha nem találkoznak a rókával
Azonban a tőkeerős fejlesztéseknek is van korlátja. Akad rá példa, hogy a nagyobb panzió a magas rezsiköltség miatt nem lehet nyereséges és eladni is csak a beruházási költség töredékéért lehetne. Mert nem lehet minden őrségi szállás mellé rentábilis fürdőt és éttermet építeni. A kisebb őrségi szállások többnyire valamilyen olcsó megoldást választanak s például kulturális programot és egyfajta őrségi hangulatot kínálnak. A szállás területén bemutatják az Őrség népi kultúráját - egy múzeumként berendezett helyiséggel, vagy a szállás múzeális értékű berendezésével. E kisebb őrségi szállások fennmaradását segíti még, hogy azt az elkülönült nyugalmat tudják biztosítani, amit a városok forgalmától menekülö vendég keres az Őrségben. Azaz itt egymásra talált a turisztikai kereslet és az, amit az Őrség lakossága a szállás terén nyújtani tud.
A veleméri Csinyálóház Kamra szobája
A vendég nem ritkán azért jön e szép tájra, mert a szállás nyugalmát meghitt elkülönültségben kívánja élvezni a párjával, a családjával, vagy a barátaival. Falusi parasztházat keres, ahol megtapasztalhatja a csendet és a Őrség természeti szépségeit. Miközben a nagy befogadóképességű panziók ezt csak csökkentett mértékben képesek biztosítani, a fogyatkozó őrségi lakosságszám miatt megüresedő szép házakból kialakítható kisebb szállások éppen ilyen célra alkalmasak. Ez azt jelenti, hogy a parasztházakból kialakított kis őrségi szállás is létjogosult, meg a nagyobb panzió is. Sőt, egymásra is vannak utalva, mert a nagyobb szálláshely éttermét és fürdőjét csak a közeli kis szallások vendégei tehetik rentábilissá; miközben a kis szállás vendégének is hasznára lehet a közeli étterem és medence.
Részlet a veleméri Cserépmadár szállás Belső szobájából
Hogyan illeszkedik e képbe a veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóház? Hogyan tagozódik be az őrségi szállások, szálláshelyek, panziók, vendégházak, lakosztályok, parasztházból kialakított magánszállások és nagyobb szállodák sorába? Nos, elsősorban az adottságok határozzák meg a lehetőségeket. Ezek a szállás céljára szolgáló veleméri épületek az egyik legyszebb (ha nem a legszebb) őrségi tájban épültek meg. A dombtetőn lévő szállások körül virágzó rétek, néhány száz méterre patakok és erdők találhatók. Jellemzője a portának és Velemérnek a béke és szépség. Amikor egy végtelen csendben átaludt, pihentető éjszaka után kilépünk a teraszra és megrészegülünk a tájat átlengő boldog madárcsicsergéstől, vagy a virágzó árnyékliliomok illatától - akkor nehezen felejthető élménnyel gazdagodunk. Évekig hálásan emlékezhetünk rá s erőt ad az elkövetkező munkához.
A veleméri Cserépmadár szállás előtere
Az épületeket elsősorban őrségi parasztbútorokkal rendeztük be, amelyeket saját tervezésű elemekkel egészítettünk ki - de van egy múzeumunk is. A Sindümúzeum látogatóinak rendszeresen megmutatjuk a szállásokat is, ha azokban éppen nincs vendég. Az összhatásra jellemző, hogy belépve a szállás céljára átalakított épületekbe, a látogatók rendszerint megkérdezik egymástól: - Drágám, nem tudod, hogy mi miért nem itt szálltunk meg?
A veleméri Cserépmadár szállás utcafrontja liliomokkal
A veleméri Cserépmadár szállás Kamra szobája