A Sárgaliliom-tanösvény leírása - a Sárgaliliom-tanösvény képei - Velemér - Gödörháza - Magyarszombatfa - a veleméri Szentháromság-templom - a veleméri Sindümúzeum - a gödörházi harangláb - a magyarszombatfai Fazekasház - ajánlott őrségi szállás
A Sárgaliliom-tanösvénynek nevet adó szép virág ma is vadon nő a veleméri réteken (a kép a Csinyálóháztól néhány száz méterre készült)
A Sárgaliliom-tanösvény leírása
A veleméri Sárgaliliom tanösvény a Belső Őrség védett növényritkaságáról kapta a nevét, amelynek a legnagyobb állománya Veleméren található. A sárgaliliom az Őrség kiemelkedő szépségű növényritkasága, Velemér egyik jelképe.
A falusi turizmus keretében az Őrségbe látogatók jó része kifejezetten keresi a gyalogtúrák lehetőségét. Az Őrség kitűnő természeti környezetet és éghajlatot, a tanösvények pedig érdekes és szép látnivalók sorát kínálják e sétákhoz.
A sárga liliomot - latin nevén Hemerocallis lilio-asphodelust - elsőként a németalföldi Carolus Clusius írta le az 1500-as évek végén, majd néhány liliomhagymát magával vitt innen a hazájába. A sárga liliom nemesített változata később Hollandia egyik jellegzetes virágaként terjedt el Magyarországon is, azt viszont csak kevesen tudják, hogy valójában az Őrségből származik. A tanösvény kialakítását Hollandia 1,7 millió forintnak megfelelő összeggel támogatta. A tanösvény kialakításához szükséges anyagi alapot a budapesti holland nagykövetség, a sárgaliliomot kutató Clusius hazájának képviselete biztosította. A Clusius által Hollandiába vitt sárgaliliomokból a holland kertészek tucatnyi eltérő színű változatot nemesítettek ki, amelyek a veleméri Cserépmadár szállás előtti ágyásban megtekinthetők.
Hazatért leszármazottak: Hollandiában nemesített liliomok a veleméri Sárgaliliom tanösvény mentén, a Cserépmadár szállás előtt
A tanösvényen a látogatók szakember vezetése nélkül is eligazodnak, mert 11 tábla tájékoztatja őket például a veleméri Szentháromság templomtörténetéről, az őrségi népi építészetről, a Szentgyörgyvölgyi-patak, a nedves rétek, a száraz kaszálórétek és a láprétek élővilágáról, valamint a kisparaszti gazdálkodás sajátosságairól.
Az első hat állomás Velemér község területén található és a túra ezen szakasza aszfaltozott úton vezet. Velemér és Gödörháza határán a Kék túra jelzését követi az erdőn át egy földúton, így erre a terepre alkalmas lábbelit érdemes vinni. Gödörházától ismét aszfaltos úton haladhatunk tovább. A tanösvény 11 állomása a következő: 1. Információs, általános ismertető tábla az Őrségi Nemzeti Parkról; 2. A tanösvényt és annak teljes útvonalát bemutató tábla; 3. A veleméri Szentháromság-templom; 4. A helyi népi épitészet legszebb példái; 5. A Szentgyörgyvölgyi-patak élővilága; 6. A nedves rétek állatvilága; 7. A kisparaszti gazdálkodás; 8. A száraz kaszálórétek világa; 9. A láprétek növényvilága; 10. A gödörházi harangláb; 11. Fazekasság - Magyarszombatfa
A Sárgaliliom-tanösvény a Velemért Szentgyörgyvölggyel összekötő országút egyik pontjáról (a buszfordulótól) indul a veleméri Szentháromság-templom felé (a képen a nem a veleméri buszforduló, hanem a Szentgyörgyvölgy felé tartó országút látszik)
A Sárgalilom-tanösvény első állomása a veleméri Szentháromság-műemléktemplom; innen táblák vezetik tovább a kirándulókat Veleméren keresztül, északi irányba kacskaringózva
A veleméri műemléktemplomnak meg kell tekinteni a freskóit is, amelyhez szakértő magyarázatot is kapnak
Tábla a veleméri Sárgaliliom tanösvényen
Veleméri ház a Sárgaliliom-tanösvény mellett
Menet közben elhaladnak a veleméri Cserépmadár szállás előtt is, rendszerint fel sem figyelve a tető ormán trónoló kis agyagmadárra
A veleméri Cserépmadár szállás és a Sindümúzeum bejárata (az udvar mélyén van a Csinyálóház)
Virágzó rét a Sárgaliliom tanösvény mentén, Veleméren
Kilátás a láthatáron feltűnő métneki erdőre a veleméri Botszegről (ezt az utat felülről megpillantják a Sárgaliliom-tanösvény túrázói, de nem itt ereszkednek le a völgyben futó országúthoz, hanem csak egy erdei útszakasz után)
A túra következő állomása a gödörházi harangláb; a párába vesző dombon van a veleméri Csinyálóház (onnan jöttek ide a túrázók)
Vörös Ferenc gödörházi fazekasmester ételhordó ikercsuporja (a mester a gödörházi harangláb közelében alkot)
A túra útvonala Buzás Attila gödörházi kecskesajtüzeme előtt vezet el (az itt gyártott sajtok cimkéi)
Elsétálnak ez előtt a szép magyarszombatfai kódisállásos téglaház előtt is
Az útvonal elvezet Tóth Jancsi magyarszombatfai fazekas mester műhelye előtt (a szomszéd házban a huga egy cukrászdát működtet)
A magyarszombatfai Ginti étterem a túra útvonalán található, a mindig éhes és szomjas vándorok feltehetően nagy örömére
A túra végpontja a magyarszombatfai Fazekasház
Az öt fő elhelyezésére alkalmas Csinyálóház két hálóval, fürdőszobával és étkezőkonyhával várja a vendégeit (nászutas párnak, vagy gyermekes családnak ajánljuk). Árak és foglalás.
A véle egy portán található Cserépmadár szállás egy 3 szobás, 3 fürdőszobás, nagy konyhával és étkezővel rendelkező őrségi jellegű vendégház. Kisebb csorportnak ajánljuk, de szobánként is kivehető. Tel: 06205342780. Weblap: http://www.cserepmadar.hu, e-mail: foglalas@cserepmadar.hu A szállásdíj kifizethető SZÉP Kártya segítségével is. A veleméri Cserépmadár szállás nászutasok helyett inkább csoportoknak, baráti családoknak van teremtve. Egész ház (3 szoba, 3 fürdőszoba, konyha, étkező, 11 ágy).
A veleméri Cserépmadár szállás 4 ágyas Kamra szobájának festett ajtaja (részlet)
Az Őrségben a falusi turizmus (szállás, vendégház, apartman, panzió és egyéb szálláshely fejlesztése) terén jelentős előrelépés történt az utóbbi években. Ennek köszönhetően sok panzió, vendégház, apartman (szebb szóval: lakosztály) és egyéb szállás nyílt meg az őrségi településeken. Van olyan őrségi falu, ahol nagyobb a turisztikai szálláshelyek fogadó kapacitása, mint a lakosság lélekszáma. Akinek van egy üres szobája, vagy háza; az már szállást, vendégházat, apartmant alakított belőle és bejelentkezett a falusi szállás kínálói közé. Ez természetes, hiszen minden őrségi család képes lehet egy kisebb szálláshely fenntartására. Szükség is van rá, mert a városok zajában elfáradt ember természetes igénye a nyaralás egy pihentető környezetben. Nem csak az évente két hetes pihenés (a családi nyaralás), hanem a falusi hétvégi üdülés is dukál (amely egyre hangsúlyosabb szokássá válik, a nyaralási szokások átrendeződésével). Megjelentek ugyanakkor a tőkeerős vállalkozók is, akik néha több százmilliós beruházással 50 főnél is nagyobb befogadóképességű panziók, vendégházak és szálláshelyek megjelenését segítették elő. Van olyan is, aki csak egy parasztházat újított fel s egy-két őrségi alkalmazottat távolról foglalkoztatva, megpróbálja kamatoztatni a befektetett tőkéjét. Gyakoribb, hogy egy-egy megüresedett őrségi ingatlant, vagy csak néhány szobát a rokonok hasznosítanak szálláshely céljára. A hírekben megjelent, hogy a gazdasági válság hatására a szálláshelyek harmada bezárt - ezt azonban a saját tapasztalataim alapján nem tudom alátámasztani. A szálláshelyek, panziók, vendégházak és magánszállások túlkínálata valóban teremtett némi feszültséget, de ez a szálláshelyek folyamatos fejlesztését eredményezi. A szállások versenye oda vezetett, hogy a szállás adása mellett ma már valami turisztikai többletet is kell nyújtani a falusi turizmus vándorainak. A tőkeerős szálláshely fürdési lehetőséget és éttermi szolgáltatásokat kínál (ez az összetettebb vállalkozási szerkezet úgy is kialakulhat, hogy egy fürdő, vagy étterem kezd szállás adásába - amire szintén van példa).
A veleméri Cserépmadár szállás egyik legkedvesebb vendége
Azonban a tőkeerős fejlesztéseknek is van korlátja. Akad rá példa, hogy a nagyobb panzió a magas rezsiköltség miatt nem lehet nyereséges és eladni is csak a beruházási költség töredékéért lehetne. Mert nem lehet minden őrségi szállás mellé rentábilis fürdőt és éttermet építeni. A kisebb őrségi szállások többnyire valamilyen olcsó megoldást választanak s például kulturális programot és egyfajta őrségi hangulatot kínálnak. A szállás területén bemutatják az Őrség népi kultúráját - egy múzeumként berendezett helyiséggel, vagy a szállás múzeális értékű berendezésével. E kisebb őrségi szállások fennmaradását segíti még, hogy azt az elkülönült nyugalmat tudják biztosítani, amit a városok forgalmától menekülö vendég keres az Őrségben. Azaz itt egymásra talált a turisztikai kereslet és az, amit az Őrség lakossága a szállás terén nyújtani tud.
A veleméri Csinyálóház Kamra szobája
A vendég nem ritkán azért jön e szép tájra, mert a szállás nyugalmát meghitt elkülönültségben kívánja élvezni a párjával, a családjával, vagy a barátaival. Falusi parasztházat keres, ahol megtapasztalhatja a csendet és a Őrség természeti szépségeit. Miközben a nagy befogadóképességű panziók ezt csak csökkentett mértékben képesek biztosítani, a fogyatkozó őrségi lakosságszám miatt megüresedő szép házakból kialakítható kisebb szállások éppen ilyen célra alkalmasak. Ez azt jelenti, hogy a parasztházakból kialakított kis őrségi szállás is létjogosult, meg a nagyobb panzió is. Sőt, egymásra is vannak utalva, mert a nagyobb szálláshely éttermét és fürdőjét csak a közeli kis szallások vendégei tehetik rentábilissá; miközben a kis szállás vendégének is hasznára lehet a közeli étterem és medence.
Részlet a veleméri Cserépmadár szállás (egy 3 szobás, 3 fürdőszobás, konyhával és étkezővel is rendelkező őrségi vendégház) 4 ágyas Belső szobájából
Hogyan illeszkedik e képbe a veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóház? Hogyan tagozódik be az őrségi szállások, szálláshelyek, panziók, vendégházak, lakosztályok, parasztházból kialakított magánszállások és nagyobb szállodák sorába? Nos, elsősorban az adottságok határozzák meg a lehetőségeket. Ezek a szállás céljára szolgáló veleméri épületek az egyik legyszebb (ha nem a legszebb) őrségi tájban épültek meg. A dombtetőn lévő szállások körül virágzó rétek, néhány száz méterre patakok és erdők találhatók. Jellemzője a portának és Velemérnek a béke és szépség. Amikor egy végtelen csendben átaludt, pihentető éjszaka után kilépünk a teraszra és megrészegülünk a tájat átlengő boldog madárcsicsergéstől, vagy a virágzó árnyékliliomok illatától - akkor nehezen felejthető élménnyel gazdagodunk. Évekig hálásan emlékezhetünk rá s erőt ad az elkövetkező munkához.
A veleméri Cserépmadár szállás előtere
Az épületeket elsősorban őrségi parasztbútorokkal rendeztük be, amelyeket saját tervezésű elemekkel egészítettünk ki - de van egy múzeumunk is. A Sindümúzeum látogatóinak rendszeresen megmutatjuk a szállásokat is, ha azokban éppen nincs vendég. Az összhatásra jellemző, hogy belépve a szállás céljára átalakított épületekbe, a látogatók rendszerint megkérdezik egymástól: - Drágám, nem tudod, hogy mi miért nem itt szálltunk meg?
A veleméri Cserépmadár szállás Kamra szobája