A rajzos sindü leírása - a székely tprus jel - veleméri rajzos sindük - Sindümúzeum - ajánlott őrségi szállás

A veleméri Sindümúzeum egyik büszkesége a székely írás tprus (tapar us "szabír ős") jelének népi megfelelőjével

 

 A rajzos sindü leírása 

A hazai írástörténészek régen találgatják, hogy mi lehet a magyarázata a székely írás nikolsburgi ábécéjében fennmaradt tprus jelnek és a jelnevének. A "szakértők" elkönyvelték már több mindennek is, a kézenfekvő megoldást (a jelnév magyarázatát) azonban Simon Péter találta meg. Amihez csak azt tehetjük hozzá, hogy a jel az égigérő fát ábrázolja s az ősvallás egyik elterjedt jelképe volt. 

A 90-es években az Írástörténeti Kutatóintézet által szervezett kutatóexpedíciók során került elő a fent látható változata ennek a székely jelnek. Nem véletlen egyezésről van szó, mert a veleméri rajzos sindükön és az őrségi cserépedényeken a székely írással rokonítható jelek sora bukkant elő. Bizonyítva azt, hogy a székely írás a magyar ősvallás jelképeiből alakult ki s hogy a magyar népművészet napjainkig használja ezeket az ősvallási eredetű jeleket. A népi jelek több esetben el is olvashatók, azonban csak szójelekként. Azaz ezek a népi jelek egy magyar hieroglifikus írás jelei, amely a székely írás előképe volt valamikor.

Amint azt Berze Nagy János az égigérő fáról írt kötetében megállapítja, ezt a fát a magyar nép az Istenével azonosította. Ezen a cserépen az égigérő fa, azaz a Tejút jelenik meg. Megközelítőleg ezer évvel a vallásváltás után az ősvallás legfontosabb témájának jelképe több változatban is előkerült Veleméren s a segítségükkel sikerült megérteni, hogy a magyar népművészetnek máig ez a leggyakrabban ábrázolt témája - bár ma már egyre virágszerűbb.

A tprus jelnév a közelmúltig megoldatlan rejtélynek számított, mert az ősvallási vonatkozásokat nem szívesen veszik tudomásul a "szakértők". Éppen ezért kiemelt tiszteletünket érdemli Simon Péter, aki helyesen magyarázta a tprus jelnevet, felismerve, hogy abban a régi népnevünk rejlik. A tapar nép nevet Patkanov említi az 1800-as évek végén megjelent  "A szabírok nemzetisége" c. tanulmányában, amely magyarul is elérhető a neten. Ebben a tanulmányában Patkanov elmondja, hogy a szabírokat taparnak is nevezték a róluk elnevezett Szibériában. Mivel az isten szavunk egy eredeti ős Ten összetétel leszármazottja, a szabírok őse egyúttal a magyarok istene is. 

A fenti tetőcserép (helyi szóval sindü) a veleméri Sindümúzeumban tekinthető meg, ugyanazon a portán, ahol ezt a rajzos tetőcserepet készítették és megtaláltuk. 

 

Ugyanaz a jelkép a magyar hímestojásokon is megjelenik

 

A székely tprus jel

A székely tprus jel a nikolsburgi ábécéből

 

A székely tprus jel azon mondatjeleink közé tartozik, amelyekről Veit Galiel tájékoztat bennünket, de amelyek létezéséről azóta sem hajlandó tudomást venni a hazai írástudomány.  A jel képi tartalma az Istennel azonos égigérő fa. Rokona az nt/tn (Ten) jel, amely szintén az égigérő fát ábrázolja, de csak egyetlen ágpárral. A jelnévnek több magyarázata létezik, a korábbiaknak azonban általános hibája, hogy az ősvallási kapcsolatot nem tárták fel - ezért a jelet nem is érthették meg. 

Bővebben a tprus jelről.

 

A veleméri Cserépmadár szállás (egy 3 szobás, 3 fürdőszobás, konyhával és étkezővel rendelkező őrségi lakosztály) 4 ágyas Kamra szobája

 

Ajánlott őrségi szállás 

A veleméri Csinyálóházzal (2 háló, 5 ágy) egy portán található a Cserépmadár szállás (3 szoba, 11 ágy), egy százéves parasztház, amely szintén az őrségi falusi turizmus szolgálatában áll. Honlap: www.cserepmadar.hu . Telefon: 06(20)534-2780. Villanyposta: cserepmadar@gmail.com. A szállásdíj kifizethető SZÉP Kártyával is. 

A veleméri Cserépmadár szállás homlokzata orgonavirágzás idején

 

A veleméri Cserépmadár szállás (3 szoba, 11 ágy, 3 fürdőszoba, konyha, étkező/előtér) valamivel olcsóbb a Csinyálóháznál, mert nászutasok helyett inkább csoportoknak, baráti családoknak van teremtve s érvényesülhet a csoportkedvezmény.

 

A veleméri Cserépmadár szállás (egy 3 szobás, 3 fürdőszobás és  11 személyes őrségi vendégház) étkező-előtere

 

Egész ház:

Min. 3 éj és max. 6 fő esetén az egész ház 20 000 Ft/éj.

Min. 3 éj és 7-11 személy esetén az egész ház 30 000 Ft/éj.

1-2 éjszakás foglalás esetén az egész ház 40 000 Ft/éj. 

Egy szoba:

Tele szoba (3-4 fő) és min. 3 éj esetén 3 000 Ft/fő/éj.

1-2 éjszakás foglalás és nem tele szoba esetén 4000 Ft/fő/éj (valamint az üres ágyak után 1000 Ft/éj).

Honlap: www.cserepmadar.hu . Telefon: 06(20)534-2780.

 

A veleméri Cserépmadár szállás (egy 3 szobás őrségi lakosztály) 4 ágyas Belső szobájának részlete

 

Az Őrségben a falusi turizmus (szállás, vendégház, apartman, panzió és egyéb szálláshely fejlesztése) terén jelentős előrelépés történt az utóbbi években. Ennek köszönhetően sok panzió, vendégház, apartman (szebb szóval: lakosztály) és egyéb szállás nyílt meg az őrségi településeken. Van olyan őrségi falu, ahol nagyobb a turisztikai szálláshelyek fogadó kapacitása, mint a lakosság lélekszáma. Akinek van egy üres szobája, vagy háza; az már szállást, vendégházat, apartmant alakított belőle és bejelentkezett a falusi szállás kínálói közé. Ez természetes, hiszen minden őrségi család képes lehet egy kisebb szálláshely fenntartására. Megjelentek ugyanakkor a tőkeerős vállalkozók is, akik néha több százmilliós beruházással 50 főnél is nagyobb befogadóképességű panziók, vendégházak és szálláshelyek megjelenését segítették elő. Van olyan is, aki csak egy parasztházat újított fel s egy-két őrségi alkalmazottat távolról foglalkoztatva, megpróbálja kamatoztatni a befektetett tőkéjét. Gyakoribb, hogy egy-egy megüresedett őrségi ingatlant, vagy csak néhány szobát a rokonok hasznosítanak szálláshely céljára. A hírekben megjelent, hogy a gazdasági válság hatására a szálláshelyek harmada bezárt - ezt azonban a saját tapasztalataim alapján nem tudom alátámasztani. A szálláshelyek, panziók, vendégházak és magánszállások túlkínálata valóban teremtett némi feszültséget, de ez a szálláshelyek folyamatos fejlesztését eredményezi. A szállások versenye oda vezetett, hogy a szállás adása mellett ma már valami turisztikai többletet is kell nyújtani a falusi turizmus vándorainak. A tőkeerős szálláshely fürdési lehetőséget és éttermi szolgáltatásokat kínál (ez az összetettebb vállalkozási szerkezet úgy is kialakulhat, hogy egy fürdő, vagy étterem kezd szállás adásába - amire szintén van példa). Azonban a tőkeerős fejlesztéseknek is van korlátja. Akad rá példa, hogy a nagyobb panzió a magas rezsiköltség miatt nem lehet nyereséges és eladni is csak a beruházási költség töredékéért lehetne. Mert nem lehet minden őrségi szállás mellé rentábilis fürdőt és éttermet építeni. A kisebb őrségi szállások többnyire valamilyen olcsó megoldást választanak s például kulturális programot és egyfajta őrségi hangulatot kínálnak. A szállás területén bemutatják az Őrség népi kultúráját - egy múzeumként berendezett helyiséggel, vagy a szállás múzeális értékű berendezésével. E kisebb őrségi szállások fennmaradását segíti még, hogy azt az elkülönült nyugalmat tudják biztosítani, amit a városok forgalmától menekülö vendég keres az Őrségben. Azaz itt egymásra talált a turisztikai kereslet és az, amit az Őrség lakossága a szállás terén nyújtani tud. A vendég nem ritkán azért jön e szép tájra, mert a szállás nyugalmát meghitt elkülönültségben kívánja élvezni a párjával, a családjával, vagy a barátaival. Falusi parasztházat keres, ahol megtapasztalhatja a csendet és a Őrség természeti szépségeit.  Miközben a nagy befogadóképességű panziók ezt csak csökkentett mértékben képesek biztosítani, a fogyatkozó őrségi lakosságszám miatt megüresedő szép házakból kialakítható kisebb szállások éppen ilyen célra alkalmasak. Ez azt jelenti, hogy a parasztházakból kialakított kis őrségi szállás is létjogosult, meg a nagyobb panzió is. Sőt, egymásra is vannak utalva, mert a nagyobb szálláshely éttermét és fürdőjét csak a közeli kis szallások vendégei tehetik rentábilissá; miközben a kis szállás vendégének is hasznára lehet a közeli étterem és medence.

 

Sárgaliliomos rét Veleméren

 

Hogyan illeszkedik e képbe a veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóház? Hogyan tagozódik be az őrségi szállások, szálláshelyek, panziók, vendégházak, lakosztályok, parasztházból kialakított magánszállások és nagyobb szállodák sorába?  Nos, elsősorban az adottságok határozzák meg a lehetőségeket. Ezek a szállás céljára szolgáló veleméri épületek az egyik legyszebb (ha nem a legszebb) őrségi tájban épültek meg. A dombtetőn lévő szállások körül virágzó rétek, néhány száz méterre patakok és erdők találhatók. Jellemzője a portának és Velemérnek a béke és szépség. Amikor egy végtelen csendben átaludt, pihentető éjszaka után kilépünk a teraszra és megrészegülünk a tájat átlengő boldog madárcsicsergéstől, vagy a virágzó árnyékliliomok illatától - akkor nehezen felejthető élménnyel gazdagodunk. Évekig hálásan emlékezhetünk rá s erőt ad az elkövetkező munkához. Az épületeket elsősorban őrségi parasztbútorokkal rendeztük be, amelyeket saját tervezésű elemekkel egészítettünk ki - de van egy múzeumunk is. A Sindümúzeum látogatóinak rendszeresen megmutatjuk a szállásokat is, ha azokban éppen nincs vendég. Az összhatásra jellemző, hogy belépve a szállás céljára átalakított épületekbe, a látogatók rendszerint megkérdezik egymástól: - Drágám, nem tudod, hogy mi miért nem itt szálltunk meg? -