Csinyálóház Szállás

9946 Velemér, Fő utca 7.
  • Csinyalohaz 1.jpg
  • Csinyalohaz 2.jpg
  • Csinyalohaz 3.jpg
  • Csinyalohaz 4.jpg
  • Csinyalohaz 5.jpg

 Sárgaliliom-tanösvény leírása - a Sárgaliliom-tanösvény képei - Velemér - Gödörháza - Magyarszombatfa - a veleméri Szentháromság-templom - a veleméri Sindümúzeum - a gödörházi harangláb - a magyarszombatfai Fazekasház - ajánlott őrségi szállás

 orsegi_szallas

A Sárgaliliom-tanösvénynek nevet adó szép virág ma is vadon nő a veleméri réteken (a kép a Csinyálóháztól néhány száz méterre készült)

 

Sárgaliliom-tanösvény leírása

A veleméri Sárgaliliom tanösvény a Belső Őrség védett növényritkaságáról kapta a nevét, amelynek a legnagyobb állománya Veleméren található. A sárgaliliom az Őrség kiemelkedő szépségű növényritkasága, Velemér egyik jelképe. 

A sárga virágok több veleméri telek patakhoz közeli részén nyílnak, ezért a túra általában a patakhoz közeli területeken vezet végig. 
Az állatállomány megritkulása, a tehéntartás visszaszorulása miatt a sárgaliliomot jelenleg a kaszálórétek felhagyása miatt bekövetkező beerdősülés veszélyezteti. Az Őrségi Nemzeti Park a legfontosabb termőterületnek számító területeket kaszáltatja. Velemér és Szentgyörgyvölgy határában van egy kaszáló, amelyről legutóbb sikeresen irtották ki a rétet elnyomó fűzbokrokat és akácost. A magánkézben lévő és esetleg gazda nélkül maradt kisebb területek azonban több figyelmet érdemelnek. 
A Sárgaliliom tanösvényt 2004-ben nyitották meg. A 6.2 km hosszú túra útvonala a Belső-Őrség három településén (Veleméren, Gödörházán és Magyarszombatfán) vezet végig. A tanösvény bemutatja a Belsõ-Õrség természeti és kulturális értékeit. A tanösvényen táblák mutatják be az ide látogató tiristáknak a táj természeti, építészeti, tájképi és kultúrtörténeti értékeit. A tanösvény elvileg két óra alatt is bejárható lenne, ha az útvonalon található nevezetességek miatt nem kellene majdnem egy egész napot rászánni.

A falusi turizmus keretében az Őrségbe látogatók jó része kifejezetten keresi a gyalogtúrák lehetőségét. Az Őrség kitűnő természeti környezetet és éghajlatot, a tanösvények pedig érdekes és szép látnivalók sorát kínálják e sétákhoz.

 A bemutató útvonal szabadon vagy elõzetes bejelentkezés alapján szakvezetõvel látogatható.

A sárga liliomot - latin nevén Hemerocallis lilio-asphodelust - elsőként a németalföldi Carolus Clusius írta le az 1500-as évek végén, majd néhány liliomhagymát magával vitt innen a hazájába. A sárga liliom nemesített változata később Hollandia egyik jellegzetes virágaként terjedt el Magyarországon is, azt viszont csak kevesen tudják, hogy valójában az Őrségből származik. A tanösvény kialakítását Hollandia 1,7 millió forintnak megfelelő összeggel támogatta. A tanösvény kialakításához szükséges anyagi alapot a budapesti holland nagykövetség, a sárgaliliomot kutató Clusius hazájának képviselete biztosította. A Clusius által Hollandiába vitt sárgaliliomokból a holland kertészek tucatnyi eltérő színű változatot nemesítettek ki, amelyek a veleméri Cserépmadár szállás előtti ágyásban megtekinthetők. 

 

orsegi_szallashelyek

Hazatért leszármazottak: Hollandiában nemesített liliomok a veleméri Sárgaliliom tanösvény mentén, a Cserépmadár szállás előtt

 

A tanösvényen a látogatók szakember vezetése nélkül is eligazodnak, mert 11 tábla tájékoztatja őket például a veleméri Szentháromság templomtörténetéről, az őrségi népi építészetről, a Szentgyörgyvölgyi-patak, a nedves rétek, a száraz kaszálórétek és a láprétek élővilágáról, valamint a kisparaszti gazdálkodás sajátosságairól.

 Az első hat állomás Velemér község területén található és a túra ezen szakasza aszfaltozott úton vezet. Velemér és Gödörháza határán a Kék túra jelzését követi az erdőn át egy földúton, így erre a terepre alkalmas lábbelit érdemes vinni. Gödörházától ismét aszfaltos úton haladhatunk tovább. A tanösvény 11 állomása a következő: 1. Információs, általános ismertető tábla az Őrségi Nemzeti Parkról; 2. A tanösvényt és annak teljes útvonalát bemutató tábla; 3. A veleméri Szentháromság-templom; 4. A helyi népi épitészet legszebb példái; 5. A Szentgyörgyvölgyi-patak élővilága; 6. A nedves rétek állatvilága; 7. A kisparaszti gazdálkodás; 8. A száraz kaszálórétek világa; 9. A láprétek növényvilága; 10. A gödörházi harangláb; 11. Fazekasság - Magyarszombatfa

 
 

orsegi_szallas

A Sárgaliliom-tanösvény a Velemért Szentgyörgyvölggyel összekötő országút egyik pontjáról (a buszfordulótól) indul a veleméri Szentháromság-templom felé (a képen a nem a veleméri buszforduló, hanem a Szentgyörgyvölgy felé tartó országút látszik)

 

 

Veleméri templom délelőtt

A Sárgalilom-tanösvény első állomása a veleméri Szentháromság-műemléktemplom; innen táblák vezetik tovább a kirándulókat Veleméren keresztül, északi irányba kacskaringózva

 

 

Velemer

A veleméri műemléktemplomnak meg kell tekinteni a freskóit is, amelyhez szakértő magyarázatot is kapnak 

 

 

orsegi_szallas

Tábla a veleméri Sárgaliliom tanösvényen

 

 

 

Margit néni háza Veleméren

Veleméri ház a Sárgaliliom-tanösvény mellett

 

 

 

 

 

A veleméri Cserépmadár szállás naplementekor

Menet közben elhaladnak a veleméri Cserépmadár szállás előtt is, rendszerint fel sem figyelve a tető ormán trónoló kis agyagmadárra

 

 

 

Velemer

A veleméri Cserépmadár szállás és a Sindümúzeum bejárata (az udvar mélyén van a Csinyálóház)

 

 

 

orsegi_szallas

Virágzó rét a Sárgaliliom tanösvény mentén, Veleméren

 

 
Veleméri út métneki kilátással

Kilátás a láthatáron feltűnő métneki erdőre a veleméri Botszegről (ezt az utat felülről megpillantják a Sárgaliliom-tanösvény túrázói, de nem itt ereszkednek le a völgyben futó országúthoz, hanem csak egy erdei útszakasz után)

 

 

 Godorhaza

A túra következő állomása a gödörházi harangláb; a párába vesző dombon van a veleméri Csinyálóház (onnan jöttek ide a túrázók)

 

veleméri_falusi_szallashely

Vörös Ferenc gödörházi fazekasmester ételhordó ikercsuporja (a mester a gödörházi harangláb közelében alkot)

 

 Godorhaza

A túra útvonala Buzás Attila gödörházi kecskesajtüzeme előtt vezet el (az itt gyártott sajtok cimkéi)

 

 

Magyarszombatfa

Elsétálnak ez előtt a szép magyarszombatfai kódisállásos téglaház előtt is

 

 


Magyarszombatfa

Az útvonal elvezet Tóth Jancsi magyarszombatfai fazekas mester műhelye előtt (a szomszéd házban a huga egy cukrászdát működtet) 

 

 

 

orsegi_szallashely

A magyarszombatfai Ginti étterem a túra útvonalán található, a mindig éhes és szomjas vándorok feltehetően nagy örömére

  
 

 

 

 

Fazekashaz

A túra végpontja a magyarszombatfai Fazekasház

 

Ezen a honlapon a Csinyálóházat ajánljuk (nászutas párnak, vagy gyermekes családnak), valamint a Cserépmadár szállást (ez egy parasztházból kialakított őrségi vendégház). 
 
Honlap: www.cserepmadar.hu  Telefon: 06(20)534-2780. Villanyposta: fEz az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
orsegi_szallashelyek
A veleméri Cserépmadár szállás (egy 11 ágyas vendégház) egy portán található a Csinyálóházzal (egy 5 ágyas lakosztállyal)

  

Az öt fő elhelyezésére alkalmas Csinyálóház két hálóval, fürdőszobával és étkezőkonyhával várja a vendégeit (nászutas párnak, vagy gyermekes családnak ajánljuk). Árak és foglalás.

A véle egy portán található Cserépmadár szállás egy 3 szobás, 3 fürdőszobás, nagy konyhával és étkezővel rendelkező őrségi jellegű vendégház. Kisebb csorportnak ajánljuk, de szobánként is kivehető. Tel: 06205342780. Weblap: http://www.cserepmadar.hu, e-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. A szállásdíj kifizethető SZÉP Kártya segítségével is. A veleméri Cserépmadár szállás nászutasok helyett inkább csoportoknak, baráti családoknak van teremtve. Egész ház (3 szoba, 3 fürdőszoba, konyha, étkező, 11 ágy).

orsegi_szallashelyek

A veleméri Cserépmadár szállás 4 ágyas Kamra szobájának festett ajtaja (részlet)

 

Az Őrségben a falusi turizmus (szállás, vendégház, apartman, panzió és egyéb szálláshely fejlesztése) terén jelentős előrelépés történt az utóbbi években. Ennek köszönhetően sok panzió, vendégház, apartman (szebb szóval: lakosztály) és egyéb szállás nyílt meg az őrségi településeken. Van olyan őrségi falu, ahol nagyobb a turisztikai szálláshelyek fogadó kapacitása, mint a lakosság lélekszáma. Akinek van egy üres szobája, vagy háza; az már szállást, vendégházat, apartmant alakított belőle és bejelentkezett a falusi szállás kínálói közé. Ez természetes, hiszen minden őrségi család képes lehet egy kisebb szálláshely fenntartására. Szükség is van rá, mert a városok zajában elfáradt ember természetes igénye a nyaralás egy pihentető környezetben. Nem csak az évente két hetes pihenés (a családi nyaralás), hanem a falusi hétvégi üdülés is dukál (amely egyre hangsúlyosabb szokássá válik, a nyaralási szokások átrendeződésével). Megjelentek ugyanakkor a tőkeerős vállalkozók is, akik néha több százmilliós beruházással 50 főnél is nagyobb befogadóképességű panziók, vendégházak és szálláshelyek megjelenését segítették elő. Van olyan is, aki csak egy parasztházat újított fel s egy-két őrségi alkalmazottat távolról foglalkoztatva, megpróbálja kamatoztatni a befektetett tőkéjét. Gyakoribb, hogy egy-egy megüresedett őrségi ingatlant, vagy csak néhány szobát a rokonok hasznosítanak szálláshely céljára. A hírekben megjelent, hogy a gazdasági válság hatására a szálláshelyek harmada bezárt - ezt azonban a saját tapasztalataim alapján nem tudom alátámasztani. A szálláshelyek, panziók, vendégházak és magánszállások túlkínálata valóban teremtett némi feszültséget, de ez a szálláshelyek folyamatos fejlesztését eredményezi. A szállások versenye oda vezetett, hogy a szállás adása mellett ma már valami turisztikai többletet is kell nyújtani a falusi turizmus vándorainak. A tőkeerős szálláshely fürdési lehetőséget és éttermi szolgáltatásokat kínál (ez az összetettebb vállalkozási szerkezet úgy is kialakulhat, hogy egy fürdő, vagy étterem kezd szállás adásába - amire szintén van példa). 

orsegi_szallashely

A veleméri Cserépmadár szállás egyik legkedvesebb vendége

Azonban a tőkeerős fejlesztéseknek is van korlátja. Akad rá példa, hogy a nagyobb panzió a magas rezsiköltség miatt nem lehet nyereséges és eladni is csak a beruházási költség töredékéért lehetne. Mert nem lehet minden őrségi szállás mellé rentábilis fürdőt és éttermet építeni. A kisebb őrségi szállások többnyire valamilyen olcsó megoldást választanak s például kulturális programot és egyfajta őrségi hangulatot kínálnak. A szállás területén bemutatják az Őrség népi kultúráját - egy múzeumként berendezett helyiséggel, vagy a szállás múzeális értékű berendezésével. E kisebb őrségi szállások fennmaradását segíti még, hogy azt az elkülönült nyugalmat tudják biztosítani, amit a városok forgalmától menekülö vendég keres az Őrségben. Azaz itt egymásra talált a turisztikai kereslet és az, amit az Őrség lakossága a szállás terén nyújtani tud.

orsegi_szallas

A veleméri Csinyálóház Kamra szobája

A vendég nem ritkán azért jön e szép tájra, mert a szállás nyugalmát meghitt elkülönültségben kívánja élvezni a párjával, a családjával, vagy a barátaival. Falusi parasztházat keres, ahol megtapasztalhatja a csendet és a Őrség természeti szépségeit.  Miközben a nagy befogadóképességű panziók ezt csak csökkentett mértékben képesek biztosítani, a fogyatkozó őrségi lakosságszám miatt megüresedő szép házakból kialakítható kisebb szállások éppen ilyen célra alkalmasak. Ez azt jelenti, hogy a parasztházakból kialakított kis őrségi szállás is létjogosult, meg a nagyobb panzió is. Sőt, egymásra is vannak utalva, mert a nagyobb szálláshely éttermét és fürdőjét csak a közeli kis szallások vendégei tehetik rentábilissá; miközben a kis szállás vendégének is hasznára lehet a közeli étterem és medence.

  orsegi_szallas

Részlet a veleméri Cserépmadár szállás (egy 3 szobás, 3 fürdőszobás, konyhával és étkezővel is rendelkező őrségi vendégház) 4 ágyas Belső szobájából

 

Hogyan illeszkedik e képbe a veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóház? Hogyan tagozódik be az őrségi szállások, szálláshelyek, panziók, vendégházak, lakosztályok, parasztházból kialakított magánszállások és nagyobb szállodák sorába?  Nos, elsősorban az adottságok határozzák meg a lehetőségeket. Ezek a szállás céljára szolgáló veleméri épületek az egyik legyszebb (ha nem a legszebb) őrségi tájban épültek meg. A dombtetőn lévő szállások körül virágzó rétek, néhány száz méterre patakok és erdők találhatók. Jellemzője a portának és Velemérnek a béke és szépség. Amikor egy végtelen csendben átaludt, pihentető éjszaka után kilépünk a teraszra és megrészegülünk a tájat átlengő boldog madárcsicsergéstől, vagy a virágzó árnyékliliomok illatától - akkor nehezen felejthető élménnyel gazdagodunk. Évekig hálásan emlékezhetünk rá s erőt ad az elkövetkező munkához.

 

orsegi_szallas

A veleméri Cserépmadár szállás előtere

 

Az épületeket elsősorban őrségi parasztbútorokkal rendeztük be, amelyeket saját tervezésű elemekkel egészítettünk ki - de van egy múzeumunk is. A Sindümúzeum látogatóinak rendszeresen megmutatjuk a szállásokat is, ha azokban éppen nincs vendég. Az összhatásra jellemző, hogy belépve a szállás céljára átalakított épületekbe, a látogatók rendszerint megkérdezik egymástól: - Drágám, nem tudod, hogy mi miért nem itt szálltunk meg?

 

 orsegi_szallas

A veleméri Cserépmadár szállás Kamra szobája